Burgenland

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Tartományi zászló Tartományi címer
Burgenland zászlaja Burgenland címere
Adatok
Székhely: Kismarton (Eisenstadt)
Legnagyobb város: Kismarton
ISO 3166-2: AT-1
Honlap: www.bgld.gv.at
Burgenland tartomány
Burgenland elhelyezkedése Ausztrián belül
Politika
Tartományi kormányzó: Hans Niessl (SPÖ)
Népesség
Lakosság:
 		 278 215 fő
(2005. január 1.)
– a tartományok között: 9. a kilencből
Népsűrűség: 70 fő/km²
Földrajz
Terület: 3 965,46 km²
– a tartományok között: 7. a kilencből
Legmagasabb pont: Írott-kő (884 m)
Közigazgatás
Járások: 2 önálló tartományi város,
7 kerület
Települések: 171
– ebből város: 13
Burgenland kerületei

Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul Gradišće, szlovénül Gradiščansko, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya. Székhelye Kismarton.

Bár egykor a Magyar Királysághoz tartozott, mégsincs hivatalosan elfogadott magyar elnevezése, mivel soha nem alkotott egységes közigazgatási vagy földrajzi egységet, kivéve az 1921-ben itt alapított Lajtabánságot.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Burgenland területén található a Kisalföld nyugati része, a Fertő-tó vidéke és az Alpokalja ausztriai részének zöme.

Vízrajz

A Fertő tó látképe Rusztnál

Burgenland folyói (Lajta, Vulka, Aubach, Csáva-patak, Répce, Zöbernbach, Gyöngyös, Tauchenbach, Pinka, Strém, Lapincs, Rába) kelet felé a Dunába vezetik le a vizet, és három világosan megkülönböztethető tájra osztják a tartományt:

Éghajlat

Burgenland az alpesi és a pannon klíma átmeneti zónájában fekszik.

Története

A római időkben Pannónia provincia része volt. 900 körül a magyarok foglalták el a területet. A középkor folyamán, a magyar királyok, az osztrák hercegek és a német-római csázárok közötti közötti gyakori háborúskodások során a terület egyes várai hosszabb-rövidebb ideig osztrák kézen voltak. 1490-től hat nyugatmagyaroszági uradalom (Szarvkő, Kismarton, Fraknó, Kabold, Borostyánkő, Kőszeg) a Habsburg család birtokába került, és Alsó-Ausztriához tartozott. Miután a 17. században magyar főrendek birtokába jutottak, a magyar országgyűlések ismételt követelésére Fraknót és Kaboldot 1625-ben, többit pedig 1649-ben ismét a Magyar Korona joghatósága alá helyezték. A szintén magyar területen, a Lajtától keletre fekvő sárfenéki (mannersdorfi) uradalom viszont a 15. század végétől osztrák nemesek birtoka volt, ezért ma is Alsó-Ausztriához (és nem Burgenlandhoz) tartozik.

A terület története az első világháború előtt megegyezett Moson vármegye, Sopron vármegye és Vas vármegye nyugati területeinek történetével.

Egy tipikus nyugat-magyarországi kisváros, Városszalónak

A terület Ausztriához csatolásáról az 1919. szeptember 10-én aláírt Saint Germain-i békeszerződés rendelkezett. A békeszerződés szerint Ausztria eredetileg 4312 km² területet kapott volna 341 ezer lakossal. Az 1921. október 13-i Velencei Egyezmény viszont úgy rendelkezett, hogy Ausztriához ennél kisebb terület kerüljön, méghozzá 3967 km² 287 ezer lakossal. Sopronról és környékéről pedig népszavazással kellett dönteni, melynek eredményeként a város Magyarországé maradt. A választások körülményeit osztrák oldalról sokak kétségbe vonták. Az 1922-ben véglegesített magyar–osztrák határ lett az egyetlen, amely viszonylag megegyezett az addigi etnikai határral.

