Európai Parlament

Article on other languages:

Az Európai Parlament ülésterme

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentális testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak öt éves időtartamra. A Miniszterek Tanácsával együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Két helyen ülésezik, Brüsszelben és Strasbourgban.

Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Az EP képviselői helyeinek felosztása nem csupán a tagállamok népessége alapján történik, a kisebb államok ennél több képviselőt küldhetnek, hogy megfelelően legyenek képviselve.

Más európai szervezetektől eltérően az Európai Parlament az egyetlen, amelyet közvetlenül választanak és törvényhozói joga van.

Tartalomjegyzék

Története

Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) felállította a 'Közgyűlést' 1952 szeptemberében, amelynek 78 tagját a hat ESZAK tagállam nemzeti parlamentje választotta. Ezt terjesztették ki 1958 márciusában, hogy az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom is képviselve legyen. Ekkor kapta az Európai Parlamentáris Gyűlés nevet. 1962-től lett Európai Parlament a testület neve. 1979-ben újra növelték a képviselők számát és ekkortól választják őket közvetlenül. Ezután a képviselők létszámát minden alkalommal megnövelték, amikor új államok csatlakoztak. A Parlament létszámát 750 főben maximalizálták, viszont a bővítések következtében jelenleg ennél több, 785 tagja van.

Összetétel

Ország Helyek
Németország 99
Franciaország¹ 78
Egyesült Királyság² 78
Olaszország 78
Spanyolország 54
Lengyelország 54
Románia 35
Hollandia 27
Görögország 24
Belgium 24
Portugália 24
Csehország 24
Magyarország 24
Svédország 19
Ausztria 18
Bulgária 18
Szlovákia 14
Dánia 14
Finnország 14
Írország 13
Litvánia 13
Lettország 9
Szlovénia 7
Észtország 6
Ciprus 6
Luxemburg 6
Málta 5
¹beleértve az összes függő területét is
²beleértve Gibraltárt is

Az Európai Parlament körülbelül 496 millió EU-állampolgárt képvisel. A tagjait európai parlamenti képviselőnek hívják, és 2007. január 1-je óta 785-en vannak. Ötévente egyszer tartanak választásokat az általános választójog alapján. Nincs egységes választási rendszer, minden tagállam szabadon dönt választási rendszeréről az alábbi három megkötéssel:

  • Arányos képviseleti rendszernek kell lennie, akár pártlistás, akár egyéni jelöltes rendszert alkalmaznak.
  • A választási területet körzetekre kell osztani, ha ez nem változtatja meg a rendszer arányos természetét.
  • A bekerülési küszöb nem haladhatja meg a szavazatok öt százalékát.

A képviselői helyek államok közötti elosztása a degresszív arányosságon alapul, miközben a lakosság számát figyelembe veszik, a kisebb országok több képviselőt küldhetnek. Nincs pontos képlet a helyek kiosztására, kormányközi tárgyalások eredménye a mai helyzet. Megváltoztatni csak minden tagállam kormányának egyhangú döntésével lehet.

A legutóbbi választásokat 2004 júniusában tartották. Ez volt a világtörténelem legnagyobb nemzetközi szavazása, közel 400 millió részvételre jogosult állampolgárral. (Magyar vonatkozásait lásd itt.) A 2007-ben csatlakozott két új tagállam EP-választása 2007. május 20-ára lett kiírva, azonban Romániában a választásokat 2007 őszére halasztották a belpolitikai válság miatt. (Lásd: 2007-es európai választás Romániában.) A bolgár EP-választások 2007. május 20-án lezajlottak. (Lásd: 2007-es európai választás Bulgáriában.)

Megfigyelők

Hagyomány, hogy a tagjelölt államok néhány megfigyelőt küldenek a Parlamentbe. Számukat és kinevezésük módszerét a csatlakozási szerződés tartalmazza.

A megfigyelők jelen lehetnek a vitáknál és meghívásra részt is vehetnek bennük, de nem szavazhatnak és egyéb hivatalos képviselői feladatot sem láthatnak el. Amikor a tagjelölt csatlakozik, a következő választásig a megfigyelők teljes jogú képviselőkké válnak. Ekkor átmenetileg a 750 fős határt is átléphetik. 2004 májusában így lett ideiglenesen 788 képviselő a júniusi választásokig.

2005 őszén Bulgária és Románia küldött megfigyelőket: 18-at Bulgária és 35-öt Románia. Őket a nemzeti parlamentek választották meg. 2007. január 1-jén képviselővé váltak.

Hatalma és szerepe

Bizonyos szempontból a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament olyan, mint egy kétkamarás törvényhozás alsó és felső háza. Egyiküknek sincs törvénykezdeményezési joga, ez az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. Ha egy törvényt vagy direktívát készít a Bizottság, azt a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, hogy jogerőre emelkedjen. Az különbözteti meg az Európai Parlamentet a nemzeti törvényhozástól, hogy nem tehet önállóan törvényjavaslatot.

