Article on other languages:
- Gray_Wolf
- Lupo
- Wulf
- ذئب_رمادي
- Llobu
- Wuif
- Бүре
- Вълк
- Bleiz_gris
- Vuk
- Llop
- Lupu
- ᒪᐦᐃᐦᑲᓐ
- Vlk_obecný
- Влькъ
- Кашкăр
- Blaidd
- Ulv
- Wolf
- Λύκος
- Lauv
- Lupo
- Canis_lupus
- Hunt
- Otso
- گرگ
- Susi
- Úlvur
- Loup
- Lop
- Faol
- Lobo
- 𐍅𐌿𐌻𐍆𐍃
- Lòng
- זאב_מצוי
- Sivi_vuk
- Lou
- Lupo_gris
- Serigala_abu-abu
- Volfo
- Úlfur
- Canis_lupus
- オオカミ
- მგელი
- Қасқыр
- 늑대
- Gur
- Карышкыр
- Lupus
- Canis_lupus
- Lop
- Pilkasis_vilkas
- Vilks
- Верьгиз
- Cuetlāchtli
- Wolf_(dier)
- Ulv
- Gråulv
- Loup
- Ma’iitsoh
- Canis_lupus
- Wilk
- Lobo
- Lupu
- Lup_cenuşiu
- Волк
- Бөрө
- Lupu
- Vuk
- Wolf
- Vlk_dravý
- Sivi_volk
- Вук
- Varg
- Wilk
- ஓநாய்
- Гург
- หมาป่า
- Lobo_(hayop)
- Kurt
- Вовк_звичайний
- Chó_sói_xám
- Leu
- 狼
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
a „Farkas” lehetséges további jelentéseiről lásd: Farkas (egyértelműsítő lap).
| Farkas | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Szürke farkas
|
||||||||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||||||||
|
|
||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Canis lupus |
||||||||||||||||||||||||
 A farkas vad alfajainak elterjedése
|
||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikimedia Commons tartalmaz |
A farkas vagy szürke farkas (Canis lupus) a ragadozók családjába tartozó, kutyaféle állat. Háziasított alfaja a kutya (Canis lupus familiaris).
Tágabb értelemben farkasnak neveznek a kutyafélék (Canidae) családján belül több más fajt is: ezek a prérifarkas (Canis latrans), a vörös farkas vagy rőt farkas (Canis rufus) és a sörényes farkas (Chrysocyon brachyurus). Szócikkünkben „farkas” alatt a szürke farkas értendő.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása
A farkas talán a legnagyobb területen elterjedt szárazföldi ragadozó. Észak-Amerika és Eurázsia északi területeinek meghatározó csúcsragadozója, de megtalálhatjuk képviselőit Közép-Amerikában, Észak-Afrikában és Dél-Ázsiában is. Az egykor összefüggő, hatalmas területen a túlzott vadászat következtében ma már csak elszigetelt csoportjai maradtak fenn. Természetes élőhelyét nehéz meghatározni, hiszen a félsivatagtól a tundrán át a trópusi esőerdőig mindenhol képes megélni, ami nagyszerű alkalmazkodó képességét jelzi.
Kárpát-medence
Európában – ezen belül a Kárpát-medencében is – csak szigetszerű populációi élnek.
Szerencsére ma már Magyarországon is védett, azaz a délről és északról átkóborolt egyedeket nem lövik ki automatikusan. A jelek szerint Szlovákiából át is települt már pár egyed: a Gömör-Tornai karszton, az Aggteleki Nemzeti Parkban él egy falka.
