Budapest XVII. kerülete

Article on other languages:

• Rákosmente
• Rákosmente
• XVII._obvod_(Budapešť)

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Budapest XVII. kerülete
A XVII. kerület címere
Elhelyezkedése Budapesten belül (zöld)
Koordinátái: é. sz. 47° 47′ 8’’, k. h. 19° 27′ 4’’47.7855555556, 19.4511111111
Összefoglaló elnevezése	Rákosmente
Irányítószámai	1171-1174
Népesség (2003)  - Népsűrűség (10.)	78 812 fő 1437 fő/km²
Városrészek	Akadémiaújtelep Madárdomb Rákoscsaba Rákoscsaba-Újtelep Rákoshegy Rákoskeresztúr Rákoskert Rákosliget Régiakadémiatelep
Terület	54,83 km²
Polgármester	Riz Levente (Fidesz)
Weboldal: http://www.rakosmente.hu/

Budapest XVII. kerülete Budapestnek a Dunától keletre legtávolabb fekvő kerülete. A kerületi önkormányzat által megállapított hivatalos elnevezése Rákosmente. Közkeletű gúnyneve Rákosborzasztó, Rákosrettenetes, mely a belvárostól való nagy távolságára és a sok Rákos- kezdetű városrésznévre utal. A családi vagy kertes házas jellegű kerület lakossága az 1970-es – 80-as években a rákoskeresztúri lakótelepek építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is (2007-ben túllépte a 80 ezret), annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelentős, korábban zöld, vagy mezőgazdasági jellegű területeken épültek új lakóparkok és családi házas részek, illetve bővültek a már meglévők.

Története

A kerület 1950. január 1-jén jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor azokat Budapesthez csatolták.

A kerületnek közös történelme, lévén 1950 óta létezik, nincs, az egyes kerületrészek azonban mind rendelkeznek önálló történelemmel, az leginkább Keresztúr (a mai Rákoskeresztúr), valamint Csaba (a mai Rákoscsaba) történelmének feleltethető meg. A szájhagyomány szerint például a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba kirányfi után nevezték el Rákoscsabának. Ezen vélt vagy valós kötödést számos utca- és térnév is megjeleníti. Rákoskeresztúrt először 1265-ben említi meg egy oklevél, Pousaracusa (Pósarákosa) néven.

A kerület határában fekvő Rákos-mező a középkorban országos jelentőségű hely volt, 1286 és 1540 között rendszeresen tartottak itt országgyűléseket illetve nemesi gyűléseket. Buda elestével (1541) a mai XVII. kerület teljes egészében török uralom alá került, az akkor itt létező Keresztúr és Csaba települések a török porta adófizetői lettek és csak Buda visszafoglalása (1686) után kerültek újra magyar kézre. A környéken folyó heves harcok miatt Csaba és Keresztúr szinte teljesen elnéptelenedett, helyükre a felvidékről szlovákokat, illetve a mai Németország területéről elsősorban svábokat telepítettek. Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4-5.) A rákoscsabai római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848 augusztus 29-én.

Bartók Béla 1911 és 1920 között Rákoshegyen élt és alkotott, egykori otthona ma emlékházként funkcionál. A mai kerület különböző településrészein élt hosszabb rövidebb ideig Kacsóh Pongrác vagy Berki Lili és Gózon Gyula is, akárcsak a 2006-ban elhunyt, magát mindig büszkén rákosligetinek valló Gregor József is, akinek a nevét vette fel a településrész iskolája is.

Az 1950-es egyesüléskor önálló többi kerületrész, Rákosliget, illetve Rákoshegy jóval fiatalabbak; előbbi 1907-ben, utóbbi 1921-ben vált önálló nagyközséggé, mindkettő Rákoskeresztúrtól. Rákoskert sohasem élvezett önállóságot, ahogy Madárdomb sem, előbbi Rákoscsaba részeként csatlakozott Budapesthez, míg az utóbbit csak 1984-től kezdték beépíteni.

A városiasodás az 1970-es évek nagy panelépítési programjaival indult, az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas panel-lakótelepeket húztak, drasztikusan megemelve a lakosság számát és kidomborítva az akkor még jelentős infrastrukturális elmaradottságot. Noha ezeket a gyors és dinamikus fejlődés miatt csak a 2000-es évek közepére sikerült szinte teljes egészében ledolgozni, a legtöbb földút Budapesten még mindig a XVII. kerületben található.

Fekvése, földrajza

A Rákos-patak partja ma többnyire végig ki van betonozva, vize és medre sokhelyütt szemetes

A főváros legnagyobb kerülete, 54,83 négyzetkilométer területű, több mint 25-szöröse a legkisebb budapesti kerületnek. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja. A kerület belvároshoz legközelebbi határa légvonalban 22 km-re van a Lánchíd mellett álló nulla kilométerkőtől, így Budapest messze legtávolabbi része.

Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy. Noha a Pesti-síkság része, területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. Budapest legmagasabb pontja, az Arany-hegy (243 méter - a Gellért-hegy 235 méteres), is itt található, Rákoscsaba és Rákoskert határán, míg a Pesti-síkság legmagasabb pontja, a 245 méter magas Erdő-hegy épp a kerületen kívül, az Arany-hegy mellett fekszik. Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos-patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő, stb.)

