Jeruzsálem

Article in other languages:

Att-hate.svg
 Ez a szócikk sürgős javításra/bővítésre szorul, mert ahhoz képest, hogy milyen fontos témát tárgyal, vállalhatatlanul katasztrofális állapotban van.
Emblem-important.svg
 A cikk/szakasz nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Ez önmagában nem minősíti a tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Koordináták: é. sz. 31° 47′ k. h. 35° 13′

Arab
القدس
Tudományos átirat
al-Quds

Jeruzsálem (modern héberül: ירושלים Jerusalájim, bibliai héber: ירושלם, arabul: al-Kudsz) Izrael fővárosa, továbbá politikai, jogi és vallási központja (az 1967-es hatnapos háború óta), a három ábrahámi világvallás mindegyikének (izraelita vallás, kereszténység, iszlám) szent helye, de elsősorban a judaizmus számára meghatározó jelentőségű. Az ókori zsidó állam és egyben az új izraeli állam fővárosa.

Az olajfák hegye Jeluzsálemben (1869)
Az óváros, jobbra a város látképét uraló aranykupolás Sziklamecset

Tartalomjegyzék

Fekvése

750 – 800 m-es átlagmagasságon fekszik.

Története

Jeruzsálem múltja változatos és összetett történelmi események bonyolult sorozatából tevődik össze.[1] Az emberiség egyik szent városa, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás találkozópontja. A muzulmánok szerint „a Szent”, a zsidóknak a Béke Városa, a keresztény világ szemében Krisztus Passiójának , keresztrefeszítésének és feltámadásának, valamint a tanítványok pünkösdi élményének (a keresztény egyház születésének) a helyszíne. A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szentsír-templom és a Sziklamecset.

A zsidók Egyiptomból való visszatérte után már találtak itt egy városállamot, amit egy velük rokon, de pogány vallást követő nép a jebuziak birtokoltak. A Bibliában Józsué könyvében olvasható az öt kánaáni király feletti győzelem története. Adonicedek, Jebuz, azaz Jeruzsálem királya összefogott négy másik uralkodóval a zsidók ellen, akik legyőzték őket és a királyokat kivégezték. Jebuz ekkor még megmenekült a zsidó megszállástól.

Jeruzsálem mint vallási központ

Zsidóság

A zsidók Dávid király vezetésével elfoglalták a jebuziaktól a várost. Akkoriban a nép után Jeruzsálem neve Jebuz volt még. A zsidók számára itt állt Salamon temploma, majd a helyén a babiloni fogság után felépült és a rómaiak által 70-ben lerombolt második templom. Ennek egyedül megmaradt fala, a Siratófal vallásuk legszentebb kegyhelye: hitük szerint Isten (számukra Jahve) az itt összeszedett porból teremtette Ádámot, ehelyütt ölte meg Káin Ábelt és akarta Ábrahám feláldozni Izsákot. S ami a legfőbb: ide várják a Messiás eljövetelét, aki majd újjáépíti a templomot. A Biblia 667-szer említi Jeruzsálemet. A szétszóródott zsidóság évezredek óta mondogatja köszöntésként, hogy „Jövőre Jeruzsálemben!” Valamint él a mondás a zsidóság körében: "Ha elfeledlek, Jeruzsálem, száradjon el a jobbom!"

Iszlám

A muzulmánok „mindössze” 1300 esztendős jogot formálnak Jeruzsálem óvárosára, ahol is a Templom-hegyen áll az Al-Aksza mecset, vallásuk harmadik szent helye Mekka és Medina után. Maga Mohamed próféta vallotta, hogy e városban voltak az őt megelőző próféták, ezért eleinte az ő parancsára Jeruzsálem felé fordultak az imádkozó (ma Mekkára tekintő) mohamedánok. Hitük szerint Mohamed próféta innen emelkedett fel a mennybe, méghozzá arról a szikláról, amelyen Ábrahám kínálta áldozatul a fiát (az ő hitük szerint nem Izsákot, hanem elsőszülöttjét, Iszmáelt), s amely most a Templom-hegyen lévő Sziklatemplomban van. S persze éppen a Templom-hegy tövében van a Siratófal (Kotel).

Kereszténység

A keresztények számára Jeruzsálem Jézus városa, ahol az evangéliumi történetek szerint kínhalált szenvedett, feltámadt, s ahová majd az ítélet napján visszatér. Itt szolgálták fel neki az utolsó vacsorát, s pünkösdkor itt jött létre maga a keresztény egyház. Nincs is a keresztényeknek fontosabb zarándokhelye. A keresztények középkori térképein Jeruzsálem a világ közepe. A várost felkereső vallásos keresztények elzarándokolnak Jézus keresztre feszítésének helyéhez, s a sírhoz, amelyből feltámadt. Ugyanezen oka volt annak is, hogy a keresztes háborúk során Jeruzsálem megszerzéséért folytak a legvéresebb harcok. A Vatikán szeretné, ha az ENSZ nemzetközivé nyilvánítaná Jeruzsálemet. II. András óta a mindenkori magyar király egyben Jeruzsálem királya is.