Alfajai
A farkas alfajainak pontos száma ma sem tisztázott. Különösen az amerikai kutatók szorgoskodtak minél több alfaj megkülönböztetésében. A vélt és valós alfajok:
- Közönséges farkas vagy európai farkas (Canis lupus lupus)
- Kutya (Canis lupus familiaris)
- Dingó (Canis lupus dingo)
- Alaszkai fehér farkas (Canis lupus tundrarum)
- Alexander-szigeti farkas (Canis lupus ligoni)
- Arab farkas (Canis lupus arabs)
- Baffin szigeti tundra farkas (Canis lupus manningi)
- Banks-szigeti farkas (Canis lupus bernardi)
- Belső-alaszkai farkas (Canis lupus pambasileus)
- Brit-kolumbiai farkas (Canis lupus columbianus)
- Buffalo farkas (Canis lupus nubilus)
- Dél-sziklás-hegységi farkas (Canis lupus youngi) – kihalt
- Egyiptomi farkas (Canis lupus lupaster)
- Észak-sziklás-hegységi farkas (Canis lupus irremotus)
- Grönlandi farkas (Canis lupus orion)
- Hondo japán farkas (Canis lupus hodophilax) – kihalt 1905-ben
- Hudson-öböli farkas (Canis lupus hudsonicus)
- Ibériai farkas (Canis lupus signatus)
- Indiai farkas (Canis lupus pallipes)
- Japán farkas (Canis lupus hattai vagy Canis lupus rex) – kihalt
- Cascade-hegységi farkas (Canis lupus fuscus)
- Kaszpi-farkas (Canis lupus cubanensis)
- Keleti timber farkas (Canis lupus lycaon)
- Kenai-félszigeti farkas (Canis lupus alces) – kihalt
- Labrador farkas (Canis lupus labradorius)
- Mackenzie tundra farkas (Canis lupus mackenzii)
- Mackenzie-völgyi farkas (Canis lupus occidentalis )
- Manitoba farkas (Canis lupus griseoalbus)
- Mexikói farkas (Canis lupus baileyi) – vadon kihalt, visszatelepítése folyik
- Mogollon-hegyi farkas (Canis lupus mogollonensis) – kihalt
- Olasz farkas (Canis lupus italicus)
- Orosz farkas (Canis lupus communis)
- Sarki farkas (Canis lupus arctos)
- Spanyol farkas (Canis lupus deitanus)
- Szteppi farkas (Canis lupus campestris)
- Texasi szürke farkas (Canis lupus monstrabilis) – kihalt
- Tibeti farkas (Canis lupus laniger vagy Canis lupus chanco)
- Tundra farkas (Canis lupus albus)
- Új-foundlandi farkas (Canis lupus beothucus) – kihalt
- Vancouver szigeti farkas (Canis lupus crassodon)
A nádi farkas (toportyán) a Kárpát-medencében élő, mára már kihalt állat volt, amelynek azonosítása vitatott. Egyesek szerint a farkas egy alfaja lehetett (Canis lupus minor), mások szerint az egykor itt is honos aranysakállal (Canis aureus) volt azonos. [1]
Megjelenése
A nőstények testtömege 18–55 kilogramm, a hímeké 20–80 kg; testhossza 1,3–1,6 méter. Vad alfajai a rókánál nagyobb, szürke, barnás-szürke, sárgásbarna vagy fehér színű állatok. (Az alfaj színe élőhelyétől függ.) Élettartam:átlag 13 év, fogságban átlag 15 év
Életmódja
Bár nagyszerű és intelligens vadászként ismert, kisebb részben növényi eredetű táplálékkal is kiegészíti étrendjét. Az állatokban sem válogatós, kisebb állatokat éppúgy elkap, mint a jávorszarvas és pézsmatulok méretű nagy patásokat – persze ez utóbbiakat csapatban vadászva. A kiszemelt vadat kitartóan üldözik hosszú kilométereken keresztül, majd beérve a farába, lágyékába és marjába marva terítik le őket. Akár 70 km/h-ás sebesség elérésére is képesek. Miután a legnagyobb sikerre törekednek, elsősorban az eleve hátránnyal induló legyengült, beteg vagy öreg vadakat szemelik ki. Ezáltal fontos a szerepük a prédapopulációk számának szabályozásában. A zsákmányt leterítve a híres farkasétvággyal fejenként akár 9 kilogrammot is megesznek belőle. A dögöt sem vetik meg, gyakran próbálják közös erővel elkergetni a többi farkast, a medvéket és a pumákat friss zsákmányuk mellől. A települések szeméttelepein is megjelennek, hajdan az ősi emberi közösségeket így kerülgető farkasokból háziasíthatták a kutyákat.