A XVII. kerületben található a 27 hektáron elterülő Merzse-mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület.

A Ferihegyi repülőtér hivatalosan Budapest XVIII. kerülete, illetve Vecsés területén fekszik, azonban a Ferihegy 2 kifutópályája részben átnyúlik Rákosmentére is.

Közlekedés

Gépjárművel

A kerület központját leggyorsabban a Könyves Kálmán körúttól a Kőbányai út–Jászberényi út (később Pesti út néven) át, az Örs vezér terétől a Kerepesi út (később Veres Péter út néven)–Bökényföldi út–Cinkotai úton át vagy a Fehér út–Élessarok–Jászberényi (később Pesti) út (31-es főút) esetleg az ezt elkerülő útként a Kerepesi út-Keresztúri út-Pesti út vonalán lehet elérni. Reggel a belváros felé, késő délután az ellenkező irányban szokott nagy torlódás kialakulni. Pécel felől a Péceli út, Ecser felől a Pesti út visz be a kerületbe. Az M0-ás körgyűrű épülő nyomvonala a kerület keleti határa mellett halad.

A kerületközpont a Pesti út–Csabai út–Ferihegyi út találkozásánál levő Rákoskeresztúr városközpont, ún. Elágazás (becenevén Elág). A kerületben közlekedő legtöbb autóbuszjárat érinti vagy itt van a végállomása.

Busszal

A főváros belső kerületei felől az Örs vezér térről, a Kőbánya-Kispest metróvégállomásról induló autóbuszokkal lehet a leggyorsabban kijutni a kerületbe.

A BKV 2008. augusztus végi-szeptember eleji járatátszervezése folytán a kerületben összesen 9%-al nőtt a BKV járatok kapacitása és „kínálata”. Az Örs vezér tere és Rákoskeresztúr városközpont, valamint a városközpont és a kerület egyes részei között közlekedő járatokat összekapcsolták, így az átszállási kényszert kiváltva immáron minden kerületrésznek közvetlen kapcsolata van a kettes (piros) metróval (Örs vezér tere), vagy a hármas (kék) metróval (Kőbánya-Kispest) A kerületen belüli közlekedés is könnyebbé vált, az így felszabadult buszvégállomás pedig hamarosan parkká (Főtér) alakul.

A Ferihegyi út és a Pesti út sarkán a megszűnt BKV buszvégállomással átellenben lévő megállóban indulnak elővárosi volán járatok a közelebbi környékbeli településekre; Ecserre, Maglódra, Gyömrőre, Pécelre.

Vasúton

A kerület északi részein halad keresztül a 80-as, azaz az Budapest–Hatvan–Miskolc, a déli részen pedig a 120-as, vagyis a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal.

A kerületben 6 vasútállomás található, melyből öt ( hatvani vonalon Rákosliget, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoscsaba, a szolnoki vonalon Rákoshegy és Rákoskert ) a Keleti pályaudvarról óránként kétszer induló személyvonatokkal 15-20 perc alatt elérhető. Mindegyik XVII. kerületi vasúti megálló rendelkezik P+R parkolóval, egyedüliként a budapesti kerületek közül.

A hatodik, rákoskeresztúri megálló jelenleg nincs használatban, de felújításáról és újra megnyitásáról több vita is folyt az elmúlt években. Létesítését a hivatásforgalom növekedése hamar indokolttá teheti.

Kerületi önkormányzat

1990 és 2006 között

• Az 1990. évi önkormányzati választásokat a kerületben az SZDSZ nyerte. A polgármester Dóczy József lett. 1994 és 1998 között is SZDSZ-es polgármestere volt a kerületnek. 1998 és 2002 között Dr. Devánszkyné Molnár Katalin (MSZP) volt a polgármester, akit 2002 és 2006 között dr. Hoffmann Attila (MSZP) követett.

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

2006-tól

A 2006. október 1-i önkormányzati választáson megválasztott képviselő-testület 29 tagú, a polgámesterből és 28 képviselőből áll. A polgármester, aki egyben a képviselő-testület elnöke is, Riz Levente (Fidesz).

• A polgármester választás eredménye 53,92%-os részvételi arány mellett:^[1]

* ASZ = Aranyhegyi Szövetség; FPSZ = Független Polgárok Szövetsége; IRE = Itthon Rákosmentén Egyesület

• A megválasztott képviselők megoszlása jelölő szervezetek szerint az alábbi:

• A képviselő-testületben 2008 októberében az alábbi frakciók működnek:

A képviselő-testületben a többséget a 12+1 (polgármester) tagú Fidesz, valamint a 2 fős KDNP-MIÉP frakció alkotja. Általában a többséget támogatja a független képviselő is ^[2].

Az MSZDP-frakció az MSZP-t elhagyó képviselőkből alakult, a független képviselő pedig, aki egy önkormányzati óvoda vezetője, az SZDSZ frakcióját hagyta el.

