Article on other languages:
 |
||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||||
| Státusz | ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||
| Aplodontia rufa (Brandt, 1855)
|
||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikimedia Commons tartalmaz Hódmókus témájú médiaállományokat. |
A hódmókus vagy vörös hódmókus (Aplodontia rufa) a hódmókusfélék (Aplodontidae) családjának, azon belül az (Aplodontia) nemnek az egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Megjelenése
Testhossza 30-43 centiméter, farokhossza 2,5-3 cm, tömege 900-1300 gramm. Úgy néz ki, mint egy farok nélküli pézsmapocok; bundája felül sötétbarna, hasoldala világosabb; feje tömpe, lábai rövidek, szemei és fülei kicsinyek. Valamennyi lábán öt ujj van, a mellsőkön az első lapított, a többiek hosszú karmokkal.
Előfordulása
A hódmókus Észak-Amerikában él. Elterjedési területébe beletartozik Brit Columbia délnyugati fele, Washington és Oregon szövetségi államok nyugati tájai, Észak-Kalifornia, Nevada középső vidékei.
Erősen nedves talajú erdőkben és bozótosokban él, főként a folyók közelében.
Alfajai
A hódmókusnak hét alfaját különböztetik meg.
- Aplodontia rufa rufa – Washingtoni hódmókus, (Rafinesque, 1817), ez az alapfaj. Washington szövetségi államban él elsősorban az Olympic félszigeten.
- Aplodontia rufa rainieri (Merriam, 1899) Brit Columbia déli részétől Kalifornia északi részéig fordul elő a Sziklás-hegységben
- Aplodontia rufa pacifica – Oregoni hódmókus, (Merriam, 1899), Oregon állam Csendes-óceáni partvidékén él.
- Aplodontia rufa humboldtiana (Taylor, 1916), Kalifornia állam északnyugati területén fordul elő.
- Aplodontia rufa californica – Kaliforniai hódmókus, (Peters, 1864), Kalifornia állam északi részén él, a Sierra Nevada vidékén.
- Aplodontia rufa phaea – Point-Reyes-hódmókus, (Merriam, 1899), Kalifornia állam északi részén él, San Francisco környékén. A Természetvédelmi Világszövetség szerint "veszélyeztetett" alfaj.
- Aplodontia rufa nigra – Point-Arena-hódmókus, (Taylor, 1914) egy kis területen fordul elő Mendocino megyében, Kalifornia államban. A Természetvédelmi Világszövetség szerint "veszélyeztetett" alfaj.
Életmódja
Életmódja a hódéhoz hasonló. A hódmókus legközelebbi rokonai a mókusfélék.
Neve arra a szokására utal, hogy – hasonlóan a hódokhoz – patakokat térít el, ágakat darabol fel, és lerágja róluk a kérget. Láttak már hódmókusokat 2200 méter magasan is, bár többnyire ennél alacsonyabban tartózkodnak. Nem alszanak téli álmot, rendszerint éjszaka tevékenyek, csupán ősszel láthatjuk őket alkalmilag nappal is. Járataikat mellső lábaikkal ássák, a fölösleges földet fejükkel és vállukkal tolják a kijárathoz. Ásás közben metszőfogaikat is használják. Föld alatti alagútjaik rendszerint nincsenek túlságosan mélyen. Tanyájuk mintegy 1,5 méter mélyen lévő, 40-50 cm átmérőjű lakóüreg, melybe durva növényi anyagot hordanak, majd növényi részecskékkel bélelik. A vakon végződő oldaljáratokban vannak az ürüléklerakó helyek és a táplálékmaradványok. Raktáraik mellett vannak olyan üregek is amelyekben teniszlabdánál nagyobb, agyagból és kövekből készült golyókat formálnak. Ezeket rágják, amikor fogaikat élesítik, máskor a már használaton kívüli kamrákat zárják el velük. A várnak több, akár tíz kijárata is van,és úgy helyezkedik el, hogy hőmérséklete és a légnedvesség állandó legyen.
A hódmókus üregei nagyon sok állatfajnak nyújtanak menedéket. Üregeikben élhetnek kétéltűek (főleg szalamandrák), teknősök, rágcsálók, nyulak, menyétfélék, bűzösborzok, de olyan viszonylag nagyobb testű állatok is, mint az amerikai borz vagy a halásznyest. Ez utóbbiak azonban már nem mindig csak társbérlők, többnyire beköltözés után elfogyasztják az üreg tulajdonosát is.
A hódmókus kizárólag növényi anyagokkall táplálkozik. Legjobban a saspáfrányt, a tűlevelű és a keményfák kérgét, valamint a fűféléket kedveli. A lerágott zöld növényi részeket fonnyadni hagyja. Amit nem tud nyomban elfogyasztani, azt a kamrájába cipeli, ahol a növényi részek nedvesen maradnak. Bár nem valami jól kúszik, mégis felmászik a fákra, hogy ott kisebb gallyakat rágcsáljon le.
Legnagyobb ellenségei a vörös hiúz, az amerikai nyérc, a hermelin, a hosszúfarkú menyét, a szirti sas és az amerikai uhu. Olykor a nagyobb testű ragadozók, így a puma vagy a prérifarkas is elkapja.
Szaporodása
A nőstények évente egyszer, márciusban vagy áprilisban 2-3 kölyköt ellenek.
Egyéb
Miután a hódmókusok előszeretettel rágják le a fiatal fák kérgét, az erdőtelepítéseken érzékeny károkat okozhatnak, különösen ott, ahol újratelepítik a duglász- és hemlokfenyőket.
A hódmókus bundájában élősködik a világ legnagyobbra növő bolhafaja. A Hystrichopsylla schefferi a 9 mm-es hosszt is elérheti.
Származása
A hódmókusnak a ma élő rágcsálók között nincs közeli rokona. Élő kövület. Az egyik legősibb ma is élő rágcsálófaj. Családjának, az Aplodontiidae családnak utolsó élő képviselője. A családnak fosszilizálódott maradványai már az eocén korból való kőzetekben megtalálhatóak. A család feltehetőleg Észak-Amerikából származik, de az oligocén korban Eurázsiában is éltek képviselői. Innen a pliocén kor kezdetén tűntek le végleg. Fajainak többsége később Észak-Amerikában is kihalt és a faj a pliocén kor végére magára maradt. Feltehetően azért tudott életben maradni máig, mert a később kifejlődött, modernebb rágcsálófajok közül nem alakult olyan faj, amelyik az életterébe behatolt volna.
A család rokonsági körét nem könnyű behatárolni. A hódfélék a legközelebb álló család, de ezek is viszonylag távolabbi rokonai csupán.
Forrás
- Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
- Malcolm C. McKenna, Susan K. Bell: Classification of Mammals: Above the Species Level. Columbia University Press, 2000 ISBN 0231110138
- Carraway, L. N. and B. J. Verts. 1993. Aplodontia rufa. Mammalian Species, 431:1-10.
- MacDonald, D. ed. 1987. The Encyclopedia of Mammals. Facts on File Publications, New York.