|
Article on other languages:
|
Csehszlovákia (csehül és szlovákul: Československo) volt közép-európai ország, a II. világháború idejét leszámítva 1918 és 1992 között állt fenn. 1993. január elsején békésen kettévált Csehországra és Szlovákiára.
Államformái
Szomszédai 1989-ben
FöldrajzaVáltozatos domborzati viszonyok. A nyugati területek az észak-közép-európai magasföld részei. A keleti területek a Kárpátok hegyeiből és a Duna által feltöltött síkságokból állnak. ÉghajlataTúlnyomórészt kontinentális, de a nyugat-európából érkező enyhe légtömegek és a kelet-európai nagy időjárási rendszerek miatt változatos. Hivatalos nevei
Címere
Története
Csehszlovákia az I. világháború után, 1918 októberében jött létre az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállamaként. Alapítói : Tomáš Garrigue Masaryk, Edvard Beneš, Milan Rastislav Štefánik. Magába foglalta a mai Csehország és Szlovákia területét, valamint (1945. június 29-éig) Kárpátalját is. 1938-ban Hitler elcsatolta a Szudéta-vidéket és Dél-Szlovákiát Csehszlovákiától, és Németországnak illetve Magyarországnak adta. 1939-ben Jozef Tiso kikiáltotta a Szlovák Köztársaságot. Ezzel megszűnt az önálló Csehszlovákia. Magyarország bevonult Kárpátaljára. 1945-ben Csehszlovákia ismét megalakult. Edvard Beneš kiadott egy dekrétumot, amely alapján a németeket és a magyarokat büntette a háborúért, és elvette tőlük a csehszlovák állampolgárságot. 1947-ben a kommunisták kerültek hatalomra, köszönhetően annak, hogy szovjet érdekszférában volt Csehszlovákia. Ekkor az ország hivatalos neve: Csehszlovák Népköztársaság. 1968-ban a prágaiak felkeltek a kommunista uralom ellen (Prágai tavasz), de a szovjet és több szocialista ország hadserege leverte a felkelést. Az államfőt (Alexander Dubček) menesztették, és egy szovjethű embert ültettek a helyébe. 1989-ben a bársonyos forradalommal, Csehszlovákia demokratikus köztársaság lett. Az államfő: Václav Havel. 1992-ben tárgyalások utján megállapodtak arról, hogy 1993. január 1-jén felbomlik Csehszlovákia Cseh- és Szlovák Köztársaságra. Vallások1991: Római katolikus: 46,4%, Evangélikus: 5,3%, Ateista: 29,5%, egyéb: 16,7%. Lakosság1991: Lakosság: 15 600 000 fő. Etnikumok: cseh 54,1%, szlovák 31%, morva 8,7%, magyar 3,8%, roma 0,7% SportLabdarúgás: 1934-ben és 1962-ben világbajnoki ezüstérmesek, 1976-ban Európa-bajnokok lettek. Lásd még
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.