Hónap

Article on other languages:

• Month
• Maand
• Monat
• Mōnaþ
• شهر
• ܝܪܚܐ
• Mes
• Месяц_(каляндарны)
• Месец
• ཟླ།
• Miz
• Mjesec_(period)
• Mes
• Bulan_(panahon)
• Kalendářní_měsíc
• Уйăх
• Mis
• Måned
• Monat
• Més
• Monato
• Mes
• Hilabete
• ماه_(زمان)
• Kuukausi
• Mois
• Mês
• Moanne_(tiid)
• Mes_sinódico
• חודש
• मास
• Mjesec_(period)
• Měsac
• Mwa
• Mense
• Bulan_(penanggalan)
• Monato
• Mánuður
• Mese
• 月_(暦)
• masti
• თვე
• Ngonda_(manaka)
• Ай
• Qaammat
• ತಿಂಗಳು
• 달_(시간)
• Moohnd_(Kalländo)
• Meh
• Mis
• Mensis
• Mez
• Sánzá_(ntángo)
• ເດືອນ
• Mėnuo
• Mēnesis
• Marama_(maramataka)
• Месец
• महिना
• Bulan_(takwim)
• Months
• Ков
• Mētztli_(cāhuitl)
• Maand_(Tiet)
• Maand
• Månad
• Måned
• Mais
• Mes
• Miesiąc
• Mês
• Killa_pacha
• Chhon_(bersheski)
• Lună_(timp)
• Месяц
• Mánotbadji
• Mjesec_(jedinica)
• Month
• Mesiac_(časová_jednotka)
• Mesec
• Bilaha
• Muaji
• Месеци
• Ínyangá
• Månad
• Mwezi_(wakati)
• Mjeśůnc
• மாதம்
• เดือน
• Buwan_(panahon)
• Mun_(taim)
• Ay_(zaman)
• Ay
• Місяць_(календарний)
• מאנאט
• Osù
• 月

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

A hónap az idő számításának egyik alapegysége, naptárakban használatos, hossza nagyjából megegyezik a Hold mozgásával kapcsolatos valamely természetes periódussal. Eredete a holdfázisok ciklikus váltakozásával hozható kapcsolatba; az ilyen hónapokat szinodikus hónapoknak nevezzük és nagyjából 29,53 nap hosszúak. Ásatásokon előkerült rovátkolt botokból a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberek a Hold fázisai alapján számolták a napokat már a paleolit korban is. A szinodikus hónapok ma is számos naptár alapját képezik.

A telihold képe Aszófő mellett

Csillagászati háttér

A Hold pályáján történő mozgása nehezen leírható, periódusideje sem állandó. Ráadásul sok kultúrában (főleg a zsidó és az iszlám naptárat használókban) a hónap kezdetét onnan számolják, amikor először jelenik meg a naplemente után az újhold keskeny sarlója a nyugati horizonton. Az észlelés dátuma és időpontja függ az észlelő pontos földrajzi hosszúságától és szélességétől, a légköri helyzettől, az észlelő látásának élességétől stb. Így tehát ezekben a naptárakban a hónapok kezdete és hosszúsága nem jelezhető pontosan előre. A zsidók nagy része napjainkban már előre kiszámolt naptárat használ, de a karaita zsidók ragaszkodnak a Hold tényleges megfigyeléséhez.

Sziderikus hónapnak nevezzük a Hold pályájának periódusidejét fix pontból mérve, mivel ez az az idő ami alatt a Hold visszatér a kiindulási, égbolton elfoglalt helyére az állócsillagok (latin: sidus) között: hossza átlagosan mintegy 27 1/3 nap. Ez a fajta hónap a közel-keleti, indiai és kínai társadalmakban a következőképpen jelent meg: felosztották az égboltot 28 „holdállomásra”, egy jutott a Hold pályáján töltött minden napjára. Ezeket a csillagok által alkotott mintázat alapján különböztettek meg (ez nem pontosan azonos a csillagképekkel).

Meg szokás határozni az égitestek helyzetét a tavaszponthoz képest. A precesszió (a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása egy kúppalást mentén) miatt a tavaszpont elmozdul az ekliptika mentén. Így a Holdnak kevesebb időre van szüksége a tavaszponthoz való visszatéréshez, mint az állócsillagokhoz képest fix helyhez. Ezt a valamivel rövidebb periódust tropikus hónapnak nevezzük – analóg módon a tropikus évhez. A hónapnak ezt a fajtáját nem nagyon használják.

A Hold pályája inkább ellipszis, mint kör alakú. Azonban ennek a keringési pályának sem az orientációja, sem az alakja nem állandó. Az ellipszis a Földhöz legközelebbi (perigeum) és legtávolabbi pontja (apogeum) egy teljes kört tesz meg mintegy kilenc év alatt. A Holdnak hosszabb időre van szüksége ahhoz hogy pályájának ugyanazon ívére visszatérjen, mivel előrehaladt közben. Ezt a hosszabb időszakot anomalisztikus hónapnak nevezik, átlagos hossza kb. 27 1/2 nap. Ez alatt az idő alatt a Hold látszólagos átmérője is változik, így az anomalisztikus hónapnak van némi szerepe a holdfogyatkozások előrejelzésében, amelyek időtartama és kiterjedése éppen a Hold látszólagos átmérőjétől függ.

