Azerbajdzsán

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Azərbaycan Respublikası
Azerbajdzsán zászlaja Azerbajdzsán címere
zászló címer
Himnusz: Azərbaycan, Azərbaycan!
Azerbajdzsán fekvése
Főváros Baku
é. sz. 40° 22′ k. h. 49° 53′
Államforma köztársaság
 - Államfő Ilham Aliyev
 - Miniszterelnök Artur Rasizade


Hivatalos nyelv azeri
Beszélt nyelvek örmény
független 1991. augusztus 30. 
 - Szovjetuniótól  
Terület  
 - Összes 86 600 km² (111.)
 - Víz (%) 1,6%
Népesség  
 - 2005 évi becslés 7 911 974  (91.)
 - Népsűrűség 90 fő/km²
GDP 2005
 - Összes 37 841 millió USD (87.)
 - Egy főre jutó 4 782 USD
HDI ()  (.) – 
Pénznem Azeri manat (AZN)
Időzóna (UTC+4)
 - Nyári időszámítás (UTC+5)
Internet TLD .az
Nemzetközi gépkocsijel AZ
Hívószám +994

Kép:Aj-terkep.png

Az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül: Azərbaycan Respublikası) a Független Államok Közösségének tagja. Azerbajdzsán perzsa eredetű neve eredetileg Perzsia északi részét, valamint Tabriz városát jelölte, jelentése feltehetőleg „tűz-templom” volt.

Az ország fennhatósága alá tartozó, örmény többségű Karabah Autonóm Terület fegyveres konfliktusok színtere.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Azerbajdzsán domborzati térképe

Domborzat

Az ország területe csaknem azonos Magyarországéval. Északon a Kaukázus, északkeleten a dagesztáni hegyek, nyugaton a Kis-Kaukázus láncai találhatók. A két hegyvidék között a Kura-Araksz-síkság a Kaszpi-tengerig fut ki, majd északra fordulva keskeny tengerparti síksággá alakul.

Vízrajz

Éghajlat

Az ország éghajlata a nyugati hegységben és az északi területeken szélsőségek között változik, míg a Kaszpi-tenger mentén kellemesnek nevezhető. Tavasz és nyár idején (április közepétől októberig) a hőmérséklet 20-30 °C között ingadozik, míg télen (decembertől márciusig) ennél jóval hidegebb van.

Élővilág, természetvédelem

Nemzeti parkjai

Természeti világörökségei

Történelem

A név eredete

Azerbajdzsán a nevét valószínűleg Atropatész után kapta, aki méd satrapa (kormányzó) volt az általa uralt Atropaténében (a mai iráni Azerbajdzsánban). Az Atropatész név óperzsa eredetű, jelentése 'tűzzel védett'.

Azerbajdzsánban sokfajta lakó és a hódító megfordult, köztük kaukázusi népek, médek, szkíták, perzsák, örmények, görögök, rómaiak, kazárok, oguz törökök, szeldzsuk törökök, mongolok és oroszok.

Ókor

A legrégebbi bizonyíték emberi jelenlétre a késői kőkorból származik, Azykh-barlangban találták, a Quruçay kultúra népe hagyta ránk. Felső paleolitikus és részben mousterien maradványokat találtak Tağlar, Damcili, Zar, Yataq-yeri barlangjaiban, és máshol is. Leylatepe és Sarytepe nekropoliszaiban korsókat találtak beleszáradt borral, ez bizonyítja, hogy a késői bronzkorban szőlőt műveltek errefelé.

Amikor a Kaukázustól délre eső vidéket i. e. 550 körül meghódították az Achaimenidák, a zoroasztrizmus elterjedt a Méd Birodalom e részén. Nagy Sándor bukása után a Kaukázus vidékén letelepedtek a szeleukida görögök, akiket végül Róma győzött le végleg. De behatoltak ide a Baktriába szakadt görögök is, és végül a legharciasabbak, a parthusok is. A kaukázusi albánok, akik a ma Azerbajdzsánként ismert terület eredeti lakói voltak, az i. e. IV. században királyságot alapítottak. I. e. 95-67 között a kaukázusi Albánia egy része valószínűleg meghódolt a szomszédos Örményországnak, és Nagy Tigranész birodalmának része lett. Sztrabón szerint a rómaiak és a párthusok megkezdték kiterjeszteni birtokaikat Albániára. Végül egy békeszerződést írtak alá, amiben Albánia független maradt, nem úgy, mint Ibéria és Örményország. Egy római felirat Gobusztánban bizonyítja a Legio XII. Fulminata jelenlétét Domitianus idejében.

