|
Article on other languages:
|
A Föld domborzati térképe
A földrajztudomány vagy földrajz (geográfia) a földtudományok egy részterülete. A szilárd kéreg (litoszféra), a vízburok (hidroszféra) és a levegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét. Az itt lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a földrajztudomány. A földrajz két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz. Egy másik szempontú csoportosítás szerint van regionális földrajz és általános földrajz.
TermészetföldrajzA természetföldrajz további tudományterületekre osztható, mint a geomorfológia („felszínalaktan”), hidrogeográfia („vízföldrajz”), biogeográfia („az élővilág földrajza”), talajföldrajz, klimatológia stb. A természetföldrajz a földfelszín formakincsét, azok kialakulását, természeti jelenségeinek térbeli elhelyezkedését vizsgálja. Időben elsősorban a jelennel foglalkozik, míg a múlt (földtörténet) a földtan (geológia) érdeklődési területe. Határterületnek tekinthető a negyedidőszak (kvarter) (ez nagyjából az elmúlt kétmillió év), ezzel a földrajztudomány (geográfia) és a földtan˙(geológia) is foglalkozik. Régebben a természetföldrajz szinonímájaként használták a „fizikai földrajz” kifejezést, ami a német „Physische Geographie” és az angol „Physical Geography” tükörfordítása. Ez a kifejezés elavultnak és hibásnak tekinthető. TársadalomföldrajzA társadalomföldrajz a társadalom egyes folyamatainak, életjelenségeinek térbeliségét vizsgálja. Éppen ezért rendkívül sokszínű, érdeklődése kiterjed a gazdaságra (gazdaságföldrajz, ezen belül iparföldrajz, mezőgazdaság földrajza, szolgáltatások földrajza), településhálózatra (településföldrajz, ezen belül városföldrajz, faluföldrajz), közlekedési hálózatokra (közlekedési földrajz), a népesség térbeli elhelyezkedésére (népességföldrajz), az egészségi állapot és az egészségügyi rendszer térbeli különbségeire (egészségföldrajz), egyes vallások és népcsoportok térbeli elterjedésére (vallásföldrajz, etnikai földrajz), de pl. a bűnözés térbeli megjelenésére is (bűnözésföldrajz, biztonságföldrajz). További ágazatok a társadalomföldrajzon belül: turizmusföldrajz, politikai földrajz (ezen belül közigazgatási földrajz, választási földrajz), történeti földrajz, kultúrföldrajz Regionális földrajzA földrajztudománynak azon szegmense amely a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi jelenségeket térbeli elhelyezkedésük alapján elemez, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (összefoglalóan földrajzi) térrész vizsgálatára hivatott. Általános földrajzAz általános földrajz a földrajz minden területével foglalkozik: víz, klíma, földtörténeti korok, stb. Nem merül el részletesen egyes témákban, hanem átfogóan vizsgálja. Ugyanakkor meg kell jegyezni, az általános földrajz legfeljebb tantárgyként, nem pedig tudományágként létezik. Külső hivatkozások
|
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.