1945

Article in other languages:

**1945 más naptárakban**
Gergely-naptár	1945
Ab urbe condita	2698
Örmény naptár	1394 ԹՎ ՌՅՂԴ
Bahá’í naptár	101 – 102
Berber naptár	2895
Buddhista naptár	2489
Kínai naptár	4641–4642
Japán naptár	2605 (Jimmu-korszak)
Burmai naptár	1307
Bizánci naptár	7453 – 7454
Kopt naptár	1661 – 1662
Etióp naptár	1937 – 1938
Zsidó naptár	5705 – 5706 (Zsidó év) \| 5706
Hindu naptárak
- Vikram Samvat	2000 – 2001
- Shaka Samvat	1867 – 1868
- Kali juga	5046 – 5047
Holocén naptár	11945
Iráni naptár	1323 – 1324
Muszlim naptár	1364 – 1365
Koreai naptár	4278
Thai szoláris naptár	2488

Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század

Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek

Évek: 1940 – 1941 – 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950

Események

Január

január 1. – Miskolc, Diósgyőr és Hejőcsaba egyesítése, „Nagy-Miskolc” létrejötte.
január 12–15. – Megindul a szovjet 1. és 4. ukrán, az 1., 2. és 3. belorusz front csapatainak általános támadása a keleti front lengyelországi szakaszán.^[1]
január 17. – Varsót elfoglalják a szovjetek.
január 20. – Fegyverszünet a szövetséges hatalmak és Magyarország között.
január 21. – Karl Dönitz német admirális kiadja azt a parancsot, mely szerint minden rendelkezésre álló német hajónak mentenie kell a szovjetek elől azt, amit lehet. (Ez volt a „Hannibal hadművelet”, amely május 9-ig tartott.)^[1]
január 23. – A szlovák kormány és a parlament deklarálja az önálló államhoz, s a nemzeti önrendelkezéshez való jogot.
január 27. – A szovjet Vörös Hadsereg felszabadítja a birkenaui és auschwitzi koncentrációs táborokat.

A szovjet–német front állása
január 28. – A szovjet csapatok megszállják Litvániát.
január 30. – A Balti-tengeren a szovjet S–13-as tengeralattjáró elsüllyeszti a német „Wilhelm Gustloff” kiképzőhajót. (A hajón 10 ezernél is több menekült zsúfolódtak össze, s a tragédia után az őt kísérő két kisebb hajó csak 1 239 embert tudott kimenteni.)^[2]

Február

február 1.
- A PRO megkezdi működését Péter Gábor vezetésével.
- A Szlovák Nemzeti Tanács Kassán, mint szlovák nemzeti szervezet kezdi el működését.
február 4. és 15. között megrendezik a jaltai konferenciát, ahol a szövetséges hatalmak vezetői döntenek Németország lefegyverzéséről.
február 6. – A szovjet csapatok átkelnek az Oderán.
február 9. – Az S–13-as szovjet tengeralattjáró elsüllyeszti a „General von Steuben” gőzöst. (A fedélzeten tartózkodó közel5 ezer menekültből csak alig hatszázat tudtak kimenteni a vízből.)^[2]
február 13. – A szovjet hadsereg beveszi Budapestet.
február 13. – Az angol és az amerikai légierő bombázza Drezdát hatalmas károkat és több mint 150 000 ember halálát okozva.
február 21. – Az Iwo Jima-i partraszállást támogató USS Saratoga repülőgép-hordozót három perc alatt öt kamikaze találja el, a hajó nem süllyed el; a USS Bismarck Sea azonban legénységének 218 tagját viszi magával a hullámsírba.
február 23. – Törökország hadat üzen Németországnak és Japánnak.
február 24. – Amerikai csapatok felszabadítják Manilát.
február 27. – A Szlovák Nemzeti Tanács rendeletet ad ki „a németek, magyarok, árulók és a szlovák nép ellenségeinek mezőgazdasági vagyonáról”, amelyet a rendelet értelmében el kell kobozni és gyorsított eljárással szét kell osztani.
február 28. – Bukarestben lemond Nicolae Rădescu a miniszterelnöki posztról.