A Hold pályája olyan síkban fekszik ami az ekliptika síkjához képest egyhén megdöntött: inklinációja kb. 5 fokos. A síkok metszésvonala a csomóvonal, két pontot határoz meg az égbolton: a felszálló csomót és a leszálló csomót. A Hold pályasíkja 18,6 éves periódussal körbejár az ekliptikán, ezért a csomók hátrafelé haladnak ugyanezen idő alatt. Így az idő amíg a Hold visszatér ugyanahhoz a csomóponthoz megintcsak rövidebb a sziderikus hónapnál: ez a drakonikus hónap, aminek az átlagos hossza kb. 27 1/5 nap. Fontos szerepe van a fogyatkozások előrejelzésében – ezek akkor történnek, amikor a Nap, a Föld és a Hold egy vonalban vannak. A Földről nézve a Nap az ekliptika mentén mozog, míg a Hold a saját pályasíkján. A három égitest akkor eshet egy vonalba, amikor a Hold az ekliptika síkjában van, tehát amikor valamelyik csomóban tartózkodik. A „drakonikus” elnevezés a mondabeli sárkányra utal ami a csomókban él, és rendszeresen felfalja a Napot vagy a Holdat a fogyatkozás ideje alatt.

A holdfázisokat az a jelenség okozza, hogy a Földről a Holdnak a Nap által megvilágított oldalát különböző szögekből látjuk ahogy a Hold halad a pályáján. Így a látvány a Hold Naphoz viszonyított helyzetétől függ (a Földről nézve). Mivel a Föld a Nap körül kering, a Holdnak extra időre van szüksége (egy sziderikus hónap, tehát egy teljes kör elvégzése után) hogy behozza a lemaradását és a Naphoz képest ugyanabba a pozícióba kerüljön. Ezt a hosszabb periódust nevezik szinodikus hónapnak (görög: syn hodos, az úttal, úgymint a Hold utazik a Nappal). A Föld és a Hold pályájának perturbációja (pályaháborgás) miatt, az újholdak közötti tényleges idő (lunációs idő?) kb. 29,27 és 29,83 nap között van.

Alább olvasható egy lista a különböző csillagászati holdhónapokról [1]. Ezek hossza nem állandó, ezért megadom a változás elsőrendű (lineáris) approximációját, 2000. január 1. 0:00-tól. A 2000 óta eltelt évek számát y-nal jelölöm.

[1] Forrás: ELP2000-85; lásd: M.Chapront-Touzé, J. Chapront (1991): "Lunar Tables and Programs from 4000 B.C. to A.D. 8000". Willmann-Bell, Richmond VA; ISBN 0-943396-33-6

A Julianus-naptár és a Gergely-naptár hónapjai

A Gergely-naptár az őt megelőző Julianus-naptárral megegyezően tizenkét hónapból áll:

Lásd még: február 30.

A hónapok hosszának a megjegyzésére egy lehetséges módszer, hogy az ember egymás mellé helyezi a két ökölbeszorított kezét, hogy a két mutatóujj érjen össze. Ekkor januárral kezdve a bal kéz kisujjának bütykétől jobbra haladva: bütyök, völgy, bütyök, völgy a hónapokkal együtt. A bütyök 31 napos hónapot jelent, a völgy rövid hónapot. Másik módszer, hogy begyakoroljuk az "ÁP-JÚN-SZE-NO" szövegsort: a szótagokat kimondva, szótagonként az egyik ökölbe szorított kéz bütykeire a másik kéz mutatóujjával rákoppantunk. Így az ÁP(rilis)-JÚN(ius)-SZE(ptember)-NO(vember) sorozat könnyen megjegyezhető, és könnyen felidézhető. Ezek a 30 napos hónapok. Ha a keresett hónap neve a sorozatban nem szerepel, akkor 31 napos (kivéve a februárt).

Ősi magyar hónaptár

A magyar népi élet már a kereszténység elterjedése előtt saját rendszert alakított ki az idő múlásának dokumentálására. A hold ciklikus változásának megnevezését egy-egy természeti jelenség illetve a paraszti tevékenység és az ősi hitrendszer legfontosabb eseményei szerint alakították. A beszédes nevek sokkal nagyobb tartalommal rendelkeztek a puszta időszámításnál. A paraszti létforma szervesen kapcsolódott a természet változásaihoz, így az élet fontos eseményei csak egy meghatározott időpontban történhettek. A hónapok megnevezésének sajátos, a keresztény, az ősi, természeti és az európai elnevezések együttes használata a mai napig élő hagyomány hazánkban.

A zsidó naptár hónapjai

A zsidó naptár hónapjai holdhónapok, tehát újholdtól újholdig tartanak. A hónapok hossza felváltva 29 vagy 30 nap (mivel a holdhónapok 29,5 naposak), az évnek megfelelően. A hónapokat babilóniai eredetű neveken nevezik: