Guernsey

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Bailiwick of Guernsey
Bailliage de Guernesey
Guernsey zászlaja Guernsey címere
zászló címer
Himnusz: God Save the Queen
Nemzeti dal: Sarnia Cherie
Guernsey fekvése
Főváros St Peter Port
Államforma Közvetlenül a brit korona alá tartozik
 - Államfő II. Erzsébet brit királynő
 - főkormányzó Sir John Foley
 - miniszterelnök Laurie Morgan


Hivatalos nyelv angol, francia, (Dgernésiais)
Terület  
 - Összes  km² (.)
Népesség  
 - évi becslés  
 - Népsűrűség fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó
HDI ()  (.) – 
Pénznem Guernsey-i font (GBP)
Időzóna (UTC0)
 - Nyári időszámítás (UTC+1)
Internet TLD .gg
Hívószám +44-1481

Kép:Guernseytérkép.png

Guernsey [ˈgɜːnzɪ] (angolul Bailiwick of Guernsey) a második legnagyobb Csatorna-sziget. Guernsey a brit korona függősége.

Guernsey Guernsey-hez tartozik még: Alderney Alderney, Herm Herm, Sark Sark.

Történelem

A jégkorszak után a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatonában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.

Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.

A britek Britanniába vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken II. Erzsébet brit királynő mint Normandia hercege uralkodik.

A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.

1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a Guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.

Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett Guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.

A XVII. és XVIII. század folyamán, a francia-spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.

A XIX. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes Guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.

Az I. világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit seregben. A II. világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találtkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főleg Biberach és Riß városokba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.

A II. világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy stratégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítték a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek minden áron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, jópár magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.

Közigazgatás

Sorszám Név Lakosság
(2001.)		 Terület
(km²)
1 Kastel 8 975 10
2 Forest 1549 4,2
3 St. Andree 2 409 4,4
4 St. Martin 6 267 7,3
5 St. Peter Port 16 488 6,5
6 St. Pierre di Bojis 2 188 6,2
7 St. Samson 8 592 6,0
8 St. Savioir 2 696 6,2
9 Tortval 973 3,1
10 Vale 9 573 8,8
Guernsey és Alderney

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Guernsey témájú médiaállományokat.
Brit tengerentúli területek és koronafüggőségek
Brit tengerentúli területek Anguilla | Bermuda | Brit Antarktiszi Terület | Brit Indiai-óceáni Terület | Brit Virgin-szigetek | Kajmán-szigetek | Falkland-szigetek | Gibraltár | Montserrat | Pitcairn-szigetek | Szent Ilona | Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek | Akrotíri és Dekélia Szuverén Támaszponti Terület | Turks- és Caicos-szigetek
Brit koronafüggőségek Jersey | Guernsey | Man sziget
Ez a szigetekkel kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Guernsey”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.