Látnivalók, kultúra

A kerületnek egyetlen kamara színháza van, a Gózon Gyula Kamaraszínház, míg mozi legközelebb csak a Sugár Centerben, az Örs vezér terén található, mivel a rendszerváltást követő években az összes kerületi mozit bezárták azok folyamatos veszteségessége miatt. Minden városrész rendelkezik saját művelődési házzal, a kulturális események is ezekbe összpontosulnak, s a különböző koncerteket, fesztiválokat is általában ezekben és környezetükben tartják, vagy valamelyik közeli sportpályán, esetleg játszótéren.

A kerület természeti nevezetességei közé tartozik a Merzse-mocsár (természetvédelmi terület), a Rákos-patak, illetve a Naplás-tó és az azokat környező erdők. A kerületben található Csekovszky Árpád keramikus műveinek állandó kiállítása az elhunyt művész egykori alkotóházában, Bartók Béla 1911-1920 közötti otthonául szolgáló épület, ma emlékház, valamint egy Helytörténeti Gyűjtemény az Erdős Renée Házban. Egyéb nevezetességei még a barokk stílusban, 1760-ban épült Podmaniczky-Vigyázó kastély, Rákoskeresztúron, melyet mostanában kezdtek fölújítani, illetve a már bezárt egykori Rákoscsabai Strandfürdő, valamint a Bogáti-Hajdú villa, a „süllyedő kastély”, mely a Loire-völgyi kastélyokhoz hasonlatos módon lábakra épült egy vizes, süppedős területen. Egyéb nevezetes hely még a Budapest egyetlen Trianon-emlékművének helyt adó Népkert is.

Média

A kerületnek saját rádióadója (Rádió 17) van. A kerületi önkormányzat kétheti lapja a Hírhozó. Több más havilap is megjelenik, mint a Rákosmenti Miújság, a Helyi Hírek, a Helyi Théma, a Tizenhetedik, a Rákosvidék, stb.

Köztéri szobrok

• Hősök Emlékműve – Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása. Rákoskeresztúron, a Pesti úton a templom mellett található.
• „A távolba néző munkás” – korábban a nulladik kilométerkő szobra. A kétméteres mészkőszobor Molnár László alkotása (1953). 1974-ben áthelyezték Rákoshegyre; a Szabadság út és Baross út sarkára, a vasútállomás előtti térre.

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Híres kerületiek

• Bartók Béla (1911-től 1920-ig élt a kerületben)
• Csekovszky Árpád keramikus
• Erdős Renée
• Galgóczy Árpád műfordító-költő
• Gózon Gyula színész
• Gregor József operaénekes (Rákosligeten született)
• Kálmán Alajos kémikus, az MTA tagja (Rákoskeresztúron született)
• Kiss György Munkácsy-díjas festő, szobrász, éremművész (a kerületben élt)
• Krencsey Marianne színésznő
• Lázár Vilmos és Lázár Zoltán fogathajtó világbajnokok
• Mányoky Endre újságíró
• Nyíri Kristóf filozófus
• Radnai Gyula fizikus
• Ragályi Elemér operatőr
• S. Nagy István dalszövegíró
• Vigyázó Ferenc
• Zavadszky Gábor labdarúgó (a kerületben élt)
• Buzsáky Ákos labdarúgó

A kerület díszpolgárai

• 1996 – dr. Bartók Albert, helytörténész
• 1996 – Csekovszky Árpád, keramikusművész (posztumusz)
• 1997 – dr. Kálmán Alajos, akadémikus
• 1999 – Lázár Vilmos és Lázár Zoltán, fogathajtó világbajnokok
• 2000 – Márk Tivadar, jelmeztervező
• 2001 – Gregor József, operaénekes
• 2002 – Dr. Bényi László, festőművész
• 2002 – Dr. Fachet József, rákkutató orvosprofesszor – egyetemi tanár
• 2003 – Ács József, szobrászművész
• 2004 – Dr. Bereczky Loránd, művészettörténész
• 2005 – Szekeres Pál, a rákoshegyi ellenállási csoport vezetője (posztumusz)
• 2005 – Galgóczy Árpád, költő-műfordító
• 2006 – Hernádi Rafael
• 2006 – Zavadszky Gábor, labdarúgó (posztumusz)
• 2007 – Bitskey Tibor, színművész

Testvérvárosai

• Gyergyószentmiklós^[3]  Románia
• Lovran^[3]  Horvátország
• Dukla,^[4] Lengyelország

Források

Irodalom

• Rákosmente: Budapest főváros XVII. kerülete (felelős kiadó: Dr. Krébesz Károly, fotók: Faragó György), Petőfi Nyomda, Kecskemét, 1987, ISBN 963-03-2776-7
• Budapest XVII. kerülete (képeskönyv, szerkesztette: Varga Gyula), AduPrint Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963-202-142-8

Külső hivatkozások

• Irányítószámok
• Rákosmente.lap.hu
• Rákosmente hivatalos honlapja
• XVII. kerületi információk
• A XVII. kerület a vendégvárón
• Video XVII. kerületről - indulhatunk.hu