Hal:

Halak alatt a mindennapi szóhasználatban általában csak a csontos halakat értik, tudományos értelemben véve azonban mindazokat a nem négylábú, vízi gerinces állatokat így nevezik, amelyek nem kétéltűek, hüllők, madarak vagy emlősök. Szócikkünkben az utóbbi tudományos jelentést követjük.

A halak fogalma nem egységes rendszertani kategória (parafiletikusak), mivel nincs olyan közös levezetett (apomorf) jellemzőjük, amely valamennyiükre érvényes volna és semmilyen más gerinces állatra nem volna érvényes. Közös tulajdonságaik a „nem négylábú” jellegükből következik, ami viszont ősi tulajdonság, így csupán ebben az ősi tulajdonságban való megegyezés (szünpleziomorfia) jellemzi őket. A világon mintegy 30 000 fajuk ismert.

A fentieken kívül még néhány olyan élőlénycsoport neve is tartalmazza a hal szót, amelyek rendszertanilag valójában nem tartoznak a halak közé. Ilyenek például a puhatestűek közé tartozó tintahalak (Sepiida), valamint a lándzsahalnak nevezett apró fejgerinchúros tengeri lények. Szintén nem hal a békák vízben élő lárvája az ebihal, ahogyan a többi kétéltű (gőték, szalamandrák) vízben élő, halszerű alakja sem. Valamennyi négylábú állat és az ember is az embrionális fejlődése egy jellemző szakaszában halhoz hasonló, mivel az egyedfejlődés során láthatóvá válhatnak a közös evolúciós múlt nyomai.

Anatómia és fiziológia

Rendszerezés

Tágabb értelemben halaknak szoktuk tekinteni a gerinchúrosok (Chordata) törzsén belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) – a korábbi elterjedt felfogás szerint a gerincesek törzsének – alábbi osztályait (más felfogások szerint ettől eltérő rendszertani szintű csoportjait). A nem állkapcsosokat (nyálkahalak, ingolák) összefoglaló néven állkapocs nélkülieknek (Agnatha vagy Hemicraniota) nevezik, ami azonban parafiletikus csoport, ezért a korszerű rendszertanban nem használatos taxon.

