Barcelona

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire

Koordináták: é. sz. 41° 24′ k. h. 2° 10′

A(z) „Barcelona” lehetséges további jelentéseiről lásd: Barcelona (egyértelműsítő lap).
Barcelona

Barcelona címere

 Barcelona zászlaja
címer zászló
Fekvése
Barcelona fekvése Spanyolországon belül
Barcelona a Barcelonèsen belül


Barcelona a Barcelonèsen belül
Adatok
Népesség (2003) 1 582 738 fő
Terület 100,4 km2
Népsűrűség (2001) 15764 fő/km2
Honlap www.bcn.cat

Barcelona (spanyolul [barθe'lona], katalánul [bərsə'lonə]) Spanyolország második legnagyobb városa, Katalónia fővárosa, a területét és népességét tekintve első helyen álló Madrid spanyol főváros „örök riválisa”. A Generalitat de Catalunya, azaz a Katalán Kormány székhelye. Érseki központ és egyetemváros, kiemelkedő európai kongresszusi centrum. Az 1992. évi nyári olimpiai játékok helyszíne. A Földközi-tenger harmadik legnagyobb kikötővárosa.

Tartalomjegyzék

Fekvése

A város Katalónia autonóm közösségben, Barcelona tartományban és Barcelonès járás területén, a Földközi-tenger partján fekszik. 160 km-rel a Pireneusokban húzódó francia határtól délre terül el. A Llobregat és Besòs folyók torkolata közé eső délkeleti partszakaszon, a Barcelonai-síkságon (Llano de Barcelona). A Katalóniai-hegységhez tartozó Parti-hegylánc vonulatai szegélyezik, délről a Garraf-hegység, nyugatról a Colserolla. Legmagasabb pontjai: a Tibidabo a város északi részén (532 m) és a Montjuic a nyugati, tengerfelőli oldalon (213 m).

Története

A Barcelona helyén elterülő legősibb település első lakói a kelta layetánok voltak, akik a Tibidabo és a Mons Taber között telepedtek le.

I. e. 218-ban a helyi monda szerint Hamilcar Barcas karthágói hadvezér alapította meg a mai helység elődjét, mely először az ibér Barcino néven tűnt fel a történelmi dokumentumokban.

I. e. 201-ben Scipio római hadvezér foglalta el, majd Augustus császár idején római kolónia lett - előbb Julia Faventia, később Augusta és Pia melléknevekkel.

414-ben, majd 531-ben a nyugati gótok birtokába került s fővárosukká tették, Athaulf király székhelye volt.

716-ban a mórok Al Hurr kalifa vezetésével elfoglalták és Badsalunának nevezték el.

801-ben Jámbor Lajos Karoling király a katalán őrgrófság fővárosává tette. 874-ben Barcelona grófjai függetlenséget kaptak. Katalónia és Aragónia egyesülése idején Genova és Velence mellett a Földközi - tenger vezető kereskedővárosává vált.

A XVI. században Katalónia fekvése miatt kiesett az Újvilággal való kereskedelem lehetőségeiből, ekkor megrendült Barcelona hatalma is.

1701–13 között, a spanyol örökösödési háborúban a katalánok Habsburg Károly főherceg mellé álltak, szabadságjogokat remélve tőle. 1714-ben a francia Bourbon-házból származó V. Fülöp spanyol király csapatai lerohanták a várost és jelentős részét elpusztították.

1778-ban III. Károly király felszabadította az Amerika felé irányuló kereskedelmet, ismét megnyílt a nagymúltú barcelonai kikötő, a város a király uralma alatt újra fellendült. A XIX. században a város visszanyerte hajdani jelentőségét a Földközi-tengeren.

1888. május 20-án nyílt az EXPO Universal, majd 1929-ben az EXPO Internacional. A világkiállításoknak köszönhetően Barcelona jelentős vásárvárossá vált.

1931-ben kikiáltották az I. Spanyol Köztársaságot, s ekkor Katalónia függetlenséget kapott. Barcelonában megalakult az első Katalán Parlament, mely a köztársaságpártiakat képviselte. 1937–39 között is itt működött a Köztársasági Kormány, Francisco Franco csapatai csak 1939 januárjában foglalták el a várost.

1975-ben, a diktatúra megszűnése után ismét hivatalos nyelv lett a katalán, majd 1979-ben a spanyol képviselőház elfogadta Katalónia autonómiáját, az autonóm tartomány székhelyévé pedig Barcelonát nevezték ki.

1992-ben itt rendezték a XXV. Nyári Olimpiai Játékokat.

Közigazgatása

Barcelona kerületei
Bővebben: Barcelona kerületei

Barcelona közigazgatásilag 10 kerületre (distrito) osztható. Minden kerület egyúttal önálló politikai egységként is működik. A területi felosztás alapja történeti eredetű. A legtöbb kerület megfelel azoknak a korábban független településeknek, melyeket a XIX-XX. században csatoltak Barcelonához. A kerületeket negyedekre (barrio) osztják.

  • 1. kerület: Ciutat Vella. A város történelmi központja. Negyedei: El Raval, Barri Gòtic (Gótikus negyed), La Barceloneta, Barri de la Ribera.
  • 2. kerület: Eixample. Negyedei: Sant Antoni, Esquerra de l'Eixample, Dreta de l'Eixample, Barri de la Sagrada Família, Fort Pienc, Sant Anton
  • 3. kerület: Sants-Montjuïc. Negyedei: Poble Sec, La Marina, La Font de La Guatlla, La Bordeta, Hostafrancs, Sants, Badal.
  • 4. kerület: Les Corts. Negyedei: Les Corts, La Maternitat, Pedralbes.
  • 5. kerület: Sarrià-Sant Gervasi. Negyedei: Tres Torres, Sarrià, Vallvidrera, Bonanova, Sant Gervasi, Putxet-Farró, Galvany.
  • 6. kerület: Gràcia. Negyedei: Vallcarca, El Coll, La Salut, Gràcia, El Camp d'en Grassot.
  • 7. kerület: Horta-Guinardó. Negyedei: Horta, El Carmel, La Teixonera, El Guinardó (Alt i Baix), La Clota, La Vall D'Hebron, Montbau.
  • 8. kerület: Nou Barris. Negyedei: Can Peguera, Porta, Canyelles, Ciutat Meridiana, Guineueta, Prosperitat, Vallbona, Verdum, Vilapicina, Roquetes, Trinitat Vella, Trinitat Nova, Torre Baró, Torre Llobeta, Turó de la Peira.
  • 9. kerület: Sant Andreu. Negyedei: La Sagrera, Congrés, Trinitat Vella, Bon Pastor, Sant Andreu, Navas, Baró de Viver.
  • 10. kerület: Sant Martí. Negyedei: Diagonal Mar, Fort Pius, San Martí de Provençals, Poble Nou, La Verneda, El Clot, Vila Olímpica del Poblenou.

Népesség

  • Demográfiai adatok
1900–2005
1900 1910 1920 1930 1940 1950 1960 1970 1981 1991 2001 2005
533.000 587.411 710.335 1.005.565 1.081.175 1.280.179 1.557.863 1.745.142 1.754.900 1.681.132 1.505.325 1.593.075
Barcelona lakosságának alakulása 1900-2005 között az INE szerint

Látnivalók

A Sagrada Família templom
Casa Milá
Güell Park
Torre Agbar, éjszaka a Barca színeiben
MNAC
MACBA
Barcelona kikötője

Eixample, Gràcia

Ciutat Vella

  • Kikötő (kat. Port Vell): Kolumbusz szobra, Aquarium, Maremagnum, Moll de la Fusta sétánya.
  • Ciudadela Park: az 1888–as Világkiállítás helyszíne, benne az Állatkert és a Zoológiai Múzeum.
  • Ramblák (kat. Les Rambles, sp. Las Ramblas):
    • A Plaça Reial klasszicista jellegű árkádos tér, mely a Ramblákról nyílik a Három Grácia-szökőkútjával és Gaudí kovácsoltvasból készült lámpáival.
    • Az Operaház (kat. Gran Teatre del Liceu): 1848-ban épült, 3500 fős befogadóképességű színházi épület.
    • A Perui Alkirálynő Palotája (kat. Palau Virreina): barokk polgári épület, benne az Iparművészeti Múzeummal és a Cambó-gyűjteménnyel.
    • Güell-palota (kat. Palau Güell): UNESCO Világörökség, 1885–1889 között készült Gaudí tervei szerint, Güell gróf megrendelésére. 1954 óta Színházi Múzeum, jelenleg restaurálás alatt áll.
    • Erotika Múzeuma
    • La Buqueria gyümölcs – és halpiac.
  • Gótikus negyed (kat.Barri Gótic, sp. Barrio Gótico): a Mons Taber hegyén, a katedrális körül helyezkedik el.

