Hormon

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.
Az ezen a lapon látható jelölés 2006 februárjából származik.
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Ez az állítás önmagában nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

A hormonok olyan jelhordozó molekulák (kémiai hírvivők, transzmitterek), amelyek információt tartalmaznak az őket termelő sejtek állapotáról, és amelyek befolyásolni képesek más sejtek működését, ezáltal az élőlények életfolyamatait szabályozzák.

A hormonokat a belső elválasztású mirigyek termelik. Ez a váladék a vérbe ömlik. A hormon a vérben oldott állapotban lévő vegyi anyag. Hatását kifejtve nem raktározódik, hanem kiürül a szervezetből nagymértékben vizelettel, kismértékben széklettel.

Hormonszint:

  • hyperfunkció: túlműködés
  • hypofunkció: alulműködés
  • afunkció: nem működik

1. Direkt hormon: Közvetlenül a szervekre, az anyagcserére hat.

2. Indirekt hormon vagy TROP-hormon: Más belső elválasztású mirigy működését szabályozza.

Tartalomjegyzék

Állati hormonok

A régebbi terminológia szerint csak azokat a kémiai anyagokat nevezték hormonnak, amelyeket belső elválasztású mirigyek termelnek, és amelyek a vérárammal jutnak el a célsejtekig. A definíciót később kiterjesztették, mivel gyakorlatilag minden sejt képes előállítani olyan molekulákat, amelyekkel befolyásolni képes más sejtek működését, és a besorolás szempontjából lényegtelen, hogy a befolyásolni kívánt sejt milyen távolságra van a hírvivőt termelő sejttől. Ily módon az idegsejtek szinapszisaiban ható ingerületátvivő anyag éppúgy hormon – "neurohormon" –, mint például a klasszikus értelemben is hormonnak tekintett adrenalin vagy inzulin. A fentiek alapján az újabb definíció alapján az sem követelmény, hogy hormon csak belső elválasztású mirigyben termelődhet. Egészen más alapfunkciójú sejtek is termelhetnek hormonokat. A vékonybél sejtjei például a gyomortartalommal érintkezésbe kerülve egy kolecisztokinin (CCK) nevű hormont választanak el, és ezzel az epehólyagra hatva előidézik annak kiürülését, továbbá a hasnyálmirigy enzimtermelését is fokozzák. Némileg bonyolítja a képet az, hogy a CCK-t már az agyban is kimutatták, mint ingerületátvivő anyagot (pontosabb szerepe egyelőre ismeretlen)!

Hatásuk szerint megkülönböztetünk szabályozó és vezérlő hormonokat. Szabályozó hormon valamilyen állapotot próbál fenntartani (pl. inzulin), a vezérlő hormon az egyik állapotból a másikba vezérel (pl. adrenalin).

A hormonelválasztás zavara vagy hiánya az oka sok betegségnek, például a cukorbetegségnek, a Basedow-kórnak, a menstruációs ciklus rendellenességeinek, a meddőség bizonyos formáinak, de hormonhiány okozza például a klimax tüneteit vagy a csontritkulást is.

Hormontartalmú készítmények

A gyógyszergyártás fontos területe a hormontartalmú készítmények előállítása. Két fő célja a (fentebb említett) hormonhiányos betegségek kezelése, illetve a családtervezést segítő fogamzásgátló készítmények (antikoncipiensek) gyártása. Bár ez utóbbi, női nemi hormonokat tartalmazó szereknek szerepe van egyes rákbetegségek megelőzésében is. Régebben a hormonokat állati belső elválasztású mirigyekből vonták ki és tisztították (organoterápia), de az 1930-as években megoldottá vált a szintetikus hormongyártás.

A magyar gyógyszergyártás megalapítójának, Richter Gedeonnak nagy szerepe volt a hormongyártás alapjainak lerakásában.

A hipotalamusz hormonjai

A ventrális hipotalamusz (a hipotalamusz elülső része) által termelt hormonok az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését szabályozzák.

