Debrecen

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire

Koordináták: é. sz. 47° 31′ 48’’, k. h. 21° 38′ 21’’

Debrecen
Debrecen főtere

Debrecen címere
Debrecen címere

Debrecen zászlaja
Debrecen zászlaja

Becenév: Kálvinista Róma, Cívisváros
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Hajdú-Bihar
Kistérség Debreceni
Rang megyeszékhely
megyei jogú város
Polgármester Kósa Lajos
Irányítószám 4000-4044
Körzethívószám 52
Népesség
Teljes népesség 205 084 fő (2008) +/-
Népsűrűség 444,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 461,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Debrecen (Magyarország)
Debrecen
Debrecen
é. sz. 47° 31′ 48’’, k. h. 21° 38′ 21’’

Debrecen weboldala
 megnézi • vitatja • szerkeszti a sablont 
a „Debrecen” lehetséges további jelentéseiről lásd: Debrecen (egyértelműsítő lap).

Debrecen (latinul: Debretinum; németül Debrezin, szlovákul és csehül Debrecín, románul Debreţin, lengyelül Debreczyn) Magyarország második legnagyobb városa és Hajdú-Bihar megye és a Debreceni kistérség székhelye; egyike az ország hét regionális központjának. Időnként „a kálvinista Róma” néven vagy „cívisváros”-ként emlegetik.

Tartalomjegyzék

Fekvése

A Debreceni Egyetem

Debrecen az ország keleti részén fekszik, 30-km-re a román határtól. Az Alföld meghatározó jelentőségű városa. Budapesttől 230 km-re fekszik. Megközelíthető az M3-as majd az M35-ös autópályákon. Budapesttel köti össze a 4-es számú főútvonal. Több irányból érkezik a vasút is. Debrecen a TINA vasúthálózat tagja (Budapest-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony).

Története

Testvérvárosok
A Nagytemplom

A honfoglalás előtt a területen több különböző népcsoport élt. Az ókortól kezdve számos népcsoport (vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok) telepedett le hosszabb-rövidebb időre a mai Debrecen területén.

Írott forrásban elsőként 1235-ben tűnik fel Debrecen neve, mégpedig a Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még „Debrezun” alakban (a név feltehetőleg a szlovák dobre zljiem, „jó termőföld” kifejezésből ered, mások szerint török eredetű.) A több falu egyesülésével létrejött település a tatárjárást követő évtizedekben indult gyors fejlődésnek, rövid idő alatt az ország egyik meghatározó városává vált, elsősorban földesurának, Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően. A mezővárosi kiváltságokat Nagy Lajos adományozta Debrecennek 1361-ben, ekkortól rendelkeztek az itt élők a szabad bíró- és tanácsválasztás jogával. 1450 és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt.

A 15. század elejétől a város számos újabb kiváltságot nyert el az uralkodótól, illetve földesurától. Legfontosabbak ezek közül talán a vásárok tartását engedélyező kiváltságlevelek, hiszen a következő évszázadokban a kereskedelem, a vásárok biztosították a város gazdagságát, folyamatos fejlődését. A török hódoltság, az ország három részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt a 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. Debrecen az Alföldet Erdéllyel és a Felvidékkel összekötő kereskedelmi utak mentén feküdt, emellett a város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat, szarvasmarhákat, lovakat, búzát és bort.

Szent Anna templom (ép.1721-1746)
Középen a Nagytemplom látható, mögötte a Református Kollégium. Tőlük balfelé hátul a Déry Múzeum. A kép előterében a Kossuth tér található, jobboldalán a város egyetlen villamosvonala halad el.

Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe földrajzi helyzete miatt és azért is, mert nem rendelkezett várral vagy városfallal, és csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol a terjeszkedő törököket, hol az osztrákokat, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia. Talán ez is hozzájárult a polgárok nyitott gondolkodásához, ami előkészítette az utat a reformáció számára. A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai, és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték meg. Ekkoriban alakult ki a cívis mentalitás, amiben a református vallás morális értékrendje egyesült az itt élők pragmatikusan puritán életfelfogásával. A XVI. század közepén már a város teljes lakossága protestáns. Így nyerte el a város a „kálvinista Róma” nevet.

