A Szentírás új világ fordítása:

A magyar változat 2003-ban jelent meg az 1984-es angol nyelvű kiadás fordításaként. ^[1]

Jellegzetességei

A különböző kiadások nagy mértékben hasonlítanak egymáshoz. A fedőlap sötétzöld vagy fekete színű (a puha borítós olcsóbb változatnak barna), arany színnel jelenik meg a cím, a „Szentírás” szó nagyobb betűmérettel, mint a cím többi része. Az első fedőlap belső részén az ókori világ térképe, a hátsó fedőlap belső részén pedig Pál apostol utazásainak útvonala látható.

A kiadás célja a készítői szerint inkább irodalmi interpretálás mintsem magyarázó fordítás^[2]. Minden egyes héber, ill. görög szónak egy angol szót igyekeztek megfeleltetni, ahol ez nem volt lehetséges, ott körülírták a kifejezést.Sablon:Cite

Azonban hiányoznak az Apokrif iratok fordításai, mivel a fordítók úgy hiszik, hogy azok egyáltalán nem illeszthetőek bele a kánonba. Ennek ellenére a Jób könyve 42. fejezet 17. versét a Septuaginta fordításból vették bele^[3]. Továbbá olyan vitatott részeket is tartalmaz, mint a Márk 16:8 és a János 7:53 – János 8:11.

Az Ótestamentumot gyakran „a héber–arámi iratok”, az Újtestamentumot pedig „a keresztény görög iratok” néven említik, de ezeket semmiképpen sem szabad összetéveszteni a héber, a görög vagy a Septuaginta változatok szövegével.

A legtöbb Bibliától eltérően nincs elválasztó oldal a két Testamentum között.

Jehova az Ószövetségben

A judaizmusban leggyakrabban használt változatban, a masszoréta szöveghagyományban Isten nevére a Tetragrammatonnal („YHWH") 6 828 alkalommal hivatkoznak. A legtöbb angol fordítás a „LORD”, a magyarok az „Úr” és egyéb feltételezett jelentésekkel, esetleg pontozással helyettesítik^[4]^[5]^[6]. Ritkán előfordul a „Jehovah", „Jehova” vagy „Yahweh” is.

Ebben a kérdésben a NWT eltér a legtöbb fordítástól; következetesen használja a mind az 6 828 helyen „Jehova” elnevezés az adott fordítás nyelvének megfelelő változatát. Úgy vélik, hogy ez egy személynév, és ez a kiejtés adja vissza a legpontosabban az eredeti hangzását^[7]. Ezen felül még 145 helyen szerepeltetik a kifejezést, mivel a fordítás készítői úgy vélték, hogy a névnek ott is szerepelnie kellett volna. Állításuk szerint ezeket az extra neveket Christian David Ginsburg tanulmánya alapján helyezték elSablon:Cite.

Jehova az Újszövetségben

A görög nyelvű Septuaginta változat egyetlen kézirata sem tartalmazza a héber יהוה‎ (YHWH) szót az Újszövetségben. A korai változatainak Ószövetségi töredékei esetenként tartalmazták a tetragrammatont, azonban a későbbi teljes másolatok nem^[8]^[9]. A ránk maradt több mint ötezer görög töredék alkotja az Újtestamentumot, egyes tekercsek a második században keletkeztek. Az egyik legrégebbi a „Chester Beatty Papyrus”, amely 200 körül keletkezett, és Szent Pál kilenc levelét tartalmazza. Azonban egyik sem tartalmaz héber betűket, de még csak átiratokat sem.

A New World Bible Translation Committee azon az állásponton van, hogy a név bizonyára el lett távolítva az első század végére. Ez azonban igen vitatott. George Howard professzor (University of Georgia) kijelentette: „Ahol a Septuaginta, amit az Újszövetség egyháza használt és idézett, az isteni név héber változatát használta, az újszövetségi szerzők a Tetragrammatont használták idézeteikben^[10].” Ezt figyelembe véve a bizottság 237 alkalommal élt a név használatval. 13 esetben a Theos, a többi esetben a Kyrios szavak helyett. A bizottság a következőket hozza föl a kibővítés védelmében:

Kiadások

Az NWT hatvankét nyelven jelent meg a mai napig. Ezek az angol nyelvű változat fordításai, de tartalmaznak több héber és görög szó jelentését magyarázó jegyzetet, cikket. ^[11]

2007. december 27. óta az Új világ fordítás 69 nyelven olvasható. Összesen 143 458 577 példányban adták ki. A más nyelvű fordítások az angolt veszik alapul, de összevetették a héberrel és göröggel.