A farkasok rendkívül szervezett szociális csoportokban, úgynevezett falkákban élnek. Ezek létszáma az élőhely adottságaitól függően 2–36 lehet; általában 5–9. A falkák tulajdonképpen olyan nagycsaládok, amelyekben a vezető alfa-párhoz és utódaikhoz idegen farkasok is csatlakozhatnak. A falkában szigorú a hierarchia: az abszolút úr az alfa-hím, őt követi az alfa-nőstény. A vezérhímet legyengülése (betegség, sérülés stb.) esetén a béta-hím váltja fel.
A farkasokra az egymást váltó „letelepedett” és „nomád” életmód jellemző. Tavasszal és nyáron egy területen maradnak, amíg a kölykök fel nem nőnek, ősszel és télen azonban hatalmas távolságokat járnak be éjszakánként. Ilyenkor naponta akár 200 kilométert is megtehetnek, 8 km/h átlagsebességgel.
Territoriális viselkedésük erős; a falka felségterülete az élőhely adottságainak megfelelően 130–13 000 négyzetkilométer között van. Területüket hevesen védik a betolakodókkal szemben; akár meg is ölhetik azokat.
Szaporodása
A szaporodás kizárólagosan a domináns alfa-pár előjoga. Vagyis a farkasokra a monogámia jellemző, azzal, hogy az alfa-egyed kiesésével a rangsorban következő veszi át a helyét. A szaporodási időszak január és április között van, az északabbra élő farkasok esetében később, mint a délebbre élőkénél. A nőstény évente egyszer ivarzik, az ösztrusz 5-14 napig tart. A párzás után a szuka egy odút ás, amelynek bejárata először lejt, majd emelkedik a vízbefolyás gátlására. Az átlagosan 63 nap vemhesség után vakon és süketen megszülető kölyköket 3 hétig csak az anya neveli. A számuk változatos, akár 14 is lehet, általában 7 szokott lenni. 5-10 nap alatt állnak talpra, a kezdetben kék szemük 10-15 nap múlva nyílik ki.
Az idősebbé váló kölykök nevelésében a csapat összes tagja részt vesz, beleértve a visszahányt eledellel való táplálást is. A szülőodút 8-10 hetes korukban hagyják ott a kölykök. Játékaik során ekkor már kezdenek kialakulni a hierarchia viszonyok közöttük. A gyorsan fejlődő fiatalok 10 hónapos korukban kezdenek el a csapattak együtt vadászni.
Ivaréretté a szukák 2 éves, a hímek 3 éves korukban válnak. Ekkor elhagyják a szülőcsapatukat, és megpróbálnak újat találni, alkotni. A farkasok legfeljebb 13 évig élnek a természetes élőhelyükön, a születéskor várható élettartam azonban csak 5-6 év. A vadászat és a dominanciaharcok közben szerzett sérülések a leggyakoribb halálokok. Állatkertben közel 15 évig is élhetnek.
A szaporodás a legmagasabb rangú nőstény előjoga, előfordulhat, hogy az alacsonyabb rangú nőstények kölykeit elpusztítja. A párkapcsolat gyakran egy életre szól. A párosodás után a nőstény kotorékot ás, ahol megszüli kölykeit. A fiatalok felnevelésében mindkét szülő, sőt a csapat más tagjai részt vállalnak. A vakon és süketen született gyámoltalan kölykök gyorsan nőnek, 300 napos korukban már elkísérik a családot vadászatra.
Farkas a mai Magyarországon
Magyarországon a közönséges farkas állománya a II. világháború végére nagyon lecsökkent, majd később el is tűnt. A 80-as években ismét megjelentek farkasok az Északi-középhegységben (Börzsöny, Zempléni-hegység, Aggteleki karszt), ahol azóta is tartósan jelen vannak. Számíthatunk megjelenésükre a Dunántúlon is. 1991-ben a Balaton-felvidéken ejtettek el egy példányt, és kitömött bundáját az Afrika Múzeumban állították ki Balatonedericsen. A farkas Magyarországon védett állat.
A farkas a kultúrában
A farkas gyakori szereplő mítoszokban, mesékben, könyvekben, filmekben egyaránt.
- A legenda szerint Róma alapítóit, Romulust és Remust egy anyafarkas nevelte fel.
