 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
|
|
|
|---|---|
 |
|
 |
Nem található szabad kép.(?) |
 |
A barlang bejárata |
|
|
A barlang kijárata |
Az Istállós-kői-barlang egyike a négy, Magyarországon biztos és alapvető leletegyüttest szolgáltató barlangnak (Diósgyőr-tapolcai, Istállós-kői, Peskő-barlang, Szeleta-barlang). Elnevezéseként az Istállóskői-barlang, Istállós-kői barlang, Istállóskői barlang alakok is elterjedtek.
Tartalomjegyzék |
Földrajzi helyzete
Az Istállós-kői-barlang a Bükk legmagasabb csúcsa, a 959 m magas Istállós-kő oldalában nyílik 609 m magasan. A barlanghoz szerpentin jellegű turistaút vezet föl a Szalajka-forrás mellől. A hatalmas, háromszög alakú bejárat egy földtani törésvonal mentés alakult ki; mögötte egyetlen, tágas termet találunk.
Történelmi szerepe
A történelmi időkben a barlangot sokáig hodálynak használták. Amint ezt első leírója, Fényes Elek (1851) is megállapítja geográfiai szótárában: ezer sertés könnyedén elfért benne. Erről kapta a nevét maga a hegy is: kőistálló – Istállóskő.
Régészeti feltárása
1911-ben Roskó Pál répáshutai erdőaltiszt javasolta a régészeknek, hogy próbálkozzanak meg a barlang feltárásával. Az első próbaásatást Hillebrand Jenő ősrégész vezette 1912-ben. A kőeszközökön és kerámiatöredékeken kívül megtalálták egy három éves gyermek kulcscsontját is, ezért 1925-ig ötször is visszatértek a helyszínre, ahol további kő- és csonteszközöket találtak..
A munkát 1927-ben Saád Andor és Megay Géza folytatta. Ebben az időszakban került elő az a közel 80 mázsás tűzhely, amit a Nemzeti Múzeum régészeti osztályára szállítottak. A tüzelőgödörben a bükki kultúra cseréptöredékei között tengeri kagylóból készült ékszereket és huszonhét fiatal ember feltört, megpörkölődött csontjait is megtalálták. A több mint kétszáz csont a rituális kannibalizmus egyedülálló bizonyítéka.
Ezután még Kadić Ottokár 1929-ben, Győrffyné Mottl Mária 1938-ban, majd Vértes László 1947-ben ásatott a barlangban.
Más ásatások kimutatták, hogy a bükki kultúra települése a mai Szilvásvárad helyén volt; ezért feltételezik, hogy a barlang nem lakhely, hanem áldozóhely lehetett.
A jégkorszaki nagyvadak közül:
- rénszarvas (Rangifer tarandus),
- barlangi medve (Ursus spelaeus),
- ősbölény (Bison priscus?),
- gyapjas mamut (Mammuthus primigenius)
csontjai kerültek elő.
A 2,5 m vastag kitöltésben két kőkori települési szintet különítettek el. Az alsó C-14 kora mintegy 36 000, a felsőé 30 000 év – előbbiből a neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis), utóbbiból a crô-magnoni ember (Homo sapiens) leletei kerültek elő, azaz a neandervölgyi és a mai ember nagyjából egy időben élt itt!
A későbbi leletanyagból említést érdemelnek a kora vaskori Kyjatice-kultúra emlékei.
A leletek nagy része Szilvásváradon, az Orbán-házban tekinthető meg.
Az aurignaci kultúra emlékei
A crô-magnoni ember egyik fő közép-európai kultúrája, az aurignaci kultúra emlékeit Magyarországon csak a Bükk nyugati oldalán, itt és a Peskő-barlangban találták meg. A rossz minőségű kőszerszámok mellől csontból és mamutagyarból készült amulettek kerültek elő, valamint egy háromlyukú csontsíp. A barlangi medve csontjából készített, öt hang megszólaltatására alkalmas síp világviszonylatban is egyedülálló.[1] Az itteni vadászok életmódja hasonlított a Szeleta-barlangból megismert emberekéhez; a legfontosabb fegyverük a csontdárda és az íj volt.[2]
Források
- Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon – Gondolat K. Bp. 1980 – ISBN 963 280 855 X
- Gábori Miklós: Régészeti tanulmányok. A késői paleolitikum Magyarországon Bp. 1964. Akad. K.
- Kalicz Nándor: Agyag Istenek – Hereditas – Gondolat K. Bp. 1974 – ISBN 963 13 2491
- László Gyula: Vértesszőlőstől Pusztaszerig – Gondolat K. Bp. 1974 – ISBN 963 280 087 7
- Regős József: Régészeti szempontból jelentős barlangok. In: Baráz Csaba (szerk.): A Bükki Nemzeti Park. Hegyek, erdők, emberek. BNP, Eger, 2002., pp. 316–317.
- Vértes László: Medveemberek krónikája (szerk.: az ásatás vezetőjének részletes ismertetése) – Bp. 1957. Gondolat K. – Franklin Nyomda 13985 sz.
- Vértes László: Az őskőkor és az átmeneti kor emlékei Magyarországon – Bp. 1964. Akadémiai K.
Források
- ^ MTV2 az ősember furulyája 2008.06.08
- ^ Magyarország a XX. században / Ősrégészet