A táblázat a jobboldai szövegre kattintva nyitható/csukható

Fishes of the World 4th edition (Joseph S. Nelson 2006) & Europian Ichthyological Society (EIS)
Phylum: Chordata Subphylum: Calcichordata † Subphylum: Yunnanozoon † Subphylum: Urochordata (Előgerinchúrosok) Subphylum: Cephalochordata (Fejgerinchúrosok) Subphylum: Craniata Subphylum: Vertebrata (Gerincesek) Superclassis: Myxinomorphi (Nyálkahalak) Classis: Myxini Ordo: Myxiniformes Superclassis: Petromyzontomorphi (Ingolák) Classis: Petromyzontida Ordo: Petromyzontiformes Superclassis: Gnathostomata (Állkapcsos gerincesek) Classis: Placodermi † (Páncélos őshalak) Classis: Acanthodii † (Tövises őscápák) Classis: Chondrichthyes (Porcoshalak) Subclassis: Holocephali (Tömörfejűek) Ordo: Chimaeriformes (Tengeri macskahal-alakúak) Subclassis: Elasmobranchii (Cápák & Ráják) Subdivisio: Selachii Ordo: Heterodontiformes (Bikacápa-alakúak) Ordo: Orectolobiformes (Dajkacápa-alakúak) Ordo: Lamniformes (Cetcápa-alakúak) Ordo: Carcharhiniformes (Kékcápa-alakúak) Ordo: Hexanchiformes (Szürkecápa-alakúak) Ordo: Echinorhiniformes Ordo: Squaliformes (Tüskéscápa-alakúak) Ordo: Squatiniformes (Angyalrája-alakúak) Ordo: Pristiophoriformes (Fűrészesrája-alakúak) Subdivisio: Batoidea Ordo: Torpediniformes (Elektromosrája-alakúak) Ordo: Pristiformes Ordo: Rajiformes Ordo: Myliobatiformes Superclassis: Osteostracomorphi (Csontosvázú halak) Class: Actinopterygii (Sugarasúszójú halak) Subclassis: Cladistia Ordo: Polypteriformes (Sokúszóscsuka-alakúak) Subclassis: Chondostei (Porcos-vérteshalak) Ordo: Acipenseriformes (Tokhal-alakúak) Subclassis: Neopterygii (Újúszójúak) Ordo: Lepisosteiformes Ordo: Amiiformes (Iszaphal-alakúak) Divisio: Teleostei (Csontos halak) (Syn: Osteichthyes) Ordo: Hiodontiformes Subdivisio: Osteoglossomorpha (Csontnyelvű halak) Ordo: Osteoglossiformes (Csontnyelvűhal-alakúak) Subdivisio: Elepomorpha (Gyíkfejű halak) Ordo: Elopiformes (Gyíkfejűhal-alakúak) Ordo: Albuliformes Subordo: Albuloidei Subordo: Notacanthoidei Ordo: Anguilliformes (Angolna-alakúak) Subordo: Anguilloidei Subordo: Muraenoidei Subordo: Congroidei Ordo: Saccopharyngiformes (Pelikánangolna-alakúak) Subordo: Cyematoidei Subordo: Saccopharyngoidei Subdivisio: Ostarioclupeomorpha (Ostariophysi) Superordo: (Heringek) Ordo: Clupeiformes (Hering-alakúak) Subordo: Denticipitoidei Subordo: Clupeoidei Ordo: Gonorynchiformes Subordo: Chanoidei Subordo: Gonorynchoidei Subordo: Kneriodei Ordo: Cypriniformes (Ponty-alakúak) Ordo: Characiformes (Pontylazac-alakúak) Subordo: Characoidei Subordo: Citharinoidei Ordo: Siluriformes (Harcsa-alakúak) Ordo: Gymnotiformes (Késhal-alakúak) Subordo: Characoidei Subordo: Sternopygoidei Subdivisio: Euteleostei (Valódi csontoshalak) Superordo: Ordo: Argentiniformes Subordo: Argentinoidei Subordo: Alepocephaloidei Ordo: Osmeriformes (Bűzöslazac-alakúak) Ordo: Salmoniformes (Lazac-alakúak) Ordo: Esociformes (Csuka-alakúak) Superordo: Ordo: Stomiiformes (Sörteszájúhal-alakúak) Subordo: Gonostomatoidei Subordo: Psosichthyoidei Superordo: Ordo: Ateleopodiformes Superordo: Ordo: Aulopiformes Subordo: Synodontoidei Subordo: Chlorophthalmoidei Subordo: Alepisauroidei Subordo: Giganturoidei Superordo: Ordo: Myctophiformes (Gyöngyöshal-alakúak) Superordo: Ordo: Lampriformes (Tündöklőhal-alakúak) Ordo: Stylephoriformes (Szalaghal-alakúak) Superordo: Ordo: Polymixiiformes (Szakállashal-alakúak) Superordo: Ordo: Percopsiformes (Pisztrángsügér-alakúak) Ordo: Gadiformes (Tőkehal-alakúak) Ordo: Ophidiiformes (Kígyóhal-alakúak) Subordo: Ophidiodei Subordo: Bythitoidei Ordo: Batrachoidiformes (Békafejűhal-alakúak) Ordo: Lophiiformes (Horgászhal-alakúak) Subordo: Lophioidei Subordo: Antennarioidei Subordo: Ogcocephalioidei Superordo: Series: Ordo: Mugiliformes (Tengeripérhal-alakúak) Series: Ordo: Atheriniformes (Kalászhal-alakúak) Ordo: Beloniformes (Makrahal-alakúak) Ordo: Cyprinodontiformes (Fogasponty-alakúak) Series: Ordo: Stephanoberyciformes Ordo: Beryciformes (Nyálkásfejűhal-alakúak) Subordo: Berycoidei Subordo: Trachichthyoidei Subordo: Holocentroidei Ordo: Zeiformes (Kakashal-alakúak) = (Incertae sedis) Subordo: Zeioidei Subordo: Cyttoidei Ordo: Gasterosteiformes (Pikó-alakúak) Subordo: Gasterosteoidei Subordo: Syngnathoideii Ordo: Synbranchiformes (Tüskésangolna-alakúak) Subordo: Synbranchoidei Subordo: Mastacembeloidei Ordo: Scorpaeniformes (Sárkányfejűhal-alakúak) Subordo: Scorpaenoidei Subordo: Dactylopteroidei Subordo: Platycephaloidei Subordo: Anoplopomatoidei Subordo: Hexagrammoidei Subordo: Normanichthyiodei Subordo: Cottoidei Ordo: Perciformes (Sügér-alakúak) Subordo: Percoidei Subordo: Elassomatoidei = (Incertae sedis) Subordo: Labroidei Subordo: Zoarcoidei Subordo: Notothenioidei Subordo: Trachinoidei Subordo: Pholidichthyoidei Subordo: Blennioidei Subordo: Icosteoidei Subordo: Gobiesocoidei Subordo: Callionymoidei Subordo: Gobioidei Subordo: Kurtoidei Subordo: Acanthuroidei Subordo: Scombrolabracoidei Subordo: Scombroidei Subordo: Stromateoidei Subordo: Anabantoidei Subordo: Channoidei Subordo: Caproidei Ordo: Pleuronectiformes (Lepényhal-alakúak) Subordo: Pleuronectoidei Subordo: Psettodoidei Ordo: Tetraodontiformes (Gömbhal-alakúak) Subordo: Tetraodontoidei Subordo:Triacanthodoidei Subordo: Balistoidei Classis: Sarcopterygii Subclassis: Coelacanthimorpha (Bojtosúszójúhalak) Ordo: Coelacanthiformes (Bojtosúszóshal-alakúak) Subclassis: Dipnotetrapodomorpha (Dipnoi) (Tüdőshalak) Ordo: Ceratodontiformes (Tüdőshal-alakúak) Subclassis: Tetrapodomorpha † Infraclassis: Tetrapoda † 516 family 228 subfamily A halak rendszertani felosztása Classis = osztály Subclassis = alosztály Divisio = tagozat Subdivisio = altagozat Superordo = főrend (öregrend) Series = rendcsoport Ordo = rend Subordo = alrend