Március

március 4. – Finnország hadat üzen Németországnak.
március 6. – Romániában Petru Groza – az Ekésfront elnöke – alakít kormányt.
március 7. – Josip Broz Tito vezetésével megalakul az új Jugoszlávia első kormánya.
március 9. – március 10. – Tokió ellen 334 amerikai B-29-es bombázó intéz támadást. A gyújtóbombázás 100 000 áldozatot követel.
március 18–21. – Marc Mitscher tengernagy 58. flottakülönítményének és Raymond Spruance tengernagy 5. flottájának repülőgépei a Japán legdélebbi szigetén, Kyushun fekvő célpontokat támadnak.
március 22. – Megalakul az Arab Liga Kairóban, (Egyiptom).
március 23. – Romániában kihirdetik a földreform-törvényt.
március 23–24. – Az angol és amerikai csapatok átkelnek az Alsó-Rajnán.
március 29. – A szovjet egységek fölszámolják a Königsbergnél körülzárt német erőket.
március 30. – Somogyszob községet elfoglalják.

Április

április 1. – Amerikai csapatok szállnak partra Okinaván.
április 3. – Angelo Rotta pápai nunciust kiutasítják az országból, ezért visszatér Budapestről Rómába.
április 4.
- A Vörös Hadsereg eléri Magyarország utolsó települését, Nemesmedvest – (1989-ig Felszabadulás néven nemzeti ünnep).
- Az előrenyomuló szovjet csapatok felszabadítják Pozsonyt.
- A szociáldemokrata Zdeněk Fierlinger vezetésével megalakul a csehszlovák kormány.
április 5.
- A csehszlovák kormány jóváhagyja a „kassai kormányprogram” néven ismertté vált dokumentumot.
- Moszkva felmondja a szovjet–japán semlegességi szerződést.
április 9. – Vörös Hadsereg győzelmével befejeződik Königsberg ostroma.
április 10. – Amerikai csapatok harc nélkül foglalják el Hannover városát.
április 11. – Szovjet–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény.
április 14. – Hosszú ostrom után Amerikai kézre kerül Köln.
április 16. – A „Goya” motoros hajót elsüllyeszti az L-3 jelzésű szovjet, aknatelepítő tengeralattjáró. (A fedélzetén lévő 6 220 menekülő emberből 165 élte túl a támadást.)^[2]
április 18. – Bécs helyőrsége leteszi a fegyvert a szovjetek előtt.
április 19-26. – Brit csapatok megostromolják és elfoglalják Brémát.
április 25. – Szovjet és amerikai csapatok találkoznak az Elbánál.
április 28. – Mussolinit olasz partizánok kivégzik.
április 30. – A szovjet csapatok elfoglalják a Reichstag épületét, Hitler öngyilkos lesz.

Wilhelm Keitel aláírja a német fegyverletételét
április 30. – München amerikai csapatok kezére kerül.

Május

május 3.
- Brit csapatok ellenállás nélkül elfoglalják Hamburgot.
- A szovjet hadsereg befejezi Szlovákia elfoglalását.
május 5. – Az ausztriai Kremsmünsterbe menekült Jozef Tiso államfőt és a szlovák kormány több tagját az amerikaiak őrizetbe veszik.
május 5–8. – Prágában felkelés a német megszállók ellen (Európában a német megszállás alól utolsóként felszabadított főváros).
május 8. – Németország feltétel nélkül leteszi a fegyvert a nyugati szövetségesek előtt (kapitulál).
május 9.
- A németek megadják magukat a szovjeteknek is.
- A Vörös Hadsereg bevonul Prágába.
- A szovjet csapatok elfoglalják az utolsó német kézen lévő kikötőt, Danzigot.^[1]
május 10. – A Moszkvában megalakult Nemzeti Front kormánya Prágába érkezik.
május 19.
- Elnöki dekrétum Csehszlovákiában a németek, magyarok, „árulók és kollaboránsok” vagyonának államigazgatás alá helyezéséről.
- Mindszenty József veszprémi püspök és Shvoy Lajos székesfehérvári püspök visszatérnek székhelyükre Sopronkőhidáról, ahol a nyilasok fogva tartották őket.
május 24. – A Magyar Katolikus Püspöki Kar kibocsátja az „Adja Isten, hogy az új birtokosok boldogulása vigasztalja az egyházat veszteségeiért és gondjaiért” kezdetű közös pásztorlevelet.

