Görög szabadságharc

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Görög szabadságharc

A navarinói csata Carney festményén

Dátum:	1821. február 22. – 1829. március 26.
Helyszín:	Görögország és az Égei-tenger
Eredmény:	A görögök kivívják függetlenségüket a törökökkel szemben

Harcoló felek

Görög szabadságharcosok

Orosz Birodalom

Nagy-Britannia

Franciaország

Oszmán Birodalom

Egyiptom

Tunisz

Parancsnokok

Theodorosz Koloktronisz generális

Alekszandrosz Ipszilantisz herceg †

Konsztantinosz Kanarisz admirális

Georgiosz Karaiszkakisz vezér †

Lord Byron †

Edward Codrington admirális

Henri de Rigny parancsnok

Omer Vryonisz vezér

Dramali Mohamed pasa †

Resid Mehmed pasa

Ibrahim egyiptomi pasa

Moharram bég

Haderő

Görög sereg:
100 000 katona
Külföldi segítség:
27 hajó

Oszmán hadsereg:
400 000 katona
Egyiptomi hűbéresek:
12 000 katona

Veszteségek

50 000 görög
181 angol, orosz és francia

115 000 török
5000 egyiptomi

Ypszilanti külföldön halt meg természetes halállal

Orosz–török háborúk
1475–92 – 1493–97 – 1513–17 – 1521–41 – 1556–58 – 1568—70 – 1570–74 – 1584–92 – 1594 – 1613–15 – 1621–22 – 1627–32 – 1633–34 – 1637 – 1641–42 – 1646 – 1667 – 1672 – 1672–76 – 1676 — 1681 – A Szent Liga háborúja – 1686—1700 – Pruti hadjárat (1710–11) – 1735—39 – 1768—74 – 1787—92 – 1806—12 – Görög szabadságharc – 1828—29 – Krími háború – 1877—78 – Első világháború – Polgárháború és intervenció Szovjet-Oroszországban

A görög szabadságharc (görögül: Ελληνική Επανάσταση, elliníki epanasztaszi, oszmán törökül: يؤنان ئسياني Yunan İsyanı, azaz „görög felkelés”) (1821-1831) a görög nemzet sikeres felkelése volt, amelyben kivívták szabadságukat az Oszmán Birodalomtól. Ezzel a görögök voltak az elsők, akik képesek voltak elszakadni és függetlenné válni. Erre emlékeznek minden év március 25-én, a Függetlenség Napján.

Előzmények

A Török Birodalom a 14-15. századtól fogva uralta az elfoglalt bizánci területeket. A 17-19. században azonban a francia forradalom hatására megerősödött a nacionalizmus a Balkánon is. Több sikertelen felkelés is kirobbant, és nagy hatása volt a bécsi származású görög ideológusnak, Rigasz Fereosznak (Ρήγας Φεραίος). Az Oszmán Birodalom ekkor már érezhetően a hanyatlás időszakába érkezett. A görögöknek erős hátteret jelentettek az Égei-tenger gazdag kereskedő szigetei és az Oszmán Birodalomban vezető szerepet vivő görög nemesek, a fanarióták (φαναριώτες). 1814-ben három fiatal görög „Baráti Társaság”-ot (Φιλική Εταιρεία) hozott létre Odesszában a függetlenedési törekvések propagálására odahaza. A cél a bizánci birodalom újraélesztése volt, Konstantinápoly székhellyel. Ioannisz Kapodisztriasz (Ιωάννης Καποδίστριας), a görög származású orosz külügyminiszer lett volna a felkelés vezére.

A felkelés kitörése

A felkekés kezdetetét akkorra teszik amikor egy kisebb görög egység Alexandrosz Ipszilantisz (Αλέξανδρος Υψηλάντης) vezetésével 1821. március 6-án átlépte az oszmán birodalmi határt a romániai Prut folyónál. Harci cselekmények törtek ki a Pelopponészoszon is. Március 25-én Patraszban kikiálltották, hogy kitört a forradalom.

