Barents-tenger

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
A Barents-tenger térképe.

A Barents-tenger a Jeges-tenger része, Norvégia és Oroszország határától északra helyezkedik el. Nevét a holland Willem Barents tengerészről kapta. Ez egy nem túl mély, úgynevezett self-tenger (átlagos mélysége 230 m). Nyugaton a Norvég-tenger, észak-nyugaton a Spitzbergák, észak-keleten a Ferenc József-föld, keleten az orosz Novaja Zemlja szigete határolja.

A Barents-tenger déli része jégmentes marad egész évben az Észak-Atlanti áramlatnak köszönhetően, ezért itt kikötők működnek az orosz Murmanszkban és a norvég Vardø-ban. Szeptember környékére általában teljesen jégmentessé válik a tenger. A Téli-háborúig Finnországnak is volt kikötője Petsamonál.

3 fajta víztömeg találkozik a Barents-tengerben:

  • meleg, sós víz az észak-atlanti áramlásból (hőmérséklete >3 °C, sótartalom >35)
  • hideg, sarki eredetű víztömeg (hőmérséklete < 0 °C, sótartalma <35)
  • meleg, alacsony sótartalmú parti vizek (hőmérséklete >3 °C, sótartalom <34,7)

Az Észak-atlanti áramlat miatt ebben a tengerben az élőlények száma magasabb, mint a hasonló szélességen található többi tengerben. A fitoplanktonok tavaszi virágzása hamar megkezdődik a jéghatár mentén, mert az olvadó jégből származó friss víz réteget képez a tenger felszínén, melyben kiváló körülményeket találnak. A fitoplanktonokat megeszik a zooplanktonok, és a krillek, ezeket pedig az Atlanti-tőkehal, sarki tőkehal, bálnák, csuklyás halak fogyasztják. A csuklyás hal a legfontosabb tápláléka sok ragadozó fajnak, például az Atlanti-tőkehalnak, a fókáknak, és a tengeri madaraknak.

A Barents-tenger halászata nagyon fontos Oroszországnak és Norvégiának egyaránt. Főként az Atlanti-tőkehalat halásznak.

Oroszország a kiselejtezett haditengerészeti nukleáris reaktorok és hulladékok lerakóhelyévé tette a Barents-tengert a hidegháború alatt, és ez óriási veszélyt jelenthet az ottani élővilág számára.

Külső hivatkozások

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.