Veszélyeztetettség

Az IUCN Vörös Lista a 29300 leírt halfajból 1200 veszélyeztetett fajt sorol fel, de a vizsgálat kevesebb, mint 3000 halfajra terjedt ki, így a veszélyeztetett halfajok száma ennél nagyobb.

A hal felhasználása

Számos halfaj fontos táplálékul szolgál az ember számára (ehető halak). Az ehető halfajok izomzatából készített élelmiszeripari nyersanyagot, félkészterméket vagy készterméket hal néven hagyományosan megkülönböztetik a hústól, amely alatt kifejezetten a madarak és emlősök izomszövetéből és belső szerveiből nyert élelmiszereket értik.

A halnak a hústól való megkülönböztetése a zsidó-keresztény-iszlám kultúrkörben a bibliai időkig nyúlik vissza. A Tóra kifejezetten különbséget tesz, amikor így ír: „…juhot és szarvasmarhát vágni nekik… gyűjteni a tenger minden halát…” (Mózes negyedik könyve, 11:22) Ebből következően a judaizmus egyébként rendkívül szigorú étkezési szabályai is enyhébbek a halra nézve: nem kell kóser módon vágni és kivéreztetni, nem kell a tejes ételektől elválasztani. A judaizmus szabályai szerint az élelmiszereknek három kategóriája van a húsos, a tejes és semleges. A hal a harmadik kategóriába tartozik a zöldségfélék, gyümölcsök, fűszerek, magvak, só, víz társaságában. A kereszténység körében szintén gyakran szerepel a hal a böjti ételek között.

A hal a kultúrában

Csillagképek

A hal, mint jelkép

A hal a keresztény szimbolikában Jézus Krisztust jelenti, ami egy ógörög nyelvű szójáték következménye. Ugyanis a Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szavak görög kezdőbetűinek összeolvasása (ιχθυς, ichthisz) görögül „halat” jelent. Később átvitt értelmet is tulajdonítottak neki, mivel a Megváltó teste „lelki táplálékként” szolgálhat (eucharisztia). A hal utalhat ugyanakkor egyes eredetileg halász foglalkozású apostolokra is. Az örök élet, soha meg nem halás jelképe lett, mivel régen az emberk azt hitték sosem alszik. A Mediterrán népeknél pedig a termékenységnek és az élet bőségének a jelképe. Egyes helyeken a hal a női előjoguságot szimbolizálta.