Háború a tengeren

A görögöket nagyban segítette, hogy törökök által meg nem hódított égei-tengeri szigetek, mindenekelőtt Idra, Szpetszesz és Pszara komoly tengeri haderővé tudták alakítani tekintélyes kereskedelmi flottáikat. Ők adták a flotta parancsnokait is a idrai Andreasz Miaulisz és Konsztantinosz Kanarisz személyében. A felkelés egyik jellegzetes alakja egy nő volt, Laszkarina Bubulína, akinek saját hajóhada volt. Összesen körülbelül negyven hajót sikerült így összeverbuválni. Nem egyet közülük gyújtóhajóként használtak. A törököknek 23 kimondottan hadi hajója volt, illetve 7-8 fregattja, 5 korvettje, illetve 40 briggje. Mindezek ellenére a görögök jelentős sikereket értek el.

Beavatkoznak az egyiptomiak

A szultán ekkor segítséget kért Mohammed Alitől, Egyiptom királyától, aki görög földön született. A király megígérte, hogy elküldi francia kiképzésű hadseregét, cserébe Krétáért és a Pelopponnészoszért. Ibrahim Pasa vezetésével el is foglalták Kalamata városát, és porig rombolták. Meghódították a Pelopponnészoszt, és győzedelmeskedtek a Messolonghi ütközetben. Egészen Naupflioig jutottak, de ott visszaverték őket.

A filhellének

A kirobbant felkelés sokak szimpátiáját elnyerte a keresztény világban. A muszlim hatalom elleni küzdelmet támogatták, finanszírozták, és olyan is akadt – mint például a híres angol költő, Lord Byron – aki maga is harcolt a csatákban. (Byron el is esett a Messolonghi ütközetben.)

A felkelés Kolokotronisz féle zászlója

Beavatkoznak a nyugati hatalmak

A felkelés sorsa akkor fordult meg, amikor 1827. október 27-én a francia, brit és orosz flotta kormányaik passzív egyetértésével megsemmisítő csapást mért a török hajókra a Navarinonál. A győzelem eredményeképpen megalakulhatott az új görög kormány Ioannisz Kapodisztriasz vezetésével. A törököket a szárazföldön is sikerült visszaszorítani, így Athén is görög kézre került.

Mészárlások

A felkelés alatt mindvégig a Pelopponészoszon és Attikában komoly vérengzések voltak, nagy számú török muzulmán lakost mészároltak le. Az oszmán hatóságok erre úgy reagáltak, hogy Kis-Ázsiában rengeteg ottani görögöt mészároltattak le, Konstantinápolyban pedig 1821 Húsvét vasárnapján felakasztották a konstantinápolyi pátriarkát. Ez utóbbi különösen feldühítette a görögöket.

Az új görög állam megteremtése

Lord Byron, egy prominens brit filhellén, aki meghalt a görög felkelésben

Ioannisz Kapodisztriasztt 1831-ben Napflioban meggyilkolták. A trónt felajánlották I. Leopold belga királynak, de ő azt nem fogadta el. Az 1832-es londoni konferencián a britek, a franciák és az oroszok a görög trónt Otto Wittelsbach bajor hercegnek ajánlották fel, anékül azonban, hogy a görögökkel erről konzultáltak volna. 1832-ben, a konstantinápolyi szerződésben a nagyhatalmak megállapodtak Isztambullal az új állam határaiban.

Görögország első zászlója, melyet 1828-ban fogadtak el

A három nagyhatalom a későbbiekben is komoly befolyást gyakorolt a görög állam politikájába. Az elfogadott határok között körülbelül 800 000 ember élt, amely nem több mint az akkori összgörögség egyharmada. Éppen ezért egyre nagyobb befolyást nyert körükben a Megali Idéa (=A Nagy Gondolat)eszméje, azaz az összes görög felszabadítása a török uralom alól.

Az Oszmán Birodalomban a görögöket elkezdték „árulókként” kezelni, ezért a fanarioták és a görög kereskedők hatalma is meggyengült.