Június

június 26. – San Franciscóban elfogadják az ENSZ alapokmányát. A szervezet október 24-én kezdi meg működését formálisan is.

Július

július 16. Felrobbantják az első atombombát a White Sands Proving Groundon. A Trinity (Szentháromság) fedőnevű kísérleti robbantás helye a Los Alamos közelében fekvő Alamogordo légibázis volt. (Ez augusztus 6-áig titokban maradt, amikor egy B–29-es bombázó ledobta az első bombát háborús célokkal Hirosima városára).
július 17. és augusztus 2. között a három nagyhatalom vezetője (Sztálin, Truman és Churchill, majd helyette Attlee Potsdamban értekezletet tartanak, melyen a békeszerződés részleteit is megtárgyalják.

Augusztus

augusztus 2. – Beneš dekrétumai megfosztják állampolgárságuktól a szlovákiai magyarokat.
augusztus 5–7. – A jugoszláv Népfront alakuló kongresszusa.
augusztus 6.
- A 8 óra 15 perckor Hirosimára ledobott atombomba 71 ezer embert öl meg.
- A Szovjetunió helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Romániával.
augusztus 9.
- Az Egyesült Államok 11 óra 1 perckor atombombát dob Nagaszakira: 23 ezer ember hal meg azonnal.
- Az Actio Catholica országos elnöksége Új Ember címmel katolikus hetilapot indít. (Felelős szerkesztője Pénzes Balduin bencés tanár.)
augusztus 14. – Hirohito császár a rádióban bejelenti Japán kapitulációját.
augusztus 16. – A veszprémi egyházmegye apostoli kormányzója Bánáss László.
augusztus 19–20. – A budapesti amerikai misszió Salzburgból visszahozza Budapestre a Szent Jobbot. (A következő napon tízezrek vesznek részt a Szent Jobb körmeneten.)
augusztus 23. – Jugoszláviában törvényt fogadnak el a földreformról és a telepítésekről.

Szeptember

szeptember 2. – A Missouri csatahajó fedélzetén a japán delegáció aláírja az ország feltétel nélküli kapitulációját – a II. világháború vége.
szeptember 2. – Győz a forradalom Vietnamban.
szeptember 4–13. – Petru Groza román kormányfő a Szovjetunióba látogat.
szeptember 9.
- A Kínában és Indokínában lévő egymilliós japán hadsereg Nangkingban kapitulál Csang Kaj-sek nemzeti erőinek.
- Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát megnyitja a csepeli bencés gimnáziumot.
szeptember 11.–október 2. – A Külügyminiszterek Tanácsának londoni ülése.

Október

október 7. – Mindszenty József ünnepélyes székfoglalása az esztergomi bazilikában.
október 16–21. – A Román Kommunista Párt I. Országos Konferenciája, ahol a párt első titkárának Gheorghe Gheorghiu-Dejt választják.

November

november 11. – A jugoszláv parlamenti választások a Népfront győzelmével zárul.
november 13. – Megalakul a francia ideiglenes kormány De Gaulle vezetésével.
november 14. – Mindszenty József esztergomi érsek körlevélben tiltakozik a szlovákiai magyarság üldözése miatt.
november 15. – Megalakul az új koalíciós kormány Tildy Zoltán miniszterelnök vezetésével.
november 20. – Kezdetét veszi a náci vezetők háborús bűneit tárgyaló nürnbergi per.
november 21. – Guatemala az ENSZ tagja lesz.
november 22. – Szlovákiában az Ideiglenes Nemzetgyűlés ratifikálja a Kárpátukrajna Szovjetunióhoz való csatolásáról szóló törvényt.
november 23. – Első fokon halálra ítélik Imrédy Béla miniszterelnököt.
november 27. – Norvégia az ENSZ tagja lesz.
november 29. – A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kikiáltása.
Megszűnik az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE).

