Article on other languages:
- South_Ossetia
- Osetia_d'o_Sur
- جنوب_أوسيتيا
- Паўднёвая_Асеція
- Южна_Осетия
- Osetia_ar_Su
- Južna_Osetija
- Ossètia_del_Sud
- Jižní_Osetie
- De_Ossetia
- Sydossetien
- Südossetien
- Νότια_Οσετία
- Sud-Osetio
- Osetia_del_Sur
- Lõuna-Osseetia
- Hego_Osetia
- اوستیای_جنوبی
- Etelä-Ossetia
- Ossétie_du_Sud
- Ossètie_du_Sud
- Osetia_do_Sur
- Oyseit_Jiass
- דרום_אוסטיה
- दक्षिण_ओसेटिया
- Južna_Osetija
- Հարավային_Օսիա
- Ossetia_Selatan
- Sud-Osetia
- Suður-Ossetía
- Ossezia_del_Sud
- 南オセチア
- Ossetia_Kidul
- სამხრეთ_ოსეთის_ავტონომიური_ოლქი
- 남오세티아
- Лунвыв_Осетия
- Pietų_Osetija
- Јужна_Осетија
- Ossetia_Selatan
- Zuid-Ossetië
- Sør-Ossetia
- Sør-Ossetia
- Sud_Osetia
- Хуссар_Ирыстон
- Osetia_Południowa
- Ossétia_do_Sul
- Osetia_de_Sud
- Южная_Осетия
- South_Ossetia
- Južné_Osetsko
- Južna_Osetija
- Osetia_jugore
- Јужна_Осетија
- Sydossetien
- Uosetyjo_Pouedńowo
- தெற்கு_ஒசேத்தியா
- Осетияи_Ҷанубӣ
- Güney_Osetya
- Південна_Осетія
- Nam_Ossetia
- Sulüda-Losetän
- 南奥塞梯
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
|
|||||
 |
|||||
| Főváros | Chinvali | ||||
| Államforma | köztársaság | ||||
| - Államfő | Eduard Kokojti | ||||
| - Miniszterelnök | Aszlanbek Bulacev
|
||||
| Hivatalos nyelv | oszét, orosz | ||||
| függetlenség | Grúzia | ||||
| - kikiáltása | 1991. november 28. | ||||
| - nemzetközi elismerése | Oroszország, Nicaragua | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 3 900 km² (.) | ||||
| Népesség | |||||
| - 2006 évi becslés | 70 000 | ||||
| - Népsűrűség | 18 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | 15 millió USD (2002) |
||||
| - Egy főre jutó | 250 USD |
||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | Orosz rubel (RUB) |
||||
| Időzóna | (UTC+3) | ||||
| Internet TLD | .ru |
||||
| Hívószám | +995 |
||||
 |
|||||
Dél-Oszétia (oszét nyelven Хуссар Ирыстон, oroszul Южная Осетия, grúzul სამხრეთ ოსეთი) de facto állam, amely 1991-ben elszakadt Grúziától.
A körülbelül Zala megye méretű köztársaság függetlenedési törekvései véres konfliktust robbantottak ki Grúzia és Oroszország között 2008 augusztusában. Ennek során Dél-Oszétia felkérte a világ országait, hogy ismerjék el függetlenségét[1] és ennek Oroszország augusztus 26-án eleget is tett.[2]
Tartalomjegyzék |
Története
Az oszétok egy tömbben élnek a Kaukázusban, de megosztva két ország között. Az északi oszétok az Oroszországi Föderáció, a déliek Grúzia területén élnek. A megosztottság hosszú múltra tekinthet vissza: Észak-Oszétia már 1774 óta Oroszország része, míg a déli oszétok csak Grúzia 1801-es csatlakozásával kerültek az Orosz Birodalom uralma alá. A Szovjetunióban sem egyesítették soha a két terület, az Észak-Oszét Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság és a Dél-Oszét Autonóm Terület, bár az orosz uralom alatt a térség közigazgatását többször átszervezték.