A legenda másik változatában az anyafarkas szoptatta őket, amíg egy pásztor rájuk nem talált. A pásztor fel is nevelte a talált fiúkat.
- Hasonló motívum régi magyar (moldvai) balladá(k)ban is előfordul: Menekülés közben gyermekét elhagyja szívtelen anyja – a kislányt megtaláló farkasok felnevelik:
„...gyenge bárányhússal,
gyenge malachússal.”
- Rudyard Kipling könyvének, A dzsungel könyvének főhősét, Mauglit is farkasok nevelték fel.
- Az X-Men képregények egyik hőse, Wolverine a filmadaptációkban magyarul Farkas névre hallgat, habár angol nevének jelentése és a magyar képregény-kiadványokban elterjedt neve is „rozsomák”.
- Az erdő kapitánya című magyar rajzfilm egyik mellékszereplője Pimpike, a bolond farkas, aki báránynak, majd madárnak képzeli magát.
Sokkal több azonban a farkasokat negatív színben feltüntető történet:
- A farkas számos mesében gonosz szereplő. Ilyenek pl.: Piroska és a farkas, A hét kecskegida, A kismalac és a farkasok.
- Arany János Toldi című elbeszélő költeményének egyik fontos epizódja a „farkaskaland”, amelyben a főhős egy kölykeit védelmező nádifarkas-párral száll szembe. A „nádifarkas” valójában az aranysakál népi neve (l. fentebb).
- J. R. R. Tolkien regényeiben egy intelligens, óriás méretű farkasfaj, a warg szerepel. Az orkok hátasállatként használják a wargokat. Hasonló lények szerepelnek a Warcraft játékban is.
- C. S. Lewis Narnia krónikái című könyvsorozatában a Fehér Boszorkány seregeiben harcolnak beszélő farkasok.
- A farkasember-történetek egészen az őskori, alakváltó sámánokig nyúlnak vissza. A középkorban különösen erősen tartotta magát az éjszaka, általában teliholdkor farkasalakot öltő, vérengző emberek képe. A modern fantasy-irodalomban és filmekben is gyakran szerepelnek farkasemberek, avagy vérfarkasok. A Harry Potter regényekben Remus Lupin és Fenrir Greyback nevű farkasemberek szerepelnek. Az Underworld filmekben a vérfarkasok a vámpírok ősellenségei.
- A No, megállj csak! című szovjet rajzfilmsorozat negatív főszereplője egy farkas.
Külső hivatkozások
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján
- Bioport
- A Német Farkstársaság honlapja (német)
- Társaság a farkasok védelméért (német)
- Nemzetközi Farkas Társaság (angol)
Források
- Római regék és mondák. Feldolgozta Boronkay Iván. Móra Ferenc Könyvkiadó, 1997. ISBN-963-11-7402-6
- Erik Zimen: Der Wolf. Kosmos, Suttgart 2003. ISBN 3-440-09742-0
- Dimitrij I. Bibikow: Der Wolf. Die neue Brehm-Bücherei. Westarp Wissenschaften, Hohenwarsleben ³2003. ISBN 3-89432-380-9
- H. Okarma: Der Wolf. Ökologie, Verhalten, Schutz. Berlin, Parey 1996, 2002. ISBN 3-8263-8431-8
- Thomas Riepe: Wolf und Hund. Monsenstein und Vannerdat, Münster 2004. ISBN 3-86582-041-7
- Elli H. Radinger: Wolfsangriffe – Fakt oder Fiktion. Peter von Döllen, Worpswede 2004. ISBN 3-933055-33-4
- Elli H. Radinger: Die Wölfe von Yellowstone. Peter von Döllen, Worpswede 2004. ISBN 3-933055-15-6
- Virginia Morell: Wölfe in Äthiopien. Vor 100.000 Jahren kamen sie aus Europa ins afrikanische Hochland – Heute sind sie die letzten ihrer Art. in: National Geographic Deutschland. G&J, Hamburg 2006,5, S.94-105.
More about Farkas: andrew farkas, andras farkas, farkas ferenc, philip farkas, somers farkas, michelle farkas, andras ensemble farkas, bolyai farkas, farkas daniel,