Az EP módosíthatja vagy elutasíthatja a jogszabályokat a kodifkációs eljárás alá tartozó területeken, amelyek az uniós törvényhozás háromnegyedére terjednek ki. A fennmaradó területeken egyetértési vagy tanácskozási joga van. Az előbbi azt jelenti, hogy megvétózhatja az előterjesztést, de nem módosíthatja, az utóbbi pedig azt, hogy véleményt nyilváníthat. Az EP felügyeli az EU költségvetését, amit mindig el kell fogadnia.

Az Európai Bizottság elnökét az Európai Tanács választja, de a Parlamentnek jóvá kell hagynia. A többi biztost az elnök választja ki, de őket is jóvá kell hagynia a Parlamentnek. Az elnöktől eltérően a biztosokról nem személyenként, hanem testületileg döntenek, a teljes testületet egyszerre kell elfogadniuk.

Az EP demokratikus felügyeletet gyakorol az EU tevékenysége, különösképpen a Bizottság felett. Ha a Parlament elfogad egy bizalmatlansági indítványt, a teljes Bizottságnak le kell mondania. Ehhez legalább kétharmados többség kell.

Az EP nevezi ki az Európai Ombudsmant.

Az Európai Parlament épülete Strasbourgban
Az Európai Parlament épülete Brüsszelben

Helye

Annak ellenére, hogy Brüsszelt emlegetik az Európai Unió fővárosaként, és az EU két végrehajtói intézményének, a Miniszterek Tanácsának és az Európai Bizottságnak itt van a székhelye, a Parlamentnek amszterdami szerződés alapján havonta Strasbourgban kell üléseznie. Ezért emlegetik néha 'Strasbourgi Parlament'-ként. A döntéselőkészítői és a bizottsági munkák Brüsszelben folynak, itt tartják a politikai csoportok is üléseiket. A Titkárság központja Luxembourg városában van.

Az EP havonta csak 4 napot tölt Strasbourgban, ekkor vannak a végső plenáris szavazások. A többi plenáris ülést Brüsszelben tartják. Több alkalommal is kifejezte az EP azt a kívánságát, hogy maga szeretné az ülései helyét megválasztani és felhagyni ezzel a két székhelyű rendszerrel, de az európai kormányok ezt a jogot meghagyták maguknak.

Állandó bizottságainak listája

Belügy

  • BUDG - Költségvetési bizottság
  • CONT - Költségvetési felügyelet bizottsága
  • ECON - Gazdasági és monetáris ügyek bizottsága
  • EMPL - Foglalkoztatás és szociális ügyek bizottsága
  • ENVI - Környezeti, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottság
  • ITRE - Ipari, fejlesztési és energiaügyi bizottság
  • IMCO - Belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság
  • TRAN - Közlekedési és turisztikai bizottság
  • REGI - Regionális fejlesztési bizottság
  • AGRI - Mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottság
  • PECH - Halászati bizottság
  • CULT - Kulturális és oktatási bizottság
  • JURI - Jogi ügyek bizottsága
  • LIBE - Polgárjogi, igazságügyi és belügyi bizottság
  • AFCO - Alkotmányos ügyek bizottsága
  • FEMM - Nők jogai és nemi egyenlőség bizottsága
  • PETI - Petíciós bizottság

Külügy

  • AFET - Külügyi bizottság
    • DROI - Emberjogi albizottság
    • SEDE - Biztonsági és védelmi albizottság
  • DEVE - Fejlesztési bizottság
  • INTA - Nemzetközi kereskedelmi bizottság

Politikai csoportok és pártok

A képviselők nem országok szerint ülnek az Európai Parlamentben, hanem politikai hovatartozás alapján. A politikai pártok csoportokba szerveződtek a Parlamentben. Ezek a pártcsoportok függetlenek az európai pártoktól, de szorosan kötődnek egymáshoz. Az európai pártoknak általában vannak unión kívüli tagjai is. A hatodik parlamenti periódusban, vagyis jelenleg 8 nagyobb csoport van a parlamentben és ezeken kívül a függetlenek:

Csoport Alcsoportok Helyek
Európai Néppárt - Európai Demokraták (EPP-ED) Európai Néppárt (EPP)
Európai Demokraták (ED)		 277
Európai Szocialisták Pártjának csoportja Európai Szocialisták Pártja (PES) 218
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) Európai Liberáldemokrata és Reform Párt (ELDR)
Európai Demokrata Párt (EDP)
+2 nemzeti párt		 106
Unió a Nemzetek Európájáért (UEN) Szövetség a Nemzetek Európájáért (AEN)
EU Demokraták (EUD)
+3 nemzeti párt		 44
Európai Zöldek - Európai Szabad Szövetség (Greens-EFA) Európai Zöldek (EGP)
Európai Szabad Szövetség (EFA)
+1 nemzeti párt		 42
Európai Egyesült Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) Európai Baloldal
Északi Zöld Baloldali Szövetség (NGLA)
+5 nemzeti párt		 41
Függetlenség és Demokrácia (IND/DEM) Európai Független Demokraták Szövetsége (AIDE)
EU Demokraták (EUD)
+3 nemzeti párt		 23
Identitás, Hagyomány, Szuverenitás (ITS) Euronat
+ 5 független nemzeti párt		 20
függetlenek 14

Irodalom

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Európai Parlament témájú médiaállományokat.

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Eur%C3%B3pai_Parlament”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.