1990 végén a grúz legfelsőbb tanács deklarálta Dél-Oszétia autonómiájának felszámolását. Moszkva erre rendkívüli állapotot hirdetett ki és szövestegi belügyi erőket vezényelt Chinvaliba. A következő év január 1-jén azonban az orosz politika teljes fordulatot vett, és hirtelen kivonta erőit Dél-Oszétiából. Hatezer grúz fegyveres támadt Dél-Oszétiára. Chinvalit másfél évig lőtték.[3]
1992 óta szolgálnak orosz békefenntartó erők a térségben, de állandó a polgárháború kiújulásának a veszélye. A dél-oszét állam szoros kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, vezetői többször is kinyilvánították szándékukat az Oroszországhoz való csatlakozásra és az Észak-Oszétiával való egyesülésre, de Moszkva ehhez nem járult hozzá.
2006 novemberében a dél-oszétok túlnyomó többsége (99 százalék !) a függetlenségre szavazott egy népszavazáson.[4]
A 2008-as háború
Bővebben: Dél-oszétiai háború2008. augusztus elején összecsapások robbantak ki az oszétok és a Dél-Oszétiát annektálni kívánó grúz fegyveres erők között. A nacionalista grúz vezetés parancsára augusztus 7-én a grúz hadsereg elfoglalta a fővárost, Chinvalit. A grúz agresszió 1500 oszét civil áldozatot követelt, kb. 30 ezer dél-oszét polgár menekült Oroszországba. Chinvali romokban hevert. A grúz agresszió az orosz hadsereg bevonulásához vezetett augusztus 8-án. A Grúziában élő oszétek többsége ugyanis orosz állampolgár, ezért Oroszország, állampolgárainak védelmében, benyomult a tartományba és visszavonulásra kényszerítette a grúzokat. Mihail Szaakasvili szerint ez háborút jelent Moszkvával. Grúzia egyébként NATO-tagságra pályázik és erősen közeledik a Nyugat felé, törekvését Oroszország gyanakvással figyeli.
Függetlenség
Dél-Oszétia függetlenségét leghamarabb Oroszország, Abházia, a Dnyeszter-menti Köztársaság és Hegyi-Karabah ismerte el,[5] 2008. szeptember 3. óta Nicaragua is függetlennek tekinti a területet.[6]
Népesség
A grúz-oszét összeütközések előtt a népesség körülbelül kétharmada oszét, egyharmada grúz.[7] A főváros Chinvali lakóinak túlnyomó többsége oszét.
A dél-oszétiaiak 70%-a rendelkezik orosz állampolgársággal.
Gazdaság
Az állam közvetlen gazdasági jelentősége elhanyagolható, a terület gazdasági egységei az 1990-es évek elején vívott grúz háborúban gyakorlatilag megsemmisültek. A lakosság nagy része önellátó mezőgazdasági farmokat hozott létre. Az egyetlen gazdaságilag is fontos dél-oszétiai tulajdon a Roki-alagút, amely Grúziát és Oroszországot köti össze. A dél-oszét kormányzat bevételeinek kisebbik része az itteni kamionforgalom megvámolásából adódik, az állami büdzsé 60%-a pedig közvetlenül Moszkvából érkezik.[8]
Jegyzetek
- ^ http://lenta.ru/news/2008/08/08/call/index.htm
- ^ http://www.privatbankar.hu/html/cikk/friss.php?hir=62994
- ^ História 2008/8 Grúzia és a szakadár tartomanyok
- ^ A dél-oszétok 99%-a a függetlenségre szavazott
- ^ Origo cikke
- ^ http://www.earthtimes.org/articles/show/229515,nicaragua-joins-russia-in-recognizing-south-ossetia-abkhazia.html
- ^ The Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use. Georgia: a toponymic note concerning South Ossetia
- ^ A szakasz forrása: Kitört a háború: mélyben a piacok, mi lesz az olajjal? és az angol Wikipédia
Irodalom
- Cicujev, A.: Atlasz etnopolityicseszkoj isztorii Kavkaza (Moszkva, 2006)
- Baddeley, J.: The Russia Conquest of Caucasus (1820-1860) (London, 1903)
|
|||||||||||||||||||||||||||||
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |