Dinári-hegység

Article on other languages:

• Dinaric_Alps
• Динарски_планини
• Dinárské_hory
• Alpau_Dinarig
• Dinariske_Alper
• Dinarisches_Gebirge
• Alpes_Dináricos
• Dinaari_mäestik
• Dinariar_Alpeak
• Alpes_dinariques
• Dinaryske_Alpen
• Alpes_Dináricos
• האלפים_הדינריים
• Dinaridi
• Alpi_Dinariche
• Dinarų_kalnynas
• Dinarische_Alpen
• Dei_dinariske_Alpane
• De_dinariske_alper
• Góry_Dynarskie
• Alpes_Dináricos
• Alpii_Dinarici
• Динарское_нагорье
• Dináre
• Dinarsko_gorstvo
• Динарске_планине
• Dinariska_alperna
• Dinar_Alpleri
• Дінарські_Альпи
• 狄那里克阿尔卑斯山脉

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

A Dinári-hegység

A Dinári-hegység északnyugat–délkeleti irányban, Szlovéniától (Ljubljanától és Isztriától) egészen Albániáig nyúlik. Legmagasabb pontja a Dinara, 1831 m. A hegység kőzete mészkő, ezért a domborzatát karszti felszíni formák uralják. Átlagosan 1000-1500 m magasságig nyúló hegyvonulat, melynek legnyugatibb láncai a tengerpartot szegélyezik. Vonulatai két részre tagolhatók: egyfelől a parti láncokra, másfelől a Dinári-platóra. A tengerparti láncok: az Učka (1369 m), a Snežnik (1796 m), a Velebit (1700 m), a Kozjak, a Mosor, a Biokovo, az Orjen és a Lovćen. A Dinári-plató átlagosan 700 km hosszú, 250 km széles kiterjedésű, változatos sziklavilág, melynek magassága 1250 – 1800 m. Három részre osztjuk a Dinári-hegységet: délnyugati (vagy tengerparti), középső és északnyugati rész. A Dinári-hegységben jelentős mennyiségű az érc, ezért érchegységnek is nevezik.

Létrejötte

A talaj felgyűrődésével jött létre, mely a legerősebb a harmadik terciárban volt, az alpi orogenézis idején. Később a Dinári-hegység hegyeit a külső hatások lealacsonyították és átformálták, ám a terciár vége és a kvartár eleje felé újabb mozgások által kiemelkedtek a mai magasságukig. Ezek a mozgások még a mai napig sem maradtak abba.

A dinári vár

Az ún. dinári vár egy geopolitikai és geostratégiai pont, amellyel az egykori Jugoszlávia közonti részét definiálrták, mint egy stratégiai védelmi magot. A dinári vár ismert a külföli (főleg a német) irodalomban Dinarische Festung néven. Ez egy viszonylag nagy kiterjedésű, magasabb zóna, amely megközelítőleg háromszög alakú. Gorski kotar, Prokletije i Poibarje között helyezkedik el, míg az északi határa megközelítőleg a Risnjak-Povlen-Zapadna Morava vonalon húzódik.

Források

Opća Enciklopedija Jugoslavenskog leksikografskog zavoda – Zagreb, 1977

Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!