Serkentő hormonok (ún. releasing hormonok):

Gátló hormonok:

  • Szomatosztatin – a növekedési hormon szekrécióját gátolja
  • Dopamin – a prolaktin szekrécióját gátolja

A hipofízis hátulsó lebenyének hormonjai a hipotalamuszban termelődnek.

Az agyalapi mirigy (hipofízis) hormonjai

Az adenohipofízis (elülső lebeny) hormonjai:

A neurohipofízis (hátulsó lebeny) hormonjait valójában a hipotalamusz sejtjei termelik, melyek axonjai (nyúlványai) az agyalapi mirigybe nyúlnak le – s a hormonok itt szabadulnak fel. Ezek:

TSH

Pajzsmirigyserkentő hormon (tireoidstimuláló hormon), az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődik. Glikoprotein. Pajzsmirigy hormonok szintézisét és szekrécióját fokozza. Hatására a jód oxidáció, a jód bejutása és szerves kötése nő. Serkenti: TRH (Thyrotropin releasing hormone) Gátolja: tirozin, szomatosztatin

ADH

Az antidiuretikus hormon (más néven vazopresszin, rövidítve ADH) a hipotalamusz által termelt, és az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében tárolt peptid hormon. Feladata, hogy a vesében fokozza a vízvisszatartást, és így segítsen a szervezetnek a megfelelő mennyiségű víz megtartásában.

Ha a szervezet kiszáradni látszik, a keringési rendszerben található, ezt érzékelő receptorok ezt jelzik az agyalapi mirigy számára, és ennek hatására az ADH termelése fokozóik, így elkerülhető a vérben található nátrium-, klorid-, illetve kálium-ionok koncentrációjának túlzott (és a szervezetre nézve káros) növekedése. A hormon kiválasztását ezen kívül még fokozhatják más tényezők, például fájdalom, izommunka, alacsony vércukorszint, vagy bizonyos (pl. asztma-ellenes) gyógyszerek is.

Ezzel szemben néhány más anyag, pl. szteroidok, az etanol, illetve a koffein gátolják a hormon termelését és ennek (ill. a következményként fellépő diabétesz inszipidusznak) veszélyes következményei lehetnek, fokozott vizelettermelés, kiszáradás, vagy a vérben található nátrium koncentrációjának növekedése. Természetesen az ADH a szükségesnél nagyobb mértékű termelésének is vannak káros következményei, hiszen a túlzott vízvisszatartás, és ezáltal az ionkoncentráció (pl. nátrium-ionok) csökkenése is veszélyes lehet.

A pajzsmirigy hormonjai

A pajzsmirigy a nyak elülső részén, a gége pajzsporcán található. Kis, apró üregek építik fel, melyek falát hámsejtek borítják. Bennük termelődnek a hormonok. Az üregek közti részt kötőszövet tölti ki.

Tiroxin

Bővebben: Pajzsmirigyhormonok

Jód tartalmú aminosavszármazék. A pajzsmirigyben termelődik. A sejtek anyagcseréjét szabályozó hormon. Gyorsítja a lebontó folyamatokat, így fokozza az energiatermelést (azaz a sejtek oxigén felhasználását) és emeli a testhőmérsékletet. Az STH-val (növekedési hormon) együtt szabályozza a fiatalok testi és szellemi növekedését és fejlődését. Ha sérül az agyalapi mirigy, akkor a tiroxin hormon mennyisége csökken. Különböző betegségek (pl. Basedow-kór, autonóm adenóma) okozhatják a pajzsmirigyhormonok kóros túltermelődését (hyperthyreosis). Hyperthyreosis során a lebontó folyamatok kerülnek túlsúlyba, ezért a betegen jó étvágy melletti kóros lefogyás, hőemelkedés, izzadás, illetve izgatottság és idegesség figyelhető meg. A tiroxin csökkent termelése (hypothyreosis) okozza fiatal korban az ún. kretenizmust (aránytalan törpenövés). Felnőtteknél a hypothyreosis leggyakrabban előforduló kiváltó oka a Hashimoto-thyreoiditis nevű betegség, valamint a pajzsmirigy eltávolítása pl. Basedow-kór miatt.

