19. század

Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek

A 19. század a polgári demokratikus forradalmaknak és a modern nemzetállamok kialakulásának a kora. A századra leginkább jellemző társadalmi mozgalom a liberalizmus és a nacionalizmus, a leginkább meghatározó szellemi és művészeti irányzat pedig a romantika és a realizmus volt. Ez az irodalom nagy százada, a leghíresebb nemzeti írók kora. A 19. volt az utolsó évszázad, amelyben még korstílusok uralkodtak, egyben az első, amelynek során felbukkant a 20. századra jellemző stíluspluralizmus.

A század második fele a második ipari forradalom korszaka. Ezenkívül kialakult az imperializmus, a gyarmatbirodalmak versenye, amelynek során a nagyhatalmak gyakorlatilag az egész Földet felosztották egymás között.

Magyarországon a 19. század első fele a reformkor és a szabadságharc időszaka, míg a későbbi évtizedeket a kiegyezés és az azt követő robbanásszerű gazdasági és társadalmi fejlődés fémjelezte. A század eszméi és küzdelmei közepette születik meg a mai magyar nemzet.

Lásd még: 2. évezred, Újkor

Események

Az 1848-as magyar országgyűlés megnyitása

• 1800–1812: I. Napóleon hódító hadjáratai Európában.
• 1805: Muhammad Ali basa megkezdi Egyiptom modernizálását.
• 1810–21: A latin-amerikai országok szabadságharca és függetlenné válása.
• 1814–15: A Bécsi Kongresszus újrarajzolja Európa térképét. Napóleon végső veresége a waterloo-i csatában.
• 1816–28: A dél-afrikai Zulu Királyság eléri legnagyobb kiterjedését.
• 1821–32: Görög szabadságharc a török uralom ellen, az ország elnyeri függetlenségét.
• 1825: A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása, a reformkor kezdete Magyarországon.
• 1833: A Brit Birodalomban betiltják a rabszolgaságot.
• 1846–1848: Mexikói-amerikai háború, az Egyesült Államok területi gyarapodása.
• 1848: Forradalmak Európában. A Kommunista kiáltvány kiadása Franciaországban. A kaliforniai aranyláz kezdete. Magyarországon a nemesi kiváltságok és a jobbágyság megszüntetése (áprilisi törvények).
• 1849: A forradalmak sorában legtovább a magyar szabadságharc tart. A Habsburgok csak Oroszország katonai segítségével tudják leverni.
• 1851–64: Taiping felkelés Kínában. A történelem legvéresebb polgárháborúja csaknem 20 millió áldozattal.
• 1854: Japán megnyitja kikötőit a külföldi kereskedők előtt.
• 1854–56 Oroszország elleni krími háború, Nagy-Britannia, Franciaország és az Oszmán Birodalom részvételével.
• 1856: A havasalföldi román fejedelemségben megépül a világ első olajfinomítója.
• 1856–60: Ópiumháború néven a brit, francia, orosz és amerikai gyarmatosítók hadjárata Kína ellen. A pekingi császár nyári palotáját lerombolják, Kína félgyarmati sorba süllyed.
• 1857: Szipoj felkelés az angol gyarmatosítók ellen Indiában.
• 1861–65: Amerikai polgárháború az északi Unió és a déli Konföderáció államai között. A háború az északiak győzelmével és a rabszolgaság felszámolásával végződik, amit újjáépítés, majd az ország robbanásszerű gazdasági fejlődése követ.
• 1866–69: Meidzsi-restauráció Japánban az európai civilizációs vívmányok elsajátítására.
• 1866: Porosz–osztrák háború az egységesülő német területek fölötti hatalomért. A Habsburgok veresége hozzájárult az 1867-es kiegyezéshez a Habsburg-ház és a magyarok között. Ezzel megszületik az Osztrák–Magyar Monarchia.
• 1868: Magyarországon modern nemzetiségi törvény és népiskolai törvény Eötvös József vallásügyi miniszter liberális reformjai alatt. Budapest Európa leggyorsabban növekvő nagyvárosa lesz. (A lakosság húszévenként megduplázódik.)
• 1869: Az USA-ban átadják az első kelet-nyugati vasútvonalat. A Szuezi-csatorna megnyitása a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között.
• 1870–71: Porosz–francia háború. Következményeként a német területek egyesítésével létrejön a Német Birodalom, az itáliai államok egyesítésével pedig a mai Olaszország.
• 1872: A Little Bighorn-i csatában a területüket védő sziú és sájen indiánok győzelme az amerikai csapatok felett.
• 1877: Nagy vasúti sztrájk az Egyesült Államokban, a világ első országos méretű munkásmegmozdulása.
• 1877–78: Orosz-török háború. Az Oszmán Birodalom elveszti balkáni területeit. A mai Románia, Bulgária és Szerbia megszületése.
• 1878: Az első nyilvános telefonvonal üzembe helyezése az Egyesült Államokban.
• 1879–1902: Dél-Afrikában a brit gyarmati hadsereg zulu háborúja és búr háborúja.
• 1885: A Berlini Konferencia során a nagyhatalmak felosztják egymás között Afrika területét.
• 1886: A New York-i szabadságszobor felavatása.
• 1894: A franciaországi Dreyfus-ügy, az antiszemitizmus politikai térhódításának kezdete Európában. (Magyarországon ezzel szemben az 1895-ös XLII. törvény a zsidó vallás teljes egyenjogúsításáról.)
• 1896: Az első újkori olimpiai játékok megrendezése Athénban. Magyarországon milleneumi ünnepségek.
• 1898–1900: Boxer felkelés Kínában, amelyet a gyarmatosító nagyhatalmak kegyetlenül levernek.
• 1890-es évek: Kivándorlás Amerikába. Európaiak milliói hagyják el szülőföldjüket a jobb élet reményében.

