Aba Sámuel:

Aba Sámuel (990–1000 körül – 1044), Magyarország harmadik királya 1041–1044 között. Uralkodását a későbbi történetírók Szent István életművének lerombolásaként értelmezték ^[1], a nép azonban sokáig szentként tisztelte. ^[2]^[3]

Neve, származása

Nevéről azért érdekes említést tenni, mert a korabeli források sosem Aba Sámuelként hivatkoznak a királyra; nevezik Abának és Sámuelnek. Az egykorú elbeszélő írások Abának hívták, ő magát pénzein Sámuelnek nevezte^[4], Anonymus a XIII. században Sámuel királyról szól: "Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol az unokájuk, Pata később várost épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak".

Az Aba a nemzetség neve volt, amiből származott, tiszteleti név volt és törökül és héberül apát jelentett. Maga a Sámuel név héber eredetű, amely a korban ritkának mondható. Arra vonatkozóan, hogy Sámuel zsidó volt-e vagy sem különböző vélemények állnak fenn. Anonymus kun származásúnak tartja, egy XIV. századi krónika koremzi^[5] származásúnak tartja^[6]^[4]. A két eredet-elméletben közös az, hogy keleti származású volt. Ebben az időben viszont csak egy olyan keleti származású törzs élt Magyarországon, aki keletről érkezett és telepedtek le Magyarország területén; ezek a kazárok közül kivált kabarok (kavarok) részét alkotó kálizok voltak. A kazárok vallása az izraelita volt, ezért többen is arra a megállapításra jutottak, hogy Aba Sámuel zsidó hitre tért családból származott.^[7]. (Sámuel ősei a Kazár Birodalomba tartozó nép elitjeként vehették fel a zsidó vallást.) Más feltételezések szerint nem zsidó volt, hanem egy ősi keresztény, az ún. nesztoriánizmus vallás^[8] követője volt. Születési idejét is csak becsülni lehet; 990 és 1000 körülre teszik ^[9]. Feltehetően Sámuel a kavar törzsek feje lehetett. Szállásterülete a Mátra tágabb körzetében feküdt. Mikor István Magyarország uralkodója lett, tényleges hatalmának megszilárdításáért sokat kellett tennie, le kellett győznie törzsi ellenfeleit. Sámuel ellen, mint törzsi állam vezetője ellen azonban nem fegyveres támadást indított, hanem diplomáciai eszközöket vett igénybe; hozzáadta feleségül húgát (akik gyakran említenek Gizella néven, de biztosan nevét nem tudhatni), olyan feltételeket szabva, hogy térjen át a keresztény hitre. Sámuel belement az egyességbe, így szállásterületét István beolvasztotta Magyarországba, megalapítva az egri püspökséget, illetve létrehozva Újvár megyét. Mindemellett István a német mintára alapított palotaispáni (palotagrófi) címmel ruházta fel, amely a későbbi nádori cím elődje lett^[10].

Uralkodása

Elődje, Orseolo Péter idegenbarát politikát folytatott, a döntéshozatalban mellőzte a királyi tanácsot és azokat a főurak, akik nem támogatták kizárta és helyére feltétlen híveit, németeket és olaszokat ültetett. A tanácsból kitiltott urak között volt Aba Sámuel is. Péter István özvegyét, Gizellát Veszprémben házi őrizetben tartotta, birtokai nagy részétől megfosztotta és az egyházi életbe is beleszólt. Gizella és a mellőzött magyar urak lázadást szítottak a király ellen, aki menekülni kényszerült. A megüresedett királyi székbe Aba Sámuelt ültették.

Sámuel 1041-ben követeket küldött Henrikhez Strassburgba, hogy az esetleges békéről tárgyaljanak. Henrik azonban nem szándékozott megbékélni. Sámeul erre csapatával 1042. február 15-én a Traisen folyónál betört az Osztrák Őrgrófságba, és Tulln városáig hatoltak. Ennek a déli hadtestnek tevékenysége inkább csak portyázásra hasonlított, annak ellenére, hogy a király vezette. Az északi hadsereg azonban súlyos vereséget szenvedett Péter sógorától, Adalbert őrgróftól és fiától, Liutpoldtól. Miután az őrgróf és fia támadást indított a foglyokkal haladó magyar csapatra, a foglyok fellázadtak és szétverték a csapatot, sokan menekülés közben a Morva folyóba fulladtak. A németek még 1042 őszén, majd egy év múlva újra megtorló hadjáratokat indítottak Magyarország ellen, melynek során egészen a Rábáig jutottak. Aba Sámuel tudta, hogy nincs esélye a németek ellen és a második támadás után lemondott az István által megszerzett területekről és a foglyokról, valamint hadisarc fizetésébe is beleegyezett. Így a két ország közti új határt a Lajta és a Morva folyók jelentették. Uralkodásának végét a ménfői csata jelentette. 1044. július 5-én csapatai újra összecsaptak a németekkel, akiket az országból elűzött főurak kértek fel Aba Sámuel eltávolítására a trón közeléből. Mikor a Péterhez már jobban kötődő urak kiváltak a magyar csapatból Aba Sámuel sorsa megpecsételődött. Menekülésre kényszerült, útját a Tisza felé vette.