A következő nyelveken csak a Keresztény Görög Iratok új világ fordítása jelent meg 2006-ig:

Kritikusok és támogatók

Jehova Tanúi szerint ez a fordítás adja vissza a leghitelesebben a héber-arámi és görög eredeti szövegek jelentésétSablon:Cite.

Több bibliatudós azt állítja, hogy a fordítás teológiailag elfogult^[12].

Jason BeDuhn könyvét^[13] – mint külsős semleges tudós – az egyház tagjai gyakran használják, hogy alátámasszák a fordítás hitelességét. Azt írta: “While it is difficult to quantify this sort of analysis, it can be said the NW[T] emerges as the most accurate of the translations compared.”^[14]

A fordítók továbbra is névtelenek kívánnak maradni. Raymond Franz – a Vezető Testület korábbi tagja – azt állította, hogy a New World Bible Translation Committee öt tagú volt^[15]:

Gyakran azzal vádolják a készítőket, hogy csupán Franznek volt bibliai nyelvekből végzettsége. Vitatott, hogy ilyen kicsi bizottság nem lehetett képes minőségi munkát végigvinni^[17]. Jehova Tanúi erre úgy válaszolnak, hogy a fordítást és ne a készítőit tekintsék a kritikusok^[18].

A Magyar Bibliatársulat közleményben határolódott el a „A Keresztény Görög Iratok új világ fordítása” című kiadványtól^[19].

Jegyzetek

^ A Szentírás új világ fordítása (watchtowe bible and tract society of New York, inc.) p. 3.
^ Introduction to the NWT Reference Edition page 7.
^ New World Translation Reference Version
^ J. M. Powis Smith és Edgar J. Goodspeed 1935-ös bibliafordítása így magyarázta: „Ebben a fordításban az ortodox zsidó hagyományt követtük, és a Jahve helyére azt írtuk, hogy az Úr, a Jahve, az Úr helyébe pedig azt, hogy Úristen. Ahol az eredeti Jahve helyett úr vagy isten áll, kiskapitális betűkkel írtuk.”
^ A Revised Standard Version előszava: „A bizottság két okból visszatért a közismertebb King James változatbeli fordításhoz [kihagyta Isten nevét]: (1) a „Jehova” forma nem felel meg pontosan a név egy változatának sem, amit héberül használtak; és (2) a zsidóságban már a kereszténység előtt felhagytak azzal, hogy tulajdonnévvel jelöljék az egyetlen Istent, mintha létezne több isten is, ezért a keresztény egyház számára nem lenne helyénvaló eltérni ettől.”
^ http://www.zsido.com/egyseg/egyseg26/valasz.htm
^ Insight on the Scriptures Vol 2 p. 5
^ Brenton, Sir Lancelot Charles Lee, Trans. The Septuagint with Apocrypha: Greek and English, Facs, Hendrickson. (London: Samuel Bagster & Sons, 1851).
^ The New International Dictionary of New Testament Theology Volume 2, page 512
^ (Biblical Archaeology Review, March 1978, page 14)
^ Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom (1993) Chap. 27 p.611 subheading Translation Into Other Languages.
^ See Ankerberg, John and John Weldon, 2003, The New World Translation of the Jehovah's Witnesses, accessible from this site, which quotes a number of scholars regarding alleged theological bias of the New World Translation.
^ BeDuhn, Jason D. Truth in Translation: Accuracy and Bias in English Translations of the New Testament, 2004
^ Truth in Translation: Accuracy and Bias in English Translations of the New Testament, p.163
^ For an Answer: Chrsitian Apologetics - Franz, LaSor, and the NWT
^ Focus On The Faulty
^ See this page
^ Reasoning from the Scriptures, Brooklyn, 1989, p. 277
^ A nyilatkozat szövege az Apológia Alapítvány által tett megjegyzésekkel

A Szentírás új világ fordítása

Tartalomjegyzék

Jellegzetességei

Jehova az Ószövetségben

Jehova az Újszövetségben

Kiadások

Kritikusok és támogatók

Jegyzetek

Lásd még

Hivatkozások