Kaukázusi Albánia a Szasszanidákig maradt független, majd azok vazallus állama lett 252-ben. Umayr király a IV. században hivatalosan áttért a kereszténységre, államvallássá tette azt, és Albánia keresztény jellegű állam maradt a VIII. századi iszlám hódításig. A Szasszanidák és a bizánciak számos hódítási kísérlete ellenére kaukázusi Albánia fennállt a régióban a IX. századig.

Középkor

Amikor a mohamedán Omajjád Kalifátus legyőzte mind a Szasszanidákat, mind Bizáncot, a kaukázusi Albánia vazallus állam lett. A Javanshir herceg vezette keresztény ellenállást 667-ben nyomták el. Az Abbászida Kalifátus lehanyatlása után a mai Azerbajdzsán területe különböző dinasztiák harctere lett: egymást váltották a szalaridák, a szajidák, a shaddaditák és a bújidák. A XI. század elején a terület fokozatosan a Közép-Ázsia felől benyomuló oguz törökök kezére kezült. Az első az oguz dinasztiák közül a gaznavida dinasztia volt, amely 1030 körül elfoglalta a mai Azerbajdzsán nagy részét.

A szeldzsukok birodalmában a helyi hatalmat atabégek gyakorolták, akik elméletileg a szeldzsuk szultán vazallusai voltak, a gyakorlatban maguk uralkodtak. A szeldzsuk török uralom idején olyan helyi költők, mint Nizami Ganjavi és Khagani Shirvani felvirágoztatták a perzsa költészetet a mai Azerbajdzsán területén. A következő uralkodó dinasztia a Jalayirida dinasztia volt, akik rövid életű uralmának Timur Lenk vetett véget. A Sirván sahok helyi dinasztiája Timur Lenk birodalmának vazallus állama lett és részt vett Timur háborújában az Arany Horda uralkodója, Toktamis ellen. Timur Lenk halála után két független, rivalizáló állam emelkedett ki: Kara Koyunlu és Ak Koyunlu. Ak Koyunlu szultánja, Üzün Hasszán halálakor az egész mai Azerbajdzsán ura volt. Uralmát a Sirván sahok folytatták, akik helyi uralkodóként megőrizték jelentős autonómiájukat 861-től 1539-ig. A Sirván sahokat a szafávidák űzték el. Ez a síita dinasztia a szunnita lakosság körében megkísérelte a síita ágazat elterjesztését Azerbajdzsánban, miközben harcoltak a szunnita Török Birodalom ellen.

Valamivel később, a szafávidák összeomlása után több független kánság emelkedett fel a mai Azerbajdzsánban. Folyamatos háborúskodás után ezeket a kánságokat végül Oroszország olvasztotta be. A türkménchay-i szerződésben a Perzsa Birodalom elismerte Oroszország szuverenitását az Jereváni Kánság, a Nahicseváni kánság, valamint a Talish kánság maradványai felett.

Az első függetlenség és szovjet Azerbajdzsán

Amikor az Orosz Birodalom összeomlott az I. világháborúban, Azerbajdzsán Örményországgal és Grúziával együtt része lett a rövid életű Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaságnak. Amikor 1918 májusában a szövetség feloszlott, Azerbajdzsán kikiáltotta a független Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaságot. Ez volt az első demokratikus parlamentáris köztársaság a muszlim világban, de mindössze 23 hónap után a bolsevik XI. Vörös Hadsereg meghódította 1920 áprilisában. A bolsevikok Bakuban kiáltották ki az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságot 1920. április 28-án.

1922-ben Azerbajdzsán, Örményországgal és Grúziával együtt, része lett a Transzkaukázusi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságnak, amely maga az újonnan alapított Szovjetunió tagállama volt. 1936-ban feloszlatták az Transzkaukázusi Köztársaságot és az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság egyike lett a Szovjetunió 12 (1940-től 15) tagállamának.

Az 1940-es években Azerbajdzsán látta el olajjal a Szovjetuniót a II. világháborúban. Majdnem 600.000 azerbajdzsáni harcolt a fronton a náci Németország ellen. Az Edelweiss hadműveletben Adolf Hitler megpróbálta elfoglalni a kaukázusi olajmezőket és Bakut, de minden támadását visszaverték. A németek komoly és nagyrészt eredménytelen erőfeszítéseket tettek az olyan emigráns politikusokkal való együttműködés kialakítására, mint amilyen Mammed Amin Rasulzade volt, aki Berlinbe ment és a hatóságok lehetővé tették, hogy találkozzon azerbajdzsáni hadifoglyokkal.

