A 19. század a polgári demokratikusforradalmaknak és a modern nemzetállamok kialakulásának a kora. A századra leginkább jellemző társadalmi mozgalom a liberalizmus és a nacionalizmus, a leginkább meghatározó szellemi és művészeti irányzat pedig a romantika és a realizmus volt. Ez az irodalom nagy százada, a leghíresebb nemzeti írók kora. A 19. volt az utolsó évszázad, amelyben még korstílusok uralkodtak, egyben az első, amelynek során felbukkant a 20. századra jellemző stíluspluralizmus.
A század második fele a második ipari forradalom korszaka. Ezenkívül kialakult az imperializmus, a gyarmatbirodalmak versenye, amelynek során a nagyhatalmak gyakorlatilag az egész Földet felosztották egymás között.
Magyarországon a 19. század első fele a reformkor és a szabadságharc időszaka, míg a későbbi évtizedeket a kiegyezés és az azt követő robbanásszerű gazdasági és társadalmi fejlődés fémjelezte. A század eszméi és küzdelmei közepette születik meg a mai magyar nemzet.
1856–60: Ópiumháború néven a brit, francia, orosz és amerikai gyarmatosítók hadjárata Kína ellen. A pekingi császár nyári palotáját lerombolják, Kína félgyarmati sorba süllyed.
1861–65: Amerikai polgárháború az északi Unió és a déli Konföderáció államai között. A háború az északiak győzelmével és a rabszolgaság felszámolásával végződik, amit újjáépítés, majd az ország robbanásszerű gazdasági fejlődése követ.
1868: Magyarországon modern nemzetiségi törvény és népiskolai törvény Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai alatt. Budapest Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lesz. (A lakosság húszévenként megduplázódik.)
1894: A franciaországi Dreyfus-ügy, az antiszemitizmus politikai térhódításának kezdete Európában. (Magyarországon ezzel szemben az 1895-ös XLII. törvény a zsidó vallás teljes egyenjogúsításáról.)
1898–1900: Boxer felkelés Kínában, amelyet a gyarmatosító nagyhatalmak kegyetlenül levernek.
1890-es évek: Kivándorlás Amerikába. Európaiak milliói hagyják el szülőföldjüket a jobb élet reményében.
A 19. század legtöbb áldozatot követelő eseményei
Pestis: a 14. századi „fekete halál”-hoz hasonló újabb világjárvány 1855 és 1901 között csak Kínában és Indiában mintegy 12 millió embert ölt meg. A járvány más földrészekre is átterjedt. (Véglegesen csak 1959-ben sikerült felszámolni.)
A napóleoni háború a történelem első „modern” hadviselése, amelyben sok ország vett részt sorozáson alapuló, tömeges hadseregekkel. A katonai és polgári áldozatok együttes száma 3–6 millió közöttire tehető. Csak az 1812-es oroszországi hadjárat során kb. egymillió katona halt meg francia és orosz oldalon együttvéve.
1845–49: Részben mesterségesen előidézett nagy éhínség Írországban kb. 1 millió halottal.
Az 1861–65 közötti amerikai polgárháborúnak mintegy 600 000 áldozata volt. Ez volt az első olyan háború, amelyben tömeggyártású gépesített fegyvereket és robbanóanyagokat használtak.
Az 1815-ös indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörésben 120 000 ember vesztette életét. Hasonlóan súlyos volt a szintén indonéziai Krakatau kitörése 1883-ban, 36 000 áldozattal.
Ember és környezete
1816: Az indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörés az egész Földön érezteti hatását: a klímatörténet „nyár nélküli éve”. (Európában egész júliusban és augusztusban 0 °C körüli átlaghőmérséklet!)
1872: A világ első természetvédelmi területe, az amerikai Yellowstone Nemzeti Park. A század végén egyedül itt maradt fenn az amerikai bölény mintegy 1000 példánya. (Kiirtása előtt kb. 50 millió élt a prériken!)