Halála, utóélete

Halálának körülményei nem egészen tisztázottak. Vannak olyan források amelyek arra mutatnak, hogy a királyt menekülés közben Füzesabony tájékán utolérték és megölték ^[11]^[12], más elképzelés szerint még a csata helyszínén ölték meg. Holttestét valószínűleg először a feldebrői monostorban helyezték örök nyugalomra, amikor évekkel később felnyitották a sírt, azt látták, hogy ruhái épek voltak, a sebei pedig begyógyultak. Innen vitték át végső nyughelyére az abasári monostorba. ^[13]. Később állítólagos sírhelyén pincéket építettek ki, ahol 1773-ban, a báró Haller Sándor a következő szöveggel ellátott emléktáblát avatott fel: „Ez üregbe volt letéve Sámuel Aba, Magyarország III. királya vagy inkább zsarnok, országpusztító. Gonosszal és kegyetlenséggel teljes király, ki népe által a Tiszánál megöletett. Bámuljátok a dolgok éktelen változását, a királyi sírboltból lett borospince felett! Hol a halál véres zsákmánya pihent, ott a kedvet adó hordók domborodnak. Ezért pirul Bacchus, ezért pirosabb a saári (abasári) bor a felernuminál. Most igyál, hogy kipirulj! Romjaiból kiemelte báró Haller Sámuel tábornok.”

Halála után III. Henrik Székesfehérváron személyesen ültette trónra újra Pétert, 1044 júliusában. A segítségért cserébe persze Henrik viszonzást várt. Először életbe léptette a német jogot, 1045 pünkösdjén a császár újra Magyarországra jött, Péter pedig az országot aranyozott lándzsa formában átadta Henriknek, ezzel Magyarország a Német-Római Császárság hűbérese lett.

Emlékezete

Abasáron a római katolikus plébániatemplom előtti téren áll szobra, mely vélhetően azt az Aba király képet erősíti, ami a templom falán lévõ freskón látható. Ezen a falfestményen Aba Sámuel átadja a bencés kolostor kulcsát a monostor vezetőjének. A szobor Till Aran alkotása.

Kő Pál Aba Sámuel ábrázolása az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban látható. Haját az alkotó pogány rítus szerint, három varkocsba fonva ábrázolja, koponyája jobb oldalán lékelésre utaló lemez látszik.

Megítélése

Miután trónra lépett, mindent megtett Péter tevékenységének és híveinek eltüntetésre, aminek volt pozitív és negatív oldala is. Megpróbálta például tisztségébe visszahelyezni a Péter által elmozdított két püspököt, Ő alapította a feldebrői és az abasári monostort. A 14. századi krónikás hagyomány szerint az abaújvári várat is Aba Sámuel építtette, ez az adat egybevág a régészeti feltárások eredményével is. Azonban eltörölte a Péter által hozott törvények és adókat, valamint a központi hatalmat erősítő intézkedéseit. Teret nyitott az állam és egyház ellen fordulóknak. Egyházellenességében a Balkánról terjedő bogumil eretnekség hatásának is része volt.^[14] Péter hívei közül sokakat megöletett vagy megkínoztatott, 1042-ban Csanádon megölette a nemesi ellenzék 50 tagját. Ezért 1042 húsvétján Gellért püspök megtagadta királlyá koronázását. Az egyházhoz fűződő viszonyát tovább rontotta, hogy a hadisarcot a püspökök megadóztatásával akarta finanszírozni. Régi társadalmi rendet próbálta visszaállítani, a viszonylagos egyenlőség megteremtésével, a nemeseket mellőzte és inkább parasztokkal és nemtelenekkel tartott közösséget, velük étkezett, lovagolt. Ezt a Képes Krónika így rója fel neki: "Megvetette… az ország nemeseit és mindig parasztokkal meg nemtelenekkel tartott".^[15] Egyes források szerint a pápa híveivel együtt kiközösítette Aba Sámuelt az egyházból.^[16]^[17]

Források

Jegyzetek

^ „Igaz, hogy Szent István halála után polgárháborús állapotok alakultak ki, Péter király nem értette meg a magyarságot, külföldi révén, Aba Sámuel pedig az Európai létbe való bekapcsolódás jelentőségét nem úgy fogta fel, pogánylázadás tört ki.” - [Erdő Péter]
^ „…és nem csupán népszerű volt; utóbb hamvait a szentekéhez hasonló módon tisztelték.” - Györffy György: Magyarország története Előzmények és magyar történet 1242-ig
^ „Néhány év mulva, midőn testét a sírból kiásták, szemfedőjét és öltözetét rothadatlan és sebhelyeit begyógyúlva találták...” - Kézai Simon: Magyar Krónika
^ ^a ^b Magyarország uralkodói, Pannonica Kiadó, 2003, 31 oldal
^ Koremz ma az Aral-tó vidékén elterülő Hvárezmmel azonos
^ Abasár hivatalos honlapja
^ Kristó Gyula: Arisztokrácia az Árpád-korban
^ Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Budapest, 1971., 131. old
^ Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001, 7. oldal
^ KRISTÓ GYULA: SZENT ISTVÁN KIRÁLY, Budapest, Neumann Kht., 2002.
^ Halála helyét egyesek Füzesabonnyal azonosítják, mások Abádszalókkal. Kézainál csak annyi szerepel, hogy a Tisza felé menet egy faluban megölték, elásták egy veremben, majd néhány év múlva kihantolták, szemfedelét és ruháit sértetlenül, sebeit behegedve találták, majd elvitték és eltemették a saját monostorában [1]
^ National Geographic: Ásóval a boldogtalan emlékezetű Sámuel király nyomában
^ Aba Sámuel sírjáról és emléktáblájáról
^ Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001, 7. oldal
^ Bellus Ibolya fordítása
^ Magyarország uralkodói, Pannonica Kiadó, 2003, 32. oldal
^ Kristó Gyula – Makk Ferenc: Az Árpád-ház uralkodóic könyve szerint: "Bár van olyan forrásunk, amely 1044-nél a magyarok pápai kiközösítéséről szól, mivel királyukat (Pétert?) meggyalázták, de az értelmezési problémák miatt ez Aba Sámuelre és híveire aligha vonatkoztatható".

Aba Sámuel

Tartalomjegyzék