A 19. század legtöbb áldozatot követelő eseményei

• Pestis: a 14. századi „fekete halál”-hoz hasonló újabb világjárvány 1855 és 1901 között csak Kínában és Indiában mintegy 12 millió embert ölt meg. A járvány más földrészekre is átterjedt. (Véglegesen csak 1959-ben sikerült felszámolni.)
• A napóleoni háború a történelem első „modern” hadviselése, amelyben sok ország vett részt sorozáson alapuló, tömeges hadseregekkel. A katonai és polgári áldozatok együttes száma 3–6 millió közöttire tehető. Csak az 1812-es oroszországi hadjárat során kb. egymillió katona halt meg francia és orosz oldalon együttvéve.
• 1845–49: Részben mesterségesen előidézett nagy éhínség Írországban kb. 1 millió halottal.
• Az 1861–65 közötti amerikai polgárháborúnak mintegy 600 000 áldozata volt. Ez volt az első olyan háború, amelyben tömeggyártású gépesített fegyvereket és robbanóanyagokat használtak.
• Az 1815-ös indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörésben 120 000 ember vesztette életét. Hasonlóan súlyos volt a szintén indonéziai Krakatau kitörése 1883-ban, 36 000 áldozattal.

Ember és környezete

• 1816: Az indonéziai Tambora-hegyi vulkánkitörés az egész Földön érezteti hatását: a klímatörténet „nyár nélküli éve”. (Európában egész júliusban és augusztusban 0 °C körüli átlaghőmérséklet!)
• Az évszázad közepe körül véget ér a kis jégkorszak.
• 1872: A világ első természetvédelmi területe, az amerikai Yellowstone Nemzeti Park. A század végén egyedül itt maradt fenn az amerikai bölény mintegy 1000 példánya. (Kiirtása előtt kb. 50 millió élt a prériken!)

Találmányok, felfedezések

19. század első fele:

• Gőzmozdony – George Stephenson
• Gőzhajó – Robert Fulton
• Sztetoszkóp – Rene T. H. Laennec
• Hűtőszekrény – Oliver Evans
• Elektromos áram – André-Marie Ampère
• Villanymotor – Michael Faraday
• Fényképezés – Nicéphore Niépce, Louis Daguerre
• Revolver – Samuel Colt
• Gumi – Charles Goodyear
• Vezetékes távíró – Samuel Morse
• Gyufa – Irinyi János

19. század második fele:

• Acéláruk tömeggyártási technológiája – Henry Bessemer
• Motoros varrógép – Isaac Singer
• Belsőégésű motor – Nikolaus Otto
• Dinamit – Alfred Nobel
• Telefon – Alexander Graham Bell
• Fonográf és villanyvilágítás (szénszálas izzó) – Thomas Alva Edison
• Telefonközpont – Puskás Tivadar
• Modern kerékpár – John K. Starley
• Szeizmográf – John Milne
• Automobil – Gottlieb Daimler
• Gramofon – Emile Berliner
• Röntgenkészülék – Wilhelm Conrad Röntgen
• Benzinmotor – Rudolf Diesel
• Rádiósugárzás – Heinrich Hertz
• Film – Lumiere fivérek
• Rádiókészülék – Guglielmo Marconi
• Távirányítás – Nikola Tesla

