|
Article on other languages:
|
Imperializmus birodalomszervező képesség, a kapitalista fejlődés egy új szakasza a 19-20. század fordulóján. Sokak szerint az imperializmus mögötti hajtóerő gazdasági természetű, célja az olcsó munkaerő és nyersanyagforrások kizsákmányolása és az új piacok megnyitása. Mások szerint a gazdaságon kívüli tényezők jutnak szerephez, ideértve a nacionalizmust, a fajüldözést és a nemzetközi hatalomvágyat. Fő jellemzői a szabad verseny korlátozása monopóliumok alakításával, a korábbi árukivitelt egyre inkább tőkekivitel váltja fel, átstrukturálódik a tőkés társadalmak szerkezete: kialakul a finánctőke és a munkásarisztokrácia. A lezajlott gyarmatosítást követően az egyenlőtlen fejlődés során később, de gyorsabban fejlődött országok is részt követelnek a világ gazdaságából és a gyarmati területekből. Forrás
|
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.