December

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Az év témái

1945 az irodalomban

1945 a zenében

1945 a politikában

1945 a sportban

Az Újpest FC nyeri a második világháború utáni első bajnokságot. Ez a klub hatodik bajnoki címe.

1945 a televízióban

Születések

január 2. – Haraszti Miklós magyar író, újságíró, politikus
január 3. – Szombathy Gyula, színművész
január 10. – Rod Stewart, brit énekes
január 29. – Tom Selleck, amerikai színész
február 6. – Bob Marley, jamaicai énekes, gitáros és dalszerző († 1981)
február 13. – Földes László (Hobo), magyar bluesénekes, dalszövegíró
február 14. – II. János Ádám, liechtensteini fejedelem
február 20. – George Smoot, amerikai asztrofizikus és kozmológus
február 27. – Daniel Olbrychski, lengyel filmszínész
március 30. – Eric Clapton, brit rockzenész
április 17. – Konrád Ferenc, olimpiai bajnok vízilabdázó
május 14. – Yochanan Vollach, Izraelben labdarúgó
május 16. – Sylvester Levay magyar származású Amerikában élő zeneszerző
május 17. – Fodor Ákos, költő, műfordító
május 31. – Rainer Werner Fassbinder, német filmrendező († 1982)
június 15. – Harsányi Gábor színművész
június 19. – Radovan Karadžić egykori szerb politikus, író és pszichológus
július 3. – Saharon Shelah, izraeli matematikus
július 18. – Duray Miklós, szlovákiai magyar politikus, író
július 23. – Molnár Endre, olimpiai bajnok vízilabdázó
július 25. – Birtalan Ferenc, költő, író
július 30. – Patrick Modiano, francia író
augusztus 5. – Giczy Csaba, olimpiai ezüstérmes, háromszoros világbajnok kajakozó
augusztus 14. – Wim Wenders, német filmrendező
augusztus 31. – Pfeffer Anna, olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó
szeptember 1. – Somogyi Ferenc, politikus, diplomata
szeptember 11. – Franz Beckenbauer, német labdarúgó
szeptember 23. – Pálos Zsuzsa színművésznő
október 1. – Molnár Piroska, Kossuth-díjas színművész
október 2. – Martin Hellman, amerikai kriptográfus
október 19. – Divine, amerikai színész, énekes († 1988)
november 21. – Goldie Hawn, Oscar-díjas amerikai színésznő
november 23. – Dennis Nilsen, brit sorozatgyilkos
november 30. – Roger Glover, a Deep Purple walesi basszusgitárosa
december 15. – Farkasházy Tivadar, újságíró
december 25. – Horkay István, képzőművész