A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban. 1715-ben pedig visszatért a városba a katolikus egyház, és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ. Református Kollégiumában (a mai egyetem elődje) későbbi tudósok és költők tanulnak.

A gyors fejlődés ellenére a következő közel másfél évszázadban inkább a maradandóság városa címet érdemelte ki. A történelem mégis úgy hozta, hogy az utóbbi két évszázadban kétszer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa, és vált, Kossuth szavaival élve a „magyar szabadság őrvárosává”, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 1849 áprilisában Kossuth a debreceni Nagytemplomban mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét. Debrecen tanúja volt a szabadságharc bukásának is: a döntő csata, melyben a Habsburg-párti orosz sereg legyőzte a magyar honvédséget, a város nyugati részén zajlott.

A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, és hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban. Új, magasabb épületek, villák épültek, parkokat alakítottak ki, és a városnak lassan sikerült maga mögött hagynia a kisvárosias külsőt. 1884-ben az országban elsőként elindult az ún. gőzvontatású városi közúti vasút(helyét 1911-ben a villamos vette át, amely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad).

Belváros
Belváros

Az I. világháború után, amikor Magyarországtól elcsatolták Erdélyt, Debrecen újra határközeli várossá vált. A gazdasági válságból a turizmus nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek, köztük fedett uszoda és az ország első stadionja. A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványossággá vált.

A II. világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett, az épületek fele elpusztult, további 20%-uk megrongálódott. 1944 után megkezdődik az újjáépítés, és Debrecen rövid időre másodszor is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés, és száz napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is. A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a háború előtti állapotok teljes visszaállítását az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elvesztette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül Debrecen a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. Az újonnan épült lakótelepek megváltoztatták a város arculatát, de otthont nyújtottak azoknak, akiknek háza elpusztult a háborúban. Napjainkban Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos kulturális, kereskedelmi, vasúti, építészeti központja. Debrecen egyike a legdinamikusabban fejlődő városoknak.

Címere

A város címere a Kossuth-téren

1989-ben Debrecen megyei város az 1693. április 11-én kiállított királyi oklevél alapján, a történelmi örökség szellemében fogadta el az alábbiakban leírt címerképet.

"Egyenesen fennálló égszínkék hadipajzs, alján három csúcsú halomból képzett zöld mező közepén zöld lombkoronájú pálmafa emelkedik. Alatta fehér színű gyapjas bárány áll, három lábával két nyitott könyvön, felemelt és kissé behajlított jobb első lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, a kereszten lecsüngő és szétterjesztett fehér kereszttel hímzett veres lobogó. A bárány egész testének súlyával a pajzs jobb oldala felé fordul és lép. A pajzs tetején nyílt sisak felett a koronán kiterjesztett szárnyú, mellén zöld borostyán koszorút viselő felemelt fejű és kitátott szájú főnix madár, mely a koronából felcsapó lángoknál magát perzseli. A sisak felső részéről egyik oldalon veres és fehér, a másik oldalon arany és kék színű címerrojtok futnak le szorosan a sisakhoz, illetve a pajzshoz simulva. A főnix madár feje felett tündöklő napot ábrázolnak."

Demográfiai adatok

Az Aranybika Szálló

Debrecen Magyarország második legnépesebb városa a 2006 óta népességszáma évről-évre növekszik. Népességszámának alakulását nyomon követhetjük 1850-től a következő táblázatban:

  • 1850 - 30 306
  • 1857 - 36 283
  • 1869 - 46 111
  • 1880 - 51 122
  • 1890 - 56 940
  • 1900 - 70 377
  • 1910 - 87 221
  • 1920 - 97 933
  • 1930 - 111 778
  • 1940 - 119 608
  • 1950 - 110 963
  • 1960 - 129 834
  • 1970 - 162 313
  • 1980 - 191 494
  • 1989 - 219 251 ( népességi rekord )
  • 1990 - 212 235
  • 2000 - 203 648
  • 2008 - 205 084

