Gerincesek

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Gerincesek

Kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus)

Rendszertani besorolás

Ország:	Állatok (Animalia)
Csoport:	Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs:	Újszájúak (Deuterostomata)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata) Cuvier, 1812

Csoportok

Nyálkahalak (Myxini)
Ingolák (Cephalaspidomorphi)
†Pteraspidomorphi – kihalt
†Thelodonti – kihalt
Állkapcsosok (Gnathostomata)

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan bilaterális szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki. A csigolyák közötti porcok közepe (nucleus pulposus) a gerinchúr maradványa. A szelvényes jelleg főként egyes halak vázizomzatában látható jól. Jellegzetes látószervük a páros hólyagszem, amely egyes fajoknál visszafejlődhet. A gerincesek másodlagos testüregű (Deuterocoelomata) állatok. Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel, amely a hasi oldalon (ventrálisan) elhelyezkedő sinus pericardialisban található.

Vérükben a hemoglobin vörösvérsejtekbe zárva található. Kiválasztásuk pro-, mezo- vagy metanephros segítségével történik. Emésztőszervük a hasi oldalon van, elő-, közép-, és utóbéli szakaszból áll. Az előbéli eredetű kopoltyúk az egyedfejlődés során mindig megjelennek. A gerincesek kültakarója többrétegű hámból és irhából áll, sokféle függeléke lehet.

Legközelebbi rokonaik a zsákállatok (elő-gerinchúrosok, Urochordata vagy Tunicata) és a lándzsahalak (fej-gerinchúrosok, Cephalochordata), amelyekkel együtt a gerinchúrosokat alkotják. Az első gerinchúros állatok már a prekambriumban megjelentek, de az első gerinces leletek (Myllokunmingia fengjiaoa és Haikouichthys ercaicunensis) csak a felső kambriumból (kb. 530-500 millió éve) ismeretesek.

A jelenleg még leginkább elfogadott (hagyományos) elméletek (Garstang 1928, Berril 1955) szerint a gerincesek ősei, a mai zsákállatok szabadon úszó gerinchúros lárváinak, neoténiásan szaporodó formáihoz lehettek hasonlóak. (Ennek az elgondolásnak számos újabb publikáció ellentmond, ezek érdemi kifejtése azonban nem lehet ezen szócikk feladata különösen, mert az újabb eredmények egymás között is ellentmondóak.)

A gerinceseket a legutóbbi időkig törzsnek tekintették, de a legújabb genetikus alapú osztályozások már altörzsként írják le. A gerincesek rendszere az intenzív kutatások hatására átalakulóban van. Ezért a különféle tan- és kézikönyvek, szakcikkek vagy összefoglalók által ismertetett rendszerek jelentősen eltérnek egymástól, az egyetértéstől egyelőre nagyon távol vagyunk. A rendszertani kategóriaszintek alkalmazásától tudatosan eltekintünk.

Hagyományos osztályozás

A gerincesek főbb osztályai a hagyományos felfogás szerint, a leírt fajok számával.^[1]

Halak (Pisces) – 29 300
Kétéltűek (Amphibia) – 5918
Hüllők (Reptilia) – 8240
Madarak (Aves) – 9934
Emlősök (Mammalia) – 5416

Kladisztikus osztályozás

A gerincesek egyik lehetséges csoportosítása a kladisztikus szabályok mérsékelt figyelembevételével. (Az állkapocs nélküliek egyes rendszertanok szerint nem tartoznak a gerincesek altörzsébe, hanem a gerinchúrosokon belül különálló taxonok, és a gerincesekkel együtt a Craniata csoportot alkotják.)

altörzs: Gerincesek
- altörzság: Állkapocs nélküliek (Agnatha vagy Hemicraniota)
  - osztály: Nyálkahalak (Myxini)
  - osztály: Ingolák (Cephalaspidomorphi)
  - osztály: †Pteraspidomorphi vagy Heterostraci – kihalt
  - osztály: †Thelodonti – kihalt
- altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
  - osztály: †Páncélos őshalak (Placodermi) – kihalt
  - osztály: †Tövises őscápák (Acantodi) – kihalt
  - osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
    - alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
    - alosztály: Tömörfejűek (Holocephali)
  - főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
    - osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
    - osztály: Bojtosúszójú halak és tüdőshalak (Sarcopterygii)
      - alosztály: Bojtosúszójú halak (Coelacanthimorpha)
      - alosztály: Tüdőshalak (Dipnoi)
  - főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
    - osztály: Kétéltűek (Amphibia)
    - osztály: Hüllők (Reptilia vagy Sauropsida)
      - alosztály: Anapszida hüllők (Anapsida)
      - alosztály: Diapszida hüllők (Diapsida)
    - osztály: †Emlősszerű hüllők (Synapsida) – kihalt
    - osztály: Madarak (Aves)
      - alosztály: Futómadár-szabásúak vagy lapos szegycsontúak (Paleognathae)
      - alosztály: Újmadárszabásúak vagy tarajos szegycsontúak (Neognathae)
    - osztály: Emlősök (Mammalia)
      - alosztály: Tojásrakó emlősök (Prototheria)
      - alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
        
        alosztályág: Erszényesek (Marsupialia)
        
        alosztályág: Méhlepényesek (Eutheria)

Ajánlott magyar nyelvű könyvek

Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest
Papp, L.(1996): Zootaxonómia – egységes jegyzet – Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest
Géczy, B. (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest

Források és jegyzetek

^ A Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listájának összefoglaló statisztikai adatai

Külső hivatkozások

A Wikifajok tartalmaz Gerincesek témájú rendszertani információt.

Ellenőrzött (lektorált és referált) elektronikus ismeretforrások az újabb eredményekhez:

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Gerincesek”

Kategória: Gerincesek

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.