I. József

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Ezt a lapot át kellene olvasni, ellenőrizni a szavak helyesírását és a szöveg nyelvhelyességét.

Ez a szócikk I. József magyar király és német római császárról szól. Hasonló címmel lásd még: I. József portugál király.

I. József

I. József (Bécs, 1678. július 26. – Bécs, 1711. április 17.); német-római császár és magyar király, I. Lipót király és Pfalz-Neuburgi Eleonóra legidősebb fia.

Neveltetése

A tehetségét korán eláruló gyermeket Salm herceg és Rummel világi pap nevelték fel, a jezsuiták befolyásától mentesen. Még apja életében, 1687. december 9-én, a kilencéves Józsefet Széchenyi György esztergomi érsek magyar királlyá koronázta. 1690-ben lett római király. 1699-ben feleségül vette a jezsuiták befolyása alatt levő Braunschweigi Vilma Amália hercegnőt, akitől két leánygyermeke született, Mária Jozefa és Mária Amália főhercegnők. A Pragmatica Sanctio az ő trónöröklési jogaikat is biztosította.

József nem volt híve a Lipót tanácsosai által képviselt politikának. A spanyol örökösödési háború kitörése után nagy lelkesedéssel csatlakozott a háborút kedvelő franciaellenes párthoz, melynek legkiválóbb embere Savoyai Jenő herceg volt. 1702-ben már maga is hadvezérként vett részt Landau ostromában. I. Lipót király halála (1705. május 5-én) után József lépett a trónra.

Nagy tervei

Az ifjú fejedelem sok nagy tervet forgatott agyában. Mind a katonai, mind a polgári közigazgatás hibáin változtatni akart, újabb, életképesebb rendszerre törekedve. Szabályozni szándékozott a Német-római Birodalom ügyeit is. 1706-ban megfosztotta méltóságuktól a hűtlenségbe esett s a birodalom ellenségeivel szövetkezett bajor és kölni választófejedelmeket. De az uratlanná vált Bajorországnak Ausztriához való csatolása, magának az országnak és a többi államnak ellenállása miatt, csak félsikerre vezetett. Nem sokkal több eredményt hozott az a törekvése, hogy a német birodalmi gyűlés szervezetén javítson, és rendet hozzon a birodalmi törvényszék zűrzavaros tevékenységébe. Szerencsésebb volt a római Szentszékkel szemben. A franciabarát IX. Kelemen pápával kitört viszályban (1706-1709) végülis erélyesen tudta érvényesíteni császári jogait.

József új erővel folytatta az I. Lipót által elkezdett spanyol örökösödési háborút is. A nagy befolyással rendelkező Savoyai Jenő herceg és John Churchill, Marlborough hercege fényes győzelmet arattak a franciákon Itáliában és Németalföldön; XIV. Lajos francia király 1707-ben lemondott Észak-Itáliáról; a pápa kénytelen volt József testvérét, Károlyt, mint Nápoly királyát elismerni. Dél-Németalföldet (a mai Belgiumot) is visszaadták a Habsburg Birodalomnak, a végülis meghódított Bajorországot pedig feldarabolták.

A háború zavartalan folytatását kockáztatta, hogy a diadalmasan előtörő svéd király, XII. Károly svéd király, Lengyelországból Szászországba vonulva hitsorsosainak, az üldözött sziléziai protestánsoknak védelmére sietett. Marlboroughnak sikerült XII. Károllyal megegyeznie az altranstädti szerződésben (1706), ezt követően a svéd király visszavonult. XIV. Lajost az oudenardi (1708) és a malplaquet-i (1709) vereségek annyira megtörték, hogy a legmegalázóbb békefeltételekre is hajlandónak mutatkozott.

József mint magyar király

Trónra lépésekor őszintén akarta a békét II. Rákóczi Ferenccel és a kurucokkal, de ez nem jöhetett létre. Rákóczit 1705-ben megválasztották magyar és erdélyi fejedelemnek. A harc változó szerencsével folyt tovább. XIV. Lajos francia király ösztönzésére a rendek az ónodi gyűlésen (1707. június 17-én) a Habsburg-házat és Józsefet trón vesztettnek nyilvánították, és kijelentették, hogy a királyi szék üres marad mindaddig, mig a jövő országgyűlésen nem választanak új királyt. Ezentúl elhagyta a hadi szerencse a felkelőket. De József seregeinek élére a magyarellenes Heister Siegbert helyére 1710. szeptemberben gróf Pálffy János horvát bánt állította, őt egyúttal megbízva azzal, hogy törekedjék előmozdítani a békét. Erre hajlottak a magyar rendek is. A Lengyelországba távozott Rákóczi helyett vezére, Károlyi Sándor folytatta a békealkudozásokat (1711). Miután az engedékeny József amnesztiát szándékozott adni és ígérte a vallásszabadság, az alkotmány helyreállítását, a sérelmek orvoslását, Károlyi, Rákóczi akaratának ellenére, az egybegyűlt rendek beleegyezésével Pálffyval megkötötte a szatmári békét (1711. május 1.). De József ezt már nem érte meg, himlőben meghalt Bécsben 1711. április 17-én. Korához képest eléggé felvilágosodott és emberséges uralkodó volt, aki visszaszorította a jezsuiták befolyását és könnyíteni igyekezett a jobbágyok sorsán. De ugyanakkor meglehetősen élvhajhász is. Számos nőhöz viszony fűzte, amelyekről csupa pletyka keringett és nem tett jót az udvarnak.