Az új független Azerbajdzsán

Amikor az Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, Mihail Gorbacsov kezdeményezte a glasznoszty politikáját, megnövekedett a nyugtalanság és etnikai feszültség a Szovjetunió különböző régióiban, legelőször Azerbajdzsán egyik régiójában, Hegyi-Karabahban. A zavargások Azebajdzsánban, Moszkva képtelensége arra, hogy megoldást találjon a felforrósodott konfliktusra, a Szovjetuniótól való elszakadási, függetlenedési törekvéseket erősítette. Ezek a folyamatok közvetlenül vezettek a bakui fekete januárhoz. Abban az időben nevezték ki Ajaz Mutallibovot az Azerbajdzsáni Kommunista Párt első titkárává.

1990 végén a Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa kivette a Szovjet Szocialista szavakat az állam megnevezéséből, kikiáltotta a független Azerbajdzsáni Köztársaságot a Szovjetunión belül, és visszaállította az Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság kissé módosított zászlaját állami jelképnek. 1991 elején Azerbajdzsán Legfelsőbb Tanácsa létrehozta az elnök intézményét, és Ajaz Mutallibovot választotta meg első elnöknek. 1991. szeptember 8-án Ajaz Mutallibovot országos választásokon választották elnökké. Ezen a választáson ő volt az egyetlen jelölt. 1991. október 18-án Azerbajdzsán Legfelsőbb Tanácsa kikiáltotta Azerbajdzsán függetlenségét, amit népszavazás hagyott jóvá 1991 decemberében, amikor a Szovjetunióból hivatalosan feloszlott. A függetlenség első éveit beárnyékolta a szomszédos Örményországgal Hegyi-Karabahért vívott háború. 1994 végi állapot szerint Azerbajdzsán elvesztette nemzetközileg elismert területének 16%-át, beleértve Hegyi-Karabahot. 1993-ban a demokratikusan megválasztott Abulfaz Elcsibej elnököt Szüret Huszeinov ezredes vezette katonai puccs távolította el a hatalomból, aminek eredményeként visszakerült a hatalomba Szovjet-Azerbajdzsán korábbi vezetője, Gejdar Alijev. 1994-ben Szüret Huszeinov, aki akkoriban miniszterelnök volt, újabb katonai puccsot kísérelt meg, ezúttal Gejdar Alijev ellen, de sikertelenül, elfogták és árulásért elítélték. 1995-ben egy másik puccskísérlet volt, a katonai rendőrség parancsnoka, Rovzsan Javadov vezette, de az eredménye az lett, hogy megölték az utóbbit és feloszlatták Azerbajdzsán katonai rendőri erőit.

Alijevnek elnöksége alatt sikerült lecsökkentenie a munkanélküliséget, megfékezte a bűnöző csoportokat, létrehozta a független államiság alapvető intézményeit, stabilitást, békét hozott, megnőttek a külföldi beruházások, de az ország a kormányzati bürokrácia nagymértékű korrupciójától szenvedett. 1998-ban Alijevet újraválasztották. A gazdaság fejlődött, különösen az Azeri-Chirag-Guneshli olajmező és a Shah Deniz gázmező kiaknázása révén, de Alijev elnöksége egyre népszerűtlenebb lett a szavazók előtt, a széleskörű korrupció és az autokratikus rezsim miatt. Ugyanezek a súlyos kritikák érik megválasztása óta Ilham Alijev korábbi miniszterelnököt, aki az Új Azerbajdzsán Párt második vezetője apja halála óta.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Az ország elnöki köztársaság. Az alkotmányt 1995. november 12-én bocsátották ki.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Közigazgatási felosztás