Jelentős személyek

Politikai vezetők, uralkodók

Európa

• Bonaparte Napóleon, francia császár és hadvezér
• Otto von Bismarck, porosz államfő, a német egység megteremtője
• Cavour, olasz politikus
• Benjamin Disraeli, brit politikus
• Erzsébet (Sisi), osztrák császárné és magyar királyné
• Ferenc József osztrák császár és magyar király
• Giuseppe Garibaldi, a Risorgimento (olasz egységküzdelem) vezére
• Herzl Tivadar, a cionizmus alapítója
• Klemens von Metternich, osztrák politikus
• Kossuth Lajos, magyar politikus, kormányzó
• III. Napóleon, francia császár
• I. Sándor, orosz cár
• Széchenyi István, magyar politikus
• Charles-Maurice de Talleyrand, francia politikus
• Viktória, angol királynő, az angol viktoriánus kor uralkodója

Amerika

• Simón Bolívar, dél-amerikai hadvezér és politikus
• John Brown, amerikai abolicionista
• Osceola (Aszijahola), észak-amerikai (szeminol törzsbeli) indián vezér
• Thomas Jefferson, az USA elnöke
• Abraham Lincoln, az USA elnöke
• Jefferson Davis, a Konföderáció elnöke
• Ulysses S. Grant, tábornok, az USA elnöke
• Ülő Bika (Tatanka Ijotanke), sziú törzsfőnök
• Miksa, mexikói császár
• Benito Juárez, mexikói elnök
• Toussaint L'Ouverture, a haiti szabadságharc vezére

Ázsia

• Meidzsi (Mucuhito), japán császár

Természettudományok, egészségügy

• Charles Babbage, angol matematikus
• Bolyai János, magyar matematikus
• Alfred Brehm, német zoológus
• Marie Curie, fizikus
• Pierre Curie, francia fizikus
• Charles Darwin, angol biológus, az evolúció elméletének kidolgozója (A fajok eredete, 1859)
• Henri Dunant, svájci emberbarát, a Nemzetközi Vöröskereszt alapítója
• Eötvös Loránd, magyar fizikus
• Sigmund Freud, osztrák orvos, a pszichoanalízis kidolgozója
• Carl Friedrich Gauss, német matematikus
• Alexander von Humboldt, német természettudós
• Edward Jenner, angol orvos
• David Livingstone, angol utazó, Afrika-kutató
• Charles Lyell, geológus
• Magyar László, magyar Afrika-kutató
• James Clerk Maxwell, skót fizikus
• Gregor Mendel, osztrák biológus
• Dimitrij Mengyelejev, orosz kémikus
• William T. G. Morton, amerikai orvos, az érzéstelenítés bevezetője
• Florence Nightingale, az ápolónői foglalkozás megteremtője
• Louis Pasteur, francia biológus, a veszettség elleni védőoltás feltalálója
• Semmelweis Ignác, magyar orvos, a modern higiénia feltalálója
• John Snow, az epidemiológia (járványtan) kidolgozója
• Henry Morton Stanley, Afrika-kutató
• Teleki Sámuel gróf, magyar Afrika-kutató
• Xántus János, magyar utazó, felfedező, etnográfus

Társadalomtudományok

• Amos Bronson Alcott, amerikai pedagógus
• Brunszvik Teréz, magyar pedagógus
• Friedrich Engels, német filozófus
• Hegel, német filozófus
• Soren Kierkegaard, dán filozófus
• Karl Marx, német filozófus és politikus, a kommunista ideológia alapítója
• Kőrösi Csoma Sándor, magyar nyelvész és orientalista
• John Stuart Mill, angol filozófus
• Friedrich Nietzsche, német filozófus
• Pierre Joseph Proudhon, francia filozófus, az anarchista ideológia alapítója
• Heinrich Schliemann, német régész
• Arthur Schopenhauer, német filozófus
• Henry David Thoreau, amerikai filozófus
• Vámbéry Ármin, magyar utazó, keletkutató, nyelvész
• Ludovic Lazarus Zamenhof, zsidó nyelvész, az eszperantó nyelv megalkotója

Vallási vezetők

• Báb, iráni próféta
• Baha'u'llah, a Baha'i vallás alapítója
• Geronimo, észak-amerikai indián sámán és törzsfőnök
• Ramakrisna Paramahamsza, hindu misztikus
• IX. Pius pápa, a modern Vatikán megteremtője
• Joseph Smith, a mormon vallás alapítója
• Ellen Gould White, a legismertebb adventista személyiség

