Drávaköz

A Drávaszög (horvátul: Baranjska lesna zaravan, azaz „baranyai löszhát”) a Dráva és a Duna közötti területnek elsősorban a tudományos irodalomban használt megnevezése. Ma már főleg a horvátországi terület megnevezésére alkalmazzák a "Drávaszög" kifejezést, melyet a Duna-Dráva és a magyar-horvát államhatár ölel át.

Egyéb elnevezései: Drávaköz, ami egy nagyobb területi egységet jelöl és magyarországi területeket is felölel. Tehát a Drávaszög és a Drávaköz nem azonos fogalom! A Drávaköz egy nagyobb kiterjedésű régió, mely Magyarországon és Horvátországban is megtalálható. A Drávaszög azonban csupán Horvátországban terül el! Drávazug, Baranyai Hegyalja. Az egykori Magyar Királyságban Dél-Baranya vagy Alsó-Baranya néven is emlegették, mivel a terület a történelmi Baranya vármegye déli részét alkotta. Ma nagyrészt Horvátország északkeleti régióját képezi, egy kisebb területe pedig Magyarországhoz tartozik (Béda-Karapancsa). A Horvátországhoz tartozó részt Baranya-háromszögnek is nevezik még vagy Baranyai háromszögnek, de gyakoribb a Drávaszög elnevezés.

Kialakulása

A pliocén végén az Ős-Duna több ágra szakadva a Kisalföldről dél felé, a Szlavón-maradványtó irányába tartott. Itt egyesülve a Dráva és más folyók őseivel, végül az Ős-Tiszával, a Vaskapun keresztül hagyta el a Kárpát-medencét. A középső-pleisztocénre a Duna és Dráva folyók között ez a kapcsolat a feltöltődések és a tektonikus mozgások eredményeképpen fokozatosan megszűnt. A Duna kelet felé, a visegrádi szűkületen át talált utat magának, és nagyjából a Szeged-Belgrád-Vaskapu irányt tartva vette fel először a Kárpátok folyóit (Ős-Tisza, Ős-Maros), majd az Ős-Drávát és Ős-Szávát. A kialakult rend a holocén elejére lassan újból átrendeződött, és a Vácnál délre forduló folyó a Dunántúl peremének süllyedékeit elfoglalva újból évmilliókkal azelőtti torkolatvidékének közelében találkozott a Drávával. Ezzel kialakult a Drávaköz vizekkel szabdalt varázslatos világa.

Földrajzilag A magyarországi Baranyához tartoznak:

• Pécs (Pečuh) (158 942)
• Komló (Komlo) (27 462)
• Mohács (Mohač) (19 085)
• Szigetvár (Siget) (11 492)
• Siklós (Šikloš) (10 384)
• Szentlőrinc (Selurinc) (7 265)
• Pécsvárad (4 104)
• Bóly (3 715)
• Sásd (3 570)
• Harkány (Harkanj) (3 519)
• Sellye (Šeljin) (3 248)
• Villány (Vilanj) (2 793)

A horvátországi Baranyához tartozik:

• Pélmonostor (Beli Manastir) (10 986)
• Dárda (Darda) (7 062)
• Bellye (Bilje) (5 480)
• Herczegszőlős (Kneževi Vinogradi) (5 186)
• Draž (3 356)
• Čeminac (2 856)
• Petlovac (2 743)
• Kácsfalu (Jagodnjak) (2 537)
• Baranyabán (Popovac) (2 427)

Élővilága

• A Drávaszögben megtaláljuk a tipikus sztyep vegetációra jellemző fajokat pl. Bellyén a temetőben előfordul a Horvátországban egyáltalán nem gyakori fekete kökörcsin (Pulsatilla pratensis nigricans), a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum) vagy a törpe mandula (Amygdalus nana).

• A Kopácsi-rét Természetvédelmi Terület (Kopački rit) a Drávaszög keleti felében húzódik, viszonylag nagykiterjedésű ártéri puhafás és keményfás ligeterdőkkel büszkélkedhet. Nagyvadak nem hiányoznak a területről, így előfordul a szarvas (Cervus elaphus), őz (Capreolus capreolus), vaddisznó (Sus scrofa). A vadmacska (Felis silvestris), a vörös mókus (Sciurus vulgaris) kiemelendő még. A Kopácsi-rét egyébként elsősorban gazdag madárvilágáról híres. Mintegy 293 madárfajt figyeltek már meg a területen. Igen fontos élő-, költő-, táplálkozó hely. Rétisas (Haliaetus albicilla) állománya szépen növekszik az utóbbi években. Több fekete gólya (Ciconia nigra) és réti fülesbagoly (Asio flammeus) pár költ a területen. A Kopácsi-rét Európa második legnagyobb ívó területe, számos halfaj fordul itt elő. A rovarfauna még viszonylag szegényesen van feltárva.

• A Drávaszög falvainak többségében a fokozottan védett gyöngybagoly (Tyto alba) is előfordul. Ezen kívül a macskabagoly (Strix aluco), erdei fülesbagoly (Asio otus) és kuvik (Athene noctua) is költ. A védett ragyás futrinka (Carabus cancellatus) Laskó településről is előkerült. Közönséges a meghonosodott bivalykabóca (Stictocephala bisonia). A településeken igen nagy számban fordul elő a nyest (Martes foina).
  • A Drávaszögben zajló önkéntes fajvédelmi program a Gyöngybagolyvédelem a Drávaszögben.

• A Drávaszög élővilágát gazdagítva előfordul még egy kisebb löszhát vonulat is. E környéken számos, Horvátországban csak itt előforduló növényt találtak, ilyenek pl. a szagtalan rezeda (Rezeda inodora), törpe nőszirom (Iris pumila), taréjos búzafű (Agropyron cristatum).

Forrás

• Lábadi Károly: Drávaszögi Ábécé. Eszék-Bp. 1996.

Külső hivatkozások

• Park prirode Kopački rit