Sants-Montjuïc

Les Corts

Nou Barris, Sant Andreu, Sant Martí

Kultúra

Barcelona néhány neves múzeuma

  • Katalán Nemzeti Múzeum (kat. Museu Nacional d'Art de Catalunya, sp. Museo Nacional de Arte de Cataluña), rövidítve: MNAC, a világ egyik leggazdagabb románkori gyűjteménye, a Montjuic-on.
  • Kortárs Művészetek Múzeuma (kat. Museu d'Art Contemporani de Barcelona, sp. Museo de Arte Contemporáneo de Barcelona), rövidítve: MACBA, a városközpontban.
  • A Kortárs Kultúra Központja (kat. Centre de Cultura Contemporània de Barcelona, sp. Centro de Cultura Contemporánea de Barcelona), rövidítve: CCCB, a Raval városrészben.
  • Joan Míró Alapítvány (kat. Fundació Joan Miró, sp. Fundación Joan Miró), a katalán festő remekeivel, a Montjuic–on.
  • Picasso Múzeum (kat. Museu Picasso, sp. Museo Picasso de Barcelona), Picasso korai műveinek gyűjteménye a városközpontban.
  • Antoni Tápies Alapítvány (kat. Fundació Antoni Tápies, sp. Fundación Antoni Tàpies), a festő alapítványi múzeuma az Eixample–n.
  • Tudományos Múzeum (kat. Museu de la Ciència i de la Tècnica de Catalunya, sp. Museo de la Ciencia), jelenleg új néven: "CosmoCaixa", a Tibidabo lábánál.
  • Barcelonai Történeti Múzeum (kat. Museu d'Història de la Ciutat), a Barceloneta negyedben, a kikötőben.
  • Poble Espanyol, Spanyolország építészetét bemutató falumúzeum

A város legismertebb színházai és filmszínházai

A kulturális élet egyik központja az Avenida del Paralelo (kat. Avinguda Paralel), ahol a színpadi élet koncentrálódott, egyik legnevesebb épülete az "El Molino", a katalán Moule Rouge volt (2006 nyarán lebontották).

Barcelona rangos színpadai jelenleg a következők:

Az Eixample és a Ciutat Vella területén több színház is koncentrálódott, ezek a következők: Teatro Condal, Teatro Poliorama, Teatro Romea, Teatro Victoria, és az El Mercat de les Flors, ahol főleg zenei darabokat, komédiákat láthatnak nézői.

A hagyományos színház mellett mozikat is találunk nagy számban a fővárosban: Filmoteca de la Generalidad de Cataluña, Verdi Mozi, Méliès Mozi stb.

Sport

Olimpiai város

Barcelona az 1992. évi nyári olimpiai játékok (XXV.) színhelye volt. A rendezvény a városban négy helyszínen zajlott mintegy 168 ország részvételével. A fő helyszín a Montjuic hegye volt, ahol kiépült az Anilla Olimpica, azaz Olimpiai Ring az egykori olimpiára szánt stadion felújításával. Ugyanezen a helyen áll még a San Jordí Sportpalota (kat. Palau Sant Jordí) és a Picornell Sportuszoda is, több más sportpálya kíséretében.

Camp Nou, pálya és lelátó

Labdarúgás

Barcelona a spanyol és katalán futball fellegvára. Csapatai:

Híres emberek

Építészek

Szobrászművészek

  • Eusebi Arnau i Mascot (Barcelona, 1864-1933), katalán szobrászművész.
  • Josep Llimona i Bruguera (* Barcelona, 1864- Barcelona, 1934), katalán szobrászművész.
  • Josep María Subirachs (* Barcelona, 1927. március 11.), szobrász- és festőművész.

Festőművészek

  • Ramón Casas i Carbó (Barcelona, 1866. január 4. - 1932, február. 29.) katalán festőművész és grafikus
  • Santiago Rusinol festőművész és író
  • Josep Triadó i Mayol (Barcelona, 1870 - 1929), katalán festőművész
  • Antoni Tápies i Puig (Barcelona, 1923.december 13.*), katalán festő- és szobrászművész
  • Joan Miró i Ferrà (Barcelona, 1893. április 20. – Palma de Mallorca, 1983. december 25.); katalán festőművész, grafikus és keramikus
  • José María vagy Josep Maria Sert y Badía; (Barcelona, 1876 - 1945), katalán festőművész

Előadóművészek

  • José Carreras (Josep María Carreras i Coll), (Barcelona, 1946. december 5.) operaénekes, tenor
  • Montserrat Caballé (Maria de Montserrat Viviana Concepción Caballé i Folc), (Barcelona, 1933.) operaénekesnő, szoprán

Galéria

Plaça Reial.

Emberpiramis vagy Gúla (Els Castellers de Barcelona)

Picasso graffitije az Építészek Kollégiumának épületén (Esgrafiat de Picasso a la façana del Col·legi d'Arquitectes)

La Rambla.

Güell-park (Parc Güell).

Sagrada Familia, Születés kapuja ( Façana del Naixement de la Sagrada Família)

Sagrada Familia, Szenvedés kapuja, (Façana de la Passió de la Sagrada Família.)

Barcelona strandja (Platja de la Barceloneta)

Mercé ünnepe (Festes de la Mercè).

Saradana-bál (Ball de la Sardana).

Güell-park, Panoráma a kilátóról (Vista exterior del mirador del Parc Güell).

Tibidabo, Panoráma (Vista panoràmica des del Tibidabo)

Források

  • Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda Bp. 1982.) ISBN 963-243-205-3
  • Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963-243-398-X

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Barcelona témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Barcelona”

More about Barcelona: fc barcelona, barcelona fabricantes, barcelona vacation, barcelona tour, barcelona spain, flight to barcelona, barcelona accommodation, barcelona apartment, barcelona beach,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.