Híres nők

• Elizabeth Cady Stanton, a feminista mozgalom alapítója
• Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő
• Lebstück Mária, magyar szabadságharcos
• Ada Lovelace (Ada Augusta Byron), matematikus
• Louise Michel, a „vörös szűz”, a párizsi kommün egyik vezetője
• Rose O'Neil Greenhow, kém
• Sass Flóra, felfedező, Afrika-kutató
• Bertha von Suttner, a pacifista mozgalom alapítója
• Sojourner Truth, abolicionista
• Harriet Tubman, abolicionista
• Mary Wollstonecraft, a feminista mozgalom előfutára

Írók és költők

• Louisa May Alcott, amerikai írónő
• Hans Christian Andersen, dán író
• Jane Austen, angol írónő
• Honoré de Balzac, francia író
• Elizabeth Barrett Browning, angol költőnő
• Charles Baudelaire, francia költő
• Harriet Beecher Stowe, amerikai írónő
• Ambrose Bierce, amerikai író
• Charlotte Brontë, angol írónő
• Emily Brontë, angol írónő
• Robert Browning, angol költő
• George Byron, angol költő
• Lewis Carroll, angol író
• James Fenimore Cooper, amerikai író
• Anton Csehov, orosz író
• Charles Dickens, angol író
• Fjodor Dosztojevszkij, orosz író
• Alexandre Dumas, francia író
• Mihai Eminescu, román költő
• Gustave Flaubert, francia író
• Theodor Fontane, német író
• Johann Wolfgang von Goethe, német író
• Nyikolaj Gogol, orosz író
• Jacob Grimm, német író
• Heinrich Heine, német költő
• Friedrich Hölderlin, német költő
• Victor Hugo, francia író
• Henrik Ibsen, norvég drámaíró
• Jókai Mór, magyar író
• Rudyard Kipling, angol író
• Mihail Jurjevics Lermontov, orosz költő
• Henry Wadsworth Longfellow, amerikai költő
• Madách Imre, magyar író
• Karl May, német író
• Adam Mickiewicz, lengyel költő
• France Prešeren, szlovén költő
• Petőfi Sándor, magyar költő
• Edgar Allan Poe, amerikai költő
• Alekszandr Szergejevics Puskin, orosz költő
• Arthur Rimbaud, francia költő
• Percy Bysshe Shelley, angol költő
• Christina Rosetti, angol költőnő
• Friedrich Schiller, német költő
• Walter Scott, angol író
• Henryk Sienkiewicz, lengyel író
• Stendhal, francia író
• Ľudovít Štúr, szlovák költő és nyelvújító
• Alfred Tennyson, angol költő
• Henry David Thoreau, amerikai költő
• Toktogul, kirgiz dalköltő
• Lev Tolsztoj, orosz író
• Mark Twain, amerikai író
• Jules Verne, francia író
• Walt Whitman, amerikai költő
• Oscar Wilde, angol író
• Emile Zola, francia író

Zeneszerzők

• Ludwig van Beethoven, német zeneszerző
• Hector Berlioz, francia zeneszerző
• Johannes Brahms, német zeneszerző
• Frédéric Chopin, lengyel zeneszerző
• Pjotr Iljics Csajkovszkij, orosz zeneszerző
• Antonín Dvořák, cseh zeneszerző
• Edvard Grieg, norvég zeneszerző
• Liszt Ferenc, magyar zeneszerző
• Felix Mendelssohn, német zeneszerző
• Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij, orosz zeneszerző
• Giacomo Puccini, olasz operaíró
• Gioacchino Rossini, olasz operaíró
• Franz Schubert, német zeneszerző
• Bedřich Smetana, cseh zeneszerző
• Giuseppe Verdi, olasz operaíró
• Richard Wagner, német zeneszerző

Képzőművészek és építészek

• Clark Ádám, skót mérnök, Széchenyi lánchíd
• Paul Cézanne, francia festő
• Gustave Eiffel, francia építész, Eiffel-torony
• Eugene Delacroix, francia festő
• Vincent van Gogh, holland festő
• Francisco Goya, spanyol festő
• Claude Monet, francia festő
• Munkácsi Mihály, magyar festő
• Pierre-Auguste Renoir, francia festő
• Auguste Rodin, francia szobrász
• Dante Gabriel Rosetti, angol festő, költő
• Steindl Imre, magyar építész, Országház
• Henri de Toulouse-Lautrec, francia festő
• William Turner, angol festő

Évek és évtizedek

Megjegyzés: A 19. század előtti és utáni évek dőlt betűvel írva.

Lásd még

• 19. századi magyar irodalom