Article on other languages:
- Nagorno-Karabakh_Republic
- قرة_باغ
- Dağlıq_Qarabağ
- Нагорни_Карабах
- Nagorno-Karabac'h
- Nagorni_Karabah
- Alt_Karabagh
- Náhorní_Karabach
- Bergkarabach
- ނަގޯނޯ-ކަރަބަކް
- Ναγκόρνο-Καραμπάχ
- Montara_Karabaĥo
- Alto_Karabaj
- Mägi-Karabahh
- قرهباغ
- Vuoristo-Karabah
- Nagorno-Karabakk
- Haut-Karabagh
- Nagorno-Karabakh
- נגורנו_קרבאך
- Gorski_Karabah
- Լեռնային_Ղարաբաղ
- Nagorno-Karabakh
- Nagorno-Karabakh
- Nagorno-Karabakh
- ナゴルノ・カラバフ
- Nagorno_Karabakh
- მთიანი_ყარაბაღი
- Қарабақ
- 나고르노카라바흐
- Kalnų_Karabachas
- Nagorno_Karabach
- Nagorno-Karabakh
- Nagorno-Karabakh
- Górski_Karabach
- Nagorno-Karabakh
- Nagorno-Karabah
- Нагорный_Карабах
- Nagorno-Karabakh
- Náhorný_Karabach
- Gorski_Karabah
- Нагорно-Карабах
- Nagorno-Karabach
- Dağlık_Karabağ
- 納戈爾諾-卡拉巴赫
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
|
|||||
| Himnusz: Azat ou Ankakh Artsakh | |||||
 |
|||||
| Főváros | Sztepanakert | ||||
| Államforma | parlamentális köztársaság | ||||
| - Államfő | Bako Szahakjan | ||||
| - Miniszterelnök | Arajik Harutjunjan
|
||||
| Hivatalos nyelv | örmény | ||||
| független | Azerbajdzsántól | ||||
| - kikiáltása | 1996 | ||||
| Terület | |||||
| - Összes | 4 400 km² (.) | ||||
| - Víz (%) | 1,7% | ||||
| Népesség | |||||
| - 2005 évi becslés | 147 500 | ||||
| - Népsűrűség | 33,5 fő/km² | ||||
| GDP | |||||
| - Összes | |||||
| - Egy főre jutó | |||||
| HDI () | (.) – | ||||
| Pénznem | örmény dram (AMD) |
||||
| Időzóna | (UTC+4) | ||||
| - Nyári időszámítás | (UTC+5) | ||||
| Internet TLD | .internet végződés |
||||
| Hívószám | +374 97 |
||||
A Hegyi-Karabah Köztársaság egy vitatott státusú terület. Azerbajdzsán délnyugati részén, az örmény határ közelében található, a Karabah-hegység keleti oldalán.
Története
Az egykori kánátus területén 1923. július 7-én alakult meg a Hegyi-Karabah Autonóm Terület, amelyet Azerbajdzsánból kormányoztak. A közelmúlt történelmi visszatekintésében számos olyan eseményt láthatunk, amelyek a mai napig jelentősen befolyásolják szomszédságpolitikáját, illetve annak, az egész kaukázusi térségre gyakorolt hatását. 1988-ban erőszakos cselekmények történtek Hegyi-Karabah Örményországhoz csatlakozása miatt. 1989-ben elhatározzák az „Egyesült Örmény Köztársaság” megalapítását, amelyet a szovjet legfelsőbb tanács alkotmányellenesnek minősít és elutasít.
1991-ben Azerbajdzsán katonai erővel akadályozza meg Hegyi-Karabah elszakadását. 1991 szeptemberében az ország függetlenné válik. 1993 áprilisában Törökország embargót vezet be Örményországgal szemben. 1994-ben Oroszország arra törekszik, hogy Örményország és Azerbajdzsán között egyezmény jöjjön létre. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.
Az örmény-azeri, viszony helyzetét jól jellemzi, hogy Örményország igényt tartana az Azerbajdzsán területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra, valamint az, hogy emiatt az örmény-azeri határ tulajdonképpen zárva van, nem funkcionál, rendszeres katonai ellenőrzés alatt van, ahol nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó konfliktus egyik alapja volt korábban (1988-ban), hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett. Az örmények számára jelentős érdekek fűződnek ahhoz, hogy ez a terület Azerbajdzsánban autonómiát kapjon, mivel többségében örmények lakják. Az örmény-azeri konfliktusos határvita azonban nem egyedülálló jelenség a térségben, mert hasonló jellegű az Örményország és Grúzia közötti határvita, amely Grúzia délnyugati részét érinti, amelynek egyik alapja, hogy ott, megközelítőleg 3,4 millió örmény él az államon kívül.