Turistalátványosságok

Csokonai Színház
A Református Kollégium
Debreceni Igazságügyi Központ
A Piac utca
Bővebben: Debrecen látnivalói

Városrészek

Bővebben: Debreceni városrészek

A történelmi városmag a város tengelyét képező Piac utca két oldalán, az egykori árokkal megerősített városfallal körbekerített területen jött létre. Az árok építését még Zsigmond király rendelte el a 15. század elején, eredetileg kőfallal. A kőfal sohasem épült meg, tekintve, hogy az Alföld híján van kőnek. A fal helyett líciumtövissel, gledícsával kerítést építettek, mely 450 évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, a kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók (gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva.

A városárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt.

Légifotó az egyetemről

A kapuk:

  • Miklós utcai kapu (a mai utca végén),
  • Német utcai kisajtó,
  • Hatvan utcai kapu (Csap és Nyugati út torkolatánál),
  • Mester utcai kapu és kisajtó (a Hortobágy malom környékén),
  • Csemete utcai kisajtó,
  • Péterfia utcai kapu (a Bem tér és ajtó utca torkolatánál),
  • Cegléd utcai kisajtó,
  • Szent Anna utcai kapu (a Vígkedvű Mihály utca és Attila tér környékén),
  • Boldogfalvai kisajtó,
  • Várad utcai kapu és kisajtó (a Nagyállomással szembeni Weselényi utcán a felüljáró felhajtójánál).

A várárok vonala – és egyben a Belváros határa – nagyjából a Weselényi utca – Erzsébet utca – Külső Vásártér – Nyugati utca – Segner tér – Vendég utca – Mester utca – Honvéd utca – Eötvös utca – Rakovszky utca-Bocskai tér – Hajnal utca – Attila tér útvonalon halad körbe.

Közlekedés

Debreceni trolibusz
Debreceni villamos
Bővebben: Debrecen tömegközlekedése

Villamosok 1911 óta, trolik 1985-től közlekednek a városban. 1967-1968 között készült el a város közlekedésfejlesztési terve. Az UVATERV és a Debreceni Tervező Vállalat javaslata: az egyvágányú villamosvonalak felszámolása és helyettük az autóbusz-közlekedés bevezetése volt. 1970-ben felszámolták a Debrecen-Pallag és Klinika-Tüdőszanatórium közötti villamosvonalakat. 1971-ben megszünt a hatos villamos, mely a Köztemető és a Kossuth tér között bonyolította le a forgalmat. 1972-ben megkezdődött a 4. sz. főút városi átkelési szakaszának korszerűsítése. 1973-ban befejeződött a Csapó utca átépítése, végleg eltűnt a balesetveszélyes Csapó-kanyar. Ma Debrecenben a buszközlekedésről a Hajdú Volán, a villamos- és troliközlekedésről a DKV Rt. gondoskodik. A villamos szinte az egész várost átszeli: a vasútállomástól (amit a helyiek "Nagyállomás"-nak hívnak) a Nagyerdőig, illetve az Egyetemig körforgalomban közlekedik. A Nagytemplom és a Csonkatemplom közötti terület sétálóutcának van kialakítva, de a villamos ezt keresztülszeli.

Sport

Kép:Dvsccímer.PNG
A DVSC, vagyis a Loki címere
Bővebben: DVSC

A Debreceni Vasutas Sport Club (egykori nevén Debreceni Lokomotív, becenevén Loki) debreceni sportegyesület és futballcsapat. A csapat hivatalos mezszíne piros-fehér.

Híres debreceniek

Nagyerdő
Debrecen látképe a Nagytemplom tornyából
Főnix Csarnok
Leonardo lovas kolosszusa

Debrecenben születtek

Debrecenben éltek

Testvérvárosai

 

Galéria

Az Aranybika Hotel ****

Kölcsey Központ

MODEM

Református Kollégium

Megyeháza

Debreceni Egyetem

Debreceni Református Nagytemplom

Lásd még

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Debrecen témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

Közhasznú információk

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Debrecen”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.