Csimpánz

Article on other languages:

• Chimpanzee
• Ximpanzé
• Tsimpansî
• Chimpanser
• Schimpansen
• Pan_(taxonomía)
• Simpanssit
• Chimpanzé
• שימפנזה
• Čimpanza
• Chimpanzeo
• チンパンジー属
• 침팬지속
• Šimpanzė
• Chimpansees
• Sjimpanse
• Szympans_(rodzaj)
• Chimpanzé
• Шимпанзе
• Schimpanser
• சிம்ப்பன்சி
• Tinh_tinh
• 黑猩猩屬

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Csimpánz
Közönséges csimpánz
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerincesek (Chordata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülők (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Főemlősök (Primates) Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini) Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes) Öregcsalád: Emberszerűek (Hominoidea) Család: Hominidák (Hominidae) Nemzetség: Hominini Öregnem: Panina Nem: Csimpánz (Pan) (Lorenz Oken, 1816)
Típusfaj
'Pan troglodytes' (Blumenbach, 1775)
A közönséges csimpánz alfajai (sárga, zöld, lila, kék) és a bonobó (piros) elterjedése
Fajok
Közönséges csimpánz (Pan troglodytes) Bonobó (Pan paniscus)

A csimpánz (Pan) az emberszabású majmok egy neme, amelybe az ember két legközelebbi rokona, a közönséges csimpánz és a bonobó vagy törpecsimpánz tartozik. A csimpánzok fejlődési vonala mintegy 6 millió éve vált külön az emberekétől; a közönséges csimpánz és a bonobó mintegy 2,5 millió éve különült el.

Nevének eredete

A csimpánz (Csimpi) név a közép-afrikai csiluba nyelv azonos jelentésű kivili csimpenze szavából származik, ami szó szerint „gúnyembert” jelent. A szó az angol nyelvben chimpanzee (ejtsd: csimpenzí) alakban terjedt el a 18. század első felétől. Az angolból vette át a többi európai nyelv, így a magyar is, ahol a szó kiejtését valószínűleg befolyásolta a csimpaszkodik ige hasonlósága is.^[1] Az állat tudományos neve, a Pan, úgy született, hogy a chimpanzee névből kivágták az ókori görög Pán természetisten nevével megegyező pan szót (lásd: pánsíp, pánik).

Előfordulása

A nyugat-afrikai Guineától Gabonig, valamint Zaire északi felében honos, de nem összefüggő területen, hanem néhány nagyobb és számos kisebb folton. Trópusi esőerdőkben és fás szavannákon egyaránt megél.

Megjelenése

A csimpánzok testméretei nagy eltéréseket mutatnak, mivel egyrészt határozott nemi dimorfizmus jellemzi őket (vagyis a nőstények mintegy negyedével kisebbek a hímeknél); másrészt pedig elég nagy lehet az eltérés az egyes helyi változataik között. A hímek testtömege így 35-70 kg között, testmagasságuk pedig 90-120 cm között változik; a nőstényeké 26-50 kg, illetve 70-100 cm között. Agytérfogatuk kb. 350 cm³, ami nem sokkal kevesebb, mint az ember legkorábbi ismert őseinek, a már két lábon járó Australopithecus fajoknak.

A csimpánz testének felépítése az erdei életmódhoz alkalmazkodott: hosszú karjai és kezén-lábán szembefordítható (opponálható) hüvelykujjai segítségével épp oly ügyesen mozog a fákon és az ágak között, mint lent a földön. Testét ritkás fekete szőrzet borítja, arca azonban csupasz.

Mintegy 225 napos (7,5 hónapos) vemhesség után a nőstény általában egy utódot szül. A csimpánzkölyök 2-4 évig él tejen, ivaréretté pedig 6–8 évesen válik, de a nőstények néha csak tízévesen válnak szaporodóképessé. Maximális élettartama a természetben 35–40 év, de egyes példányok (főként állatkertekben) akár a 60 éves esztendős kort is megélhetik. A legidősebb élő csimpánz a Tarzan című film sztárja, Csita. 75 éves, és még mindig életben van.

Életmódja

Táplálkozás

A csimpánz elsősorban növényevő, de ha alkalmuk van rá, akkor csoportosan elejtenek kistermetű állatokat is (általában más, kisebb majomféléket, mint pl. a kolobuszmajmot, törpecsimpánzt).

Társas viszonyai

A testfelépítés és a viselkedés kapcsolata általában szoros, és ennek egyik legfontosabb kifejezője egy faj nemi dimorfizmusa (a hím és nőstény egyedek kétalakúsága). A csimpánzok nemi dimorfizmusa a gorilla és az ember közé esik. A gorillák domináns hímek vezette családokban élnek, míg az emberekre a csoport(ok)on belüli monogám férfi-nő kapcsolat a jellemző.

A csimpánzok csoportszerkezetének jellemzői:

• zárt csoportokban több hím és nőstény élt együtt;
• nemi érésük után a hím utódok a csoportban maradtak, a nőstények elhagyják azt;
• a rokon hímek közösen, együttműködve védik a nőstényeket és a csoport területét;
• a nőstények kapcsolata lazább;
• egy hím több nősténnyel tart kapcsolatot (poligínia).

Louis Leakey angol antropológus az elsők között ismerte fel, hogy az emberelődök (Australopithecus-fajok) feltételezett életmódjának megismerésében nagy segítséget jelenthet a ma élő emberszabású majmok viselkedésének tanulmányozása. A közönséges csimpánzok társas viszonyai (és kicsit az ember) jobb megismerésében Jane Goodall angol etológusnő helyszíni megfigyelései hoztak úttörő eredményeket.

Érdekességek

A csimpánzok nagyon értelmes állatok; laboratóriumban sok mindenre megtaníthatók. Egyes csimpánzoknak sikerült száz-százötven jelet is megtanítani, és ezeket értelmesen is használták, de valódi nyelvet, amelyben a szavak bonyolult jelentéshálózattá szerveződnek össze, nem tudnak elsajátítani. (Százötven jelet a híres, Alex nevű szürke papagáj is meg tudott tanulni.) Mindkét csimpánzfaj memóriája igen jó (egy 2007-es kutatásban az embereket is legyőzték^[2]), és ez nem csak a laboratóriumokban nyilvánul meg. Tíznél is többféle eszközt használnak: kőből vagy fából készült kalapácsot és üllőt pálmadiótöréshez, horgászbotot termeszek halászatához, néha nagy leveleket esernyőként vagy vécépapírnak.

A különböző csapatok más és más eszközöket használnak, másféleképpen vadásznak, ezért sok primatológus úgy gondolja, hogy a csimpánzoknál már beszélhetünk valamiféle nagyon egyszerű kultúrakezdeményről.

A Kongó nevű közönséges csimpánz festményei rendkívül magas árakon keltek el az aukciókon.

Magyarországon jelenleg három állatkertben él csimpánz: Veszprémben, Győrött és Pécsett.

Forrás

A Wikimedia Commons tartalmaz Csimpánz témájú médiaállományokat.

• Gyenis Gyula: Humánbiológia, a hominidák evolúciója; Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001.
• Richard Leakey: Az emberiség eredete; Kulturtrade, 1997.
• Csányi Vilmos: Az emberi természet; Vince, 2000.
• Jared Diamond: A harmadik csimpánz felemelkedése és bukása; Typotex; 2002.
• Az emberi természet biológiai gyökerei
• Csimpánz

Megjegyzések