Az új tartomány 1922-ben elfogadott neve onnan ered, hogy mind a négy magyar vármegye német neve, melyből területet szántak neki, a -burg (vár) szóval végződik: Komitat Pressburg (Pozsony vármegye), Komitat Wieselburg (Moson vármegye), Komitat Ödenburg (Sopron vármegye) és Komitat Eisenburg (Vas vármegye). Az eredeti elnevezés Vierburgenland lett volna, utalva a négy vármegyére, mivel azonban a véglegesen megállapított határok közé nem került Pozsony megyéből semmi, ezért a szám a név elejéről elmaradt.

Az egykori magyar járási beosztást lényegében átvették, és azon kevés lényeges változtatást hajtottak végre. A Szentgotthárdi járás odakerült részéből megalakították a Gyanafalvi járást, a többi csonka járások (Rajkai, Magyaróvári, Soproni, Kőszegi, Szombathelyi, Körmendi) községeit célszerűen eloszották. 1938-ban 7 települést a Németújvári járástól a Felsőőri járáshoz csatoltak.

Az Anschluß után Burgenland közigazgatási egységként megszűnt létezni, területét Reichsgau Niederdonau és Reichsgau Steiermark között osztották fel. A tartományt csak 1945-ben állították helyre.

1971. január 1-jén pedig az addigi 319 községből 138-at alkottak. Ezek egy részét azonban 2000 után bírósági ítéletek érvénytelennek mondták ki, mivel a községegyesítésekre vonatkozó eljárási szabályokat nem minden esetben tartották be a reform végrehajtása során.

Közigazgatás

Máriafalva gótikus temploma

A tartomány 7 kerületre és 2 városra (Ruszt és Kismarton) oszlik:

Kerületek északról dél felé:

Népesség

A tartomány lakosságának túlnyomó része német, 5,9% a horvátok, kb. 2,4% a magyarok aránya. Ennél kisebb számban élnek még romák a tartományban (0,1%). Az 1981-es népszámlálási adatok szerint 4147 fő vallotta magát magyarnak (etnikai magyar) vagy olyannak aki beszéli a magyart és magyar származásúnak tartja magát. Jelentős magyar lakosság csak Felsőőr és Felsőpulya környékén található.

Gazdaság

Főleg a belterjes mezőgazdaság a jellemző. Fő terményei a szőlő, bor, búza és cukorrépa.

Kultúra

Kismarton: az Esterházy-kastély

Bár a török betörések a határterületeken sok középkori épületet megsemmisítettek, mégis viszonylag sok vár, kastély, erőd, templom maradt meg. Gótikus emlékeket Fertőszéleskút, Márcfalva, Margita, Máriafalva, Németújvár, Pinkakertes, Ruszt, Sopronkertes és Városszalónak települése őriz. A leghíresebb barokk műemlékek Boldogasszony, Borostyánkő, Féltorony, Fraknó, Monyorókerék, Kismarton, Köpcsény és Lorettom településeken lelhetők fel.

A tartomány hagyományos kulturális centruma Kismarton, ahol Joseph Haydn sok évet dolgozott. Ismertek a Margita kőfejtőjében megrendezett passiójátékok, de ugyanezen a színpadon operaelőadások is zajlanak. Fertőmeggyesen úgynevezett tavi ünnepi játékok keretében rendeznek operettelőadásokat.

Lásd még: Ausztria magyar emlékei, látnivalói

Burgenlandi falu (Rumpód)

Tartományi ünnepek

Turizmus

A tartomány nem tartozik Ausztria kiemelt turisztikai helyeihez. Jelentősek viszont a kerékpártúrák.

A legismertebb turisztikai látnivalók:

Fontosabb települések

Ruszti házak
Léka vára

Források

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Burgenland témájú médiaállományokat.


Burgenland zászlaja Burgenland 7 kerülete (Bezirk) és 2 önálló tartományi városa (Statutarstadt) Burgenland címere

Felsőőr (Oberwart) · Felsőpulya (Oberpullendorf) · Gyanafalva (Jennersdorf) · Kismarton (Eisenstadt) · Kismarton környéke (Eisenstadt-Umgebung) · Nagymarton (Mattersburg) · Nezsider (Neusiedl am See) · Németújvár (Güssing) · Ruszt (Rust)
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Burgenland”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.