  • 69 körzet (Rayon, tbsz. Rayonlar): Abşeron (Xırdalan) (1), Ağcabədi (2), Ağdam (3), Ağdaş (4), Ağstafa (5), Ağsu (6), Astara (8), Balakən (10), Beyləqan (12), Bərdə (11), Biləsuvar (13), Cəbrayıl (14), Cəlilabab (15), Daşkəsən (16), Dəvəçi (17), Füzuli (18), Gədəbəy (19), Goranboy (21), Göyçay (22), Hacıqabul (Qazı Məmməd) (23), İmişli (24), İsmayıllı (25), Kəlbəcər (26), Kürdəmir (27), Laçın (27), Lerik (30), Lənkəran (28), Masallı (31), Neftçala (34), Oğuz (35), Qax (37), Qazax (38), Qəbələ (36), Qobustan (Mərəzə) (39), Quba (40), Qubadlı (41), Qusar (42), Saatlı (43), Sabirabad (44), Salyan (46), Samux (Nəbiağalı) (49), Siyəzən (50), Şamaxı (47), Şəki (45), Şəmkir (48), Şuşa (52), Tərtər (54), Tovuz (55), Ucar (57), Xaçmaz (58), Xanlar (60), Xızı (61), Xocalı (62), Xocavənd (63), Yardımlı (64), Yevlax (65), Zaqatala (68), Zəngilan (67), Zərdab (69).
  • 11 körzeti jogú város (Şəhər, tbsz. Şəhərlər): Bakı Şəhəri (9), Əli Bayramlı Şəhəri (7), Gəncə Şəhəri (20), Lənkəran Şəhəri (29), Mingəçevir Şəhəri (32), Naftalan Şəhəri (33), Sumqayıt Şəhəri (51), Şəki Şəhəri (45), Şuşa Şəhəri (53), Xankəndi Şəhəri (59), Yevlax Şəhəri (66),
  • 1 autonóm köztársaság (Muxtar Respublika): Nahicseván, mely 8 további körzetre oszlik: Babək(1), Culfa (2), Kəngərli (Qıvraq) (3), Naxçıvan Şəhəri (6), Ordubad (5), Sədərək (4), Şahbuz (7), Şərur (8)

Népesség

Általános adatok

  • Lakossága: 7 911 974 fő (2005)
  • Népsűrűség: 90 fő/km2 (2005)
  • Születéskor várható élettartam: férfiak – 65 év, nők – 74 év

Legnépesebb települések

Baku

Bakı (Baku) 1 149 000 fő (1 757 000 fő), Gəncə 281 000 fő, Sumqayıt 235 000 fő, Mingəçevir 91 000 fő, Şəki 63 000 fő, Naxçıvan 62 000 fő, Əli Bayramlı 61 000 fő, Xankəndi 55 000 fő

Fő cikk: Azerbajdzsán városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Általános adatok

  • Legfontosabb termesztett növények: szőlő, zöldség, búza, gyapot, dohány, gyümölcs, burgonya
  • Legfontosabb tenyésztett állatok: juh, kecske, szarvasmarha, sertés
  • Bányászati termékek: kőolaj, földgáz, vas, bauxit
  • Feldolgozóipar: kőolajfinomítás, vegyipar, vas- és acélgyártás, alumíniumkohászat, élelmiszeripar (tej- és húsipar), textilipar, elektrotechnika
  • A Kaszpi-tenger partvidéke gazdag szénhidrogénekben, amelyeket a fejlett vegyipar dolgoz fel.

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Ipar

Kereskedelem

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

  • Vasútvonalak hossza: 2122 km
  • Közútvonalak hossza: 24 981 km
  • Repülőterek száma: 9
  • Kikötők száma: 1
  • Legfontosabb kikötők: Bakı, Sumqayıt, Lənkəran
  • Nemzetközi repülőtér: Bakı

Kultúra

Oktatási rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Művészetek

Népművészet  •  Építészet  •  Festészet  •  Szobrászat  •  Iparművészet  •  Zene  •  Tánc  •  Irodalom  •  Színház  •  Fotóművészet  •  Filmművészet
  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Hagyományok

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Gasztronómia

Az azeri konyha nagyon hasonlít a török konyhához.

A leghíresebb azeri étel a dovga, amely egy leves spenótból és joghurtból.

Az azeriek kedvelik a paprikát, hagymát, zöldségeket. Kedvenc fűszereik a citrom, a fahéj, és a bazsalikom.

Turizmus

Sport

Labdarúgás

Fő cikk:Azeri labdarúgó-válogatott

Ünnepek

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd még

Külső hivatkozások

Független Államok Közössége (FÁK) A FÁK zászlaja
Azerbajdzsán | Fehéroroszország | Grúzia | Kazahsztán | Kirgizisztán | Moldova | Oroszország | Örményország | Tádzsikisztán | Türkmenisztán | Ukrajna | Üzbegisztán
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Azerbajdzs%C3%A1n”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.