Halálozások

január – Arany Dániel, matematikus, matematikatanár (* 1863)
január 2. – Gulácsy Irén, író (* 1894)
január 5. – Szabó Dezső, író, kritikus, publicista (* 1879)
január 7. – Pásztor János, szobrászművész (* 1881)
január 12. – Kúnos Ignác nyelvész, turkológus, a török népköltészet úttörő jelentőségű kutatója, az MTA tagja (* 1860)
január 12. – Molnár Farkas, magyar építész, festő és grafikus, az avantgárd építészet kiemelkedő alkotója (* 1897)
január 27. – Szerb Antal, író, irodalomtörténész (* 1901)
február 3. – Révész Imre, festőművész, grafikus (* 1859)
február 5. – Jekelfalussy Zoltán, a Monarchia utolsó fiumei kormányzója (* 1862)
február 16. – Ditrói Mór, színigazgató, rendező (* 1851)
február 22. – Schenk Jakab, zoológus, természetvédő (* 1876)
február 27. – Mágócsy-Dietz Sándor botanikus, az MTA tagja (* 1855)
március 5. – Balatoni Károly, úszó, vízilabdázó, birkózó, sportvezető (* 1878)
március 8. – Sárközi György, költő, író, műfordító (* 1899)
március 14. – Fényes Adolf, festőművész (* 1867)
március 24. – Kerecsényi Dezső irodalomtörténész, kritikus, irodalompedagógus, az MTA tagja (* 1898)
március 29. – Csík Ferenc, olimpiai bajnok úszó (* 1913)
április 2. – Apor Vilmos, püspök (* 1892)
április 28. – Benito Mussolini, olasz politikus, diktátor (kivégezték) (* 1883)
április 29. – Antalffy-Zsiross Dezső, orgonaművész, zeneszerző, karmester (* 1885)
április 30. – Adolf Hitler, német politikus, a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (NSDAP) vezetője, német „Führer” (vezér) és birodalmi kancellár (* 1889)
május 1. – Joseph Goebbels, a III.Birodalom népnevelési-, kulturális-, és propagandaminisztere (* 1897)
május 3. – Garay János, olimpiai bajnok vívó (* 1889)
június 26. – Emil Hácha, cseh ügyvéd, Csehszlovákia és a Cseh-Morva Protektorátus elnöke (* 1872)
július 4. – Jakabházy Zsigmond farmakológus, orvos, az MTA tagja (* 1867)
augusztus 1. – Csortos Gyula, színművész (* 1883)
augusztus 2. – Pietro Mascagni, olasz zeneszerző (* 1863)
augusztus 4. – Gerhard Gentzen, német matematikus, logikus (* 1909)
augusztus 27. – Álgyay Hubert Pál, hídmérnök (* 1894)
augusztus 31. – Stefan Banach, matematikus (* 1892)
szeptember 22. – Vikár Béla, etnográfus, műfordító, akadémikus (* 1859)
szeptember 24. – Hans Wilhelm Geiger, német atomfizikus (* 1882)
szeptember 26. – Bartók Béla, zeneszerző, népzenekutató (New Yorkban) (* 1881)
október 12. – Bánlaky József honvédtiszt, hadtörténész (* 1865)
október 24. – Vidkun Quisling, norvég katonatiszt, politikus (kivégezték) (* 1887)
november 16. – Janovics Jenő, színész, rendező, a magyar filmgyártás megteremtője (* 1872)
november 18. – Lugosi Döme, magyar író (* 1888)
november 20. – Francis William Aston, Nobel-díjas angol fizikus (* 1877)
november 28. – Dwight Davis, amerikai politikus, a Davis-kupa megalapítója (* 1879)
december 1. – Kováts István, szlovénül alkotó történész, író (* 1866)
december 21. – George S. Patton, amerikai tábornok (* 1885)

Nobel-díjak

Fizikai	Wolfgang Pauli osztrák fizikus
Kémiai	Artturi Ilmari Virtanen finn biokémikus
Orvosi-fiziológiai	Sir Alexander Fleming skót orvos, Ernst Boris Chain angol biokémikus, Sir Howard Florey ausztrál patológus
Irodalmi	Gabriela Mistral chilei költőnő
Béke	Cordell Hull amerikai politikus

Jegyzetek

^ ^a ^b ^c Nagy Béla: A „Hannibál”-hadművelet. In: História. XXIV. évf., 2. sz., 27. p. – 2002/2
^ ^a ^b ^c Nagy Béla-Farkas Ildikó: Az elhallgatott tragédia. In: História. XXIV. évf., 2. sz., 27. p. – 2002/2

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/1945”

Kategória: 1945

Rejtett kategória: Szakaszcsonkok

Questions for article: 1930-talet teaterledare, aurore clément in mirror, busuladžić mustafa, de nordiska socialministrarna lägger fram ett utkast om gemensam arbetsmarknad, inga sulin 2010, piagam jakarta wiki, vũ khí chống máy bay, winston churchill premiärminister yalta, 17 agustus 1945, 1945, 1945 nobelist

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.

IHS Europe: Infrared Heating Systems for Home and Business.