Article on other languages:
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
| Bucsu | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Nyugat-Dunántúl |
| Megye | Vas |
| Kistérség | Szombathelyi |
| Rang | község |
| Irányítószám | 9792 |
| Körzethívószám | 94 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 600 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 36,28 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,54 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Bucsu
|
|
Bucsu (németül Butsching) község Vas megyében, a Szombathelyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése
Szombathelytől 10 km-re nyugatra az Arany-patak két oldalán az osztrák határ mellett fekszik. Határos települések: Perenye, Bozsok, Gencsapáti, Szombathely, Narda, Dozmat, Torony.
Nevének eredete
Neve a magyar Bulcsú személynévből ered és valószínűleg Bulcsú horka nevét viseli, akinek nyári szállásterülete lehetett.
Története
1236-ban Bulchu néven említik először. Határában római vízvezeték húzódik, mely a Kőszegi-hegységből szállította a vízet a közeli Sabariába. Templomának alapjai 14. századiak. 1433-ban BwlchW, 1485-ben Bwcsw alakban említik. [1]
Vályi András szerint "BÚCSÚ. Bucsa, Bucsina. Elegyes magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Szombathelytöl egy, és 3/4. mértföldnyire, Kőszögtöl pedig 281két, és 1/4. mértföldnyire, ’s Vajda Uraságnak kastéllyával díszesíttetik, lakosai katolikusok, határja jó termésű, minden féle vetésekre nézve, ’s javai is külömbfélék; szőleje ugyan nintsen; de vagyonnyainak eladására jó alkalmatossága lévén, első Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Bucsu (Butsing), magyar falu, Vas vmegyében, Szombathelyhez 1 mfd. a kőszeghi országutban, 429 kath., 6 evang., 28 zsidó lak., több csinos urilakkal. Róna határa szép buzát terem; erdeje van; szőlőt a rohonczi hegyen tartanak. F. u. Szabó, Szél, Vajda, s más közbirtokosok." [3]
1898-ban Magyarország monográfiájában így írnak: "Bucsu csinos, szép fekvésű magyar község 82 házzal és 575 r. kath. és ág. ev. lakossal. A szombathely-pinkafői vasutvonal megállóhelye. Van postája, távirója pedig Rohoncz. A községben több csinos urilak van és pedig Széll Ödöné, mely a régi magyar urilakok mintájára e század elején épült, Szabó Ernő volt szombathelyi polgármesteré, özv. dömötöri Németh Jánosnéé és Szabó Sándoré." [4]
1910-ben 640 lakosa volt.
Nevezetességei
- Szent Mihály temploma 14. századi eredetű, a 18. században barokkizálták.
- A római vízvezeték feltárt maradványa.
- Az egykori bucsui vasútállomás épülete.
- Határában közúti határátkelő van Ausztria felé.
Híres emberek
Innen származik a Széll család, a falunak Széll-kastélya is van.
Külső hivatkozások
Források
- ^ Csánki Dezső (1890-1913). Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-III..
- ^ Vályi András (1796). Magyar Országnak leírása.
- ^ Fényes Elek (1851). Magyarország Geographiai Szótára.
- ^ Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye. szerk. Borovszky Samu 1898