Article on other languages:
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
A hucul ló a huculok mindenes, kistestű lova, melyet a Kárpátok pónijának is tekintenek. Ez az erős lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A fajta másik neve a kárpáti póni, huculska, hutsul, huţul, huţan vagy huzul hucule, huzule.
A hucul lovak általában nyugodtak és lovaglásra, illetve kocsihúzásra egyaránt használhatók az egyébként megközelíthetetlen erdős területeken. Színük pej, fekete, fakó és egérfakó.
Tartalomjegyzék |
Története
A hucul ló vitathatóan a legközelebbi rokona az eurázsiai vadlónak, a tarpánnak (mára kihalt). Nevét egy kis etnikai csoport, a huculok után kapta. Ám a lófajta sokkal régebbi, mint a hucul népcsoport. A hucul lovakat ábrázolták valószínűleg a Domitianus és Traianus római császár által emeltetett emlékműveken is Dacia katonalovaiként. A fajtát írásos formában először körülbelül 400 évvel ezelőtt említik ("hegyi tarpánként"). A lengyel koniktól eltérően a hucul fajta csak ritkán kereszteződött háziasított lovakkal.
A 19. században a huculokat az osztrák-magyar hadseregben használták, mint a zord körülményeket jól bíró, kitűnő kondíciójú hegyi lovakat. A tervszerű tenyésztése az osztrák birodalomban 1792-ben kezdődött a radautzi és a lucinai ménesben, de mivel a fajtát nem tartották elég korszerűnek, 1870-ben feloszlatták a tenyésztelepeket, a lovakat pedig szétosztották a környék gazdái között. 1922-ben újrakezdődött a tenyésztés,de eredményei, méneskönyvei a II. világháborúban megsemmisültek. 1953-ban Anghi Csaba, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatója honosította meg újra a fajtát. Az állományt Szlovákiából behozott egyedekkel nemesítették. Ez az állomány került 1986-ban az Aggteleki Nemzeti Park területére. Napjainkban a tenyészállomány 140-nél több kancából és 10-nél több ménből áll.
Romániában 1856-ban Rádócban alakult meg az első méntelep. Az alapítómének, Goral, Hroby, Ouşor, Pietrousu és Prislop számos vérvonalat hoztak létre és a lovakat elővigyázattal tenyésztették, hogy megőrizzék ezen vérvonalak tisztaságát.
1922-ben harminchárom lovat küldtek Csehszlovákiába, hogy létrehozzanak egy ménest, mely a Gurgul vonal lehetne. A II. világháború alatt Csehszlovákiában rendkívül megcsappant a hucul lovak száma. A háború után már csak 300 hucul ló maradt az országban. Az 1970-es évek elején a tenyésztők létrehoztak egy szervezetet, a Hucul Klubbot, melynek célja a lovak számának megcsappanásából eredő kipusztulásuk megakadályozása. 1982-ben létrehoztak egy ménestörzskönyvet, melyben ötven tisztavérű állatot és a régióban található egyedszám növelésének célját írták le.
A tenyésztők hatékonyságának köszönhetően ezen lovak világszintű populációja mára meghaladja az 1.000 egyedszámot. Közülük a legtöbb Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában, a Cseh Köztársaságban és Ukrajnában él. Sok európai póniban van hucul vér.
Napjainkban a hucul lovakat főként Románia Bukovina régiójában, illetve Magyarországon tenyésztik. Az utóbbi években a faj népszerűsége már Angliára is kiterjedt. Sok hucul ma is magántenyésztők tulajdonában van. Tenyésztését nemzetközi szinten 1992 óta a Hucul International Federation hangolja össze.
Tulajdonságai
A hucul mindössze 131-145 cm marmagasságú. Színe legtöbbször sötétpej vagy pej továbbá fakó vagy egérfakó, de akad fekete egyed is. Feje nagy, de nem aránytalan. Egész testalkata zömök benyomást kelt a széles háttal és szüggyel, a dongás mellkassal. Végtagjai rövidek, izmosak. Patái kemények, legtöbbször nem is patkolják.
A hucul rendkívüli tulajdonságait elsősorban a hegyvidékeken értékelték nagyra. Tökéletesen alkalmazkodott a hegyi körülményekhez, a zord időjáráshoz, a szegényes táplálékhoz, munkakészsége kiemelkedő, és a rögös hegyi utakon is biztos a lépte.
Emellett a mai kor követelményeinek is kivállóan megfelel hiszen kitűnő hobbihátas, mivel hátsó lábán könnyedés viseli a súlyt, jó ugróképességgel rendelkezik és különleges, kiegyensúlyozott vágtájának következtében ez a fajta a legalkalmasabb a lovasíjászat nevű sport gyakorlására.
Tenyésztő központok
- Románia: Lucina
- Lengyelország : Gładyszów, Odrzechowa
- Szlovákia: Kistapolcsány és Kassa
- Magyarország: Aggteleki Nemzeti Park
Forrás
- Bedő Sándor – Tőzsér János (szerk.): Történelmi állatfajtáink enciklopédiája (Mezőgazda Kiadó, 2003)
- Dr. Mihók Sándor: A hucul kisló tenyésztési szabályzata (2007)
Külső hivatkozások
- [1] Jósvafői Hucul-ménes
- Hucul lófajta
- A hucul ló újra népszerű
- Sulineten, képpel
- Odrzechowa, Polen
- A 32/2004. (IV. 19.) OGY határozat
Lásd még
|
|||||||||||||||||||||||||||||