A mellékpajzsmirigy hormonjai

Parathormon

A mellékpajzsmirigyben termelődő hormon. A vér kalciumszintjét növeli azáltal, hogy a csontokból való kalcium felszabadulást serkenti. Csökkenti a vér foszfáttartalmát. Ellenhormonja a kalcitonin. Ha kevés: Izomingerlékenység, izomgörcsök jelentkezhetnek. Ha sok: Csontritkulás.

A hasnyálmirigy hormonjai

Inzulin

Bővebben: Inzulin

Nevét a latin insula (sziget) szóból kapta. Langerhans német kutató a hasnyálmirigy szövetének vizsgálata során észrevette, hogy a azon szigetek vannak (1%). Ha egy állatból kivette a hasnyálmirigyet, akkor a cukorbetegség tünetei jelentek meg. Kiderült, hogy a hasnyálmirigy szigetei termelik a cukorbetegség ellenszerét, az inzulint. Az inzulin serkenti a máj glikogénraktározását és a sejtek glükózfelvételét, ily módon csökkenti a vércukorszintet.

Glükagon

Az inzulin ellenhormonja, a hasnyálmirigyben termelődik, serkenti a májban glikogén glükózzá történő lebontását, valamint a zsírok és fehérjék glükózzá alakítását.

A mellékvese hormonjai

A mellékvesék a vesék csúcsán helyezkednek el. (Kettő van belőlük.)

A kéregállomány hormonjai

-fokozzák a szűrletből a nátrium és a víz visszaszívását -hiánya sok Na és H2O vesztését okozza, aminek az eredménye a sűrű vér

-a glükózképzést serkentik -növelik a szervezet ellenállását a stresszel szemben -gyulladáscsökkentő hatásuk is van -pl.: kortizol

-a nőknél ösztrogénekké alakulnak át -fokozott izomfehérje termelését eredményezi

A velőállomány hormonjai

Kémiailag egy katekolamin hormon, szimpatomimetikus monoamin, ami a fenilalanin és a tirozin aminosavak származéka. Képlete: C9H13NO3

Élettani hatása: Izgalom vagy veszély esetén termelése fokozódik, a glükóznak a májból a sejtekbe jutását segíti, így emeli a vércukorszintet, ezáltal lehetővé téve a nagyobb energia termelést. Gyorsítja a légzést, emeli a vérnyomást.

Gyógyszerként az adrenalint lokális (helyi) érszűkítőként alkalmazzák, főként helyi érzéstelenítőkkel kombinálva.

Mesterségesen először Friedrich Stolz állította elő 1904-ben.

Nemi hormonok

A here hormonjai

A here páros szerv, a herezacskóból és a herecsatornából áll. A hormont benne a Leydig féle sejtek termelik. A csatornában termelődnek a hímivarsejtek, amelyek a mellékherében raktározódnak. A csatornák közti szöveti állományban termelődik a tesztoszteron nevű hormon, ami kihat az anyagcserére és fokozza a fehérjék szintézisét, főleg az izomban.

A petefészek hormonjai

A petefészek egy mandula alakú, a heréhez hasonlóan páros szerv. A női nemi hormonok és az érett petesejt termeléséért felelős. A hormontermelés, akárcsak a petesejtek érése, egy ciklikus folyamat. A peteéréskor ösztrogén termelődik, ami a női nemi szervek fejlődéséért, illetve a méh nyálkahártyájának megújításáért felelős. Egy másik női nemi hormon a progeszteron, ami a sárgatestben termelődik és feladata a méh nyálkahártyájának előkészítése a petesejt befogadására. Egy harmadik hormon pedig a sárgatest serkentő nemi hormon, aminek pedig az ovulációban van fontos szerepe.

Egyéb hormonok

Gasztrin

A gasztrin egy olyan hormon, amely a gyomor nyálkahártyáját gyomornedv-elválasztásra serkenti.

Ez a biológiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Hormon”

More about Hormon: alopecia growth hormon, hormon yoga, growth hormon, effect growth hormon side, anti hormon thyroid, hormon wzrostu,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.