Látnivalók

A Mária Elszenderülése templom magyar vonatkozású kápolnája az altemplomban
  • Menóra – hétkarú gyertyatartó

A zsidó nép egyik legősibb szimbóluma az Izraeli Parlament, a Knesset mellett található. Készítője az 1877-ben Németországban született, de a zsidóüldözések elől Angliába költözött Benjámin Elkáná (Benno Elkan) szobrászművész. A Menórát a brit Parlament 1956-ban ajándékozta Izrael Államnak.

A Menórán a következő héber felirat olvasható: "A Menóra a hit fényének és a reménynek a jelképe, amelyek a négyezer évig tartó szenvedés során végigkísérték a zsidó népet azon küldetésében, hogy az emberek és a nemzetek közötti igazságosság hitvallását hirdesse. Izrael Államának jelképe. Ez a menóra, mely a zsidó történelem kimagasló személyiségeinek és legjelentősebb eseményeinek kíván emléket állítani, Anglia ajándéka a Knessetnek. 1956."

  • Jeruzsálemi Archeológiai Park[2] összefoglalja a Templom-hegy területén és környékén folyó ásatások legújabb eredményeit, amelyek segítségével a látogató képet kap a második Templom idejének Jeruzsáleméről (Ofel, Hulda-kapu, rituális fürdők stb.). A park részét képezi a Virtuális Rekonstrukciós Központ is, amely a legfejlettebb technikával kombinálja a régészeti leletek bemutatásának változatos lehetőségeit: a kiállítás egyik fénypontja a virtuális valóságban bemutatott heródesi Templom-rekonstrukció, éppen olyan formában, ahogyan lerombolása előtt kinézett.
  • Dávid városa[3] a Templom-hegytől délre fekvő domboldalon terült el az ősi Jeruzsálem. A Sion városaként is emlegetett települést Dávid, Izrael második királya háromezer évvel ezelőtt foglalta el. Főbb bibliai és régészeti látványosságok itt: Siloám-medence és a hozzá vezető királyi lépcsősor, Ezékiás-alagút, Gihon-forrás, Dávid király palotájának maradványai, Warren-akna. Dávid városa valódi kincsesbánya a történészek és bibliai kort kutató régészek (és laikusok) számára.[4]
  • Nyugati Fal alagút[5][6] egy 500m hosszú föld alatti folyosó és termek együttese, amely párhuzamosan halad a Nyugati Fallal, Jeruzsálem óvárosának épületei alatt. Különlegessége, hogy a második templom idejéből megmaradt eredeti fal és út mentén járva, találkozhatunk a Nyugati Fal legnagyobb kövével, amelyet a valaha emberi erővel megemelt legnagyobb kőnek tartanak (13.6 m hosszú, kb. 4 m széles és 570 tonna, nehezebb, mint az egyiptomi piramisok bármelyik építőköve). De van itt ókori vízvezeték, nagycsarnok, sok régészeti lelet és még egy kis zsinagóga is (ami a hagyomány szerint ma a legközelebbi hely az egykori Szentek Szentjéhez).
  • Jad Vasem a Holokauszt Áldozatainak és Hőseinek állít emléket; helye a jeruzsálemi „Har Hazikaron”-on (Emlékhegyen) elterülő többhektáros komplexum. Magyar vonatkozása a „Világ Igazai fasor”, amelyben 1956 óta tiszteli meg azokat a nem zsidó embereket, köztük magyarokat, akik életük kockáztatásával mentettek zsidókat a holokauszt alatt.
  • Időgép[7] Jeruzsálem 3000 éves történetének bemutatása egy izgalmas, interaktív moziban (mozgó székek, spriccelő víz, surround).
  • Dávid Torony Múzeum[8] a Jaffa kapu közelében található. A Dávid Torony Jeruzsálem citadellája, egy múzeum és régészeti látványosság egyben. Nagyszerű kilátás nyílik innen Jeruzsálem nagy részére. A Dávid Torony Múzeumban pedig Jeruzsálem 4000 éves történetét nézhetjük végig. A történelem bemutatása modern (kivetítők, hologramok) és klasszikus (térképek, modellek) eszközökkel történik.

Lásd még

Források

Jegyzetek

  1. ^ Kronológiai táblázat
  2. ^ The Jerusalem Archaeological Park (angolul)
  3. ^ City of David (angolul)
  4. ^ ujexodus.hu
  5. ^ Western Wall Tunnel
  6. ^ Virtual Tour (angolul)
  7. ^ Time Elevator (angolul)
  8. ^ Tower of David (angolul)

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jeruzsálem témájú médiaállományokat.
m • v • sz
Ázsiai fővárosok
Ázsia
Abu-Dzabi · Ammán · Ankara · Aşgabat · Asztana · Bagdad · Baki · Bandar Seri Begawan · Bangkok · Bejrút · Biskek · Damaszkusz · Dakka · Dili · Doha · Dusanbe · Iszlámábád · Hanoi · Jakarta · Jereván · Jeruzsálem · Kabul · Katmandu · Kuala Lumpur · Kuvaitváros · Malé · Manáma · Manila · Maszkat · Moszkva · Nepjida · Peking · Phenjan · Phnompen · Rijád · Srí Jayawardenepura · Szanaa · Szingapúr · Szöul · Taskent · Tbiliszi · Teherán · Tokió · Ulánbátor · Vientián

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Jeruzs%C3%A1lem”

Questions for article: benjamin rojas, káin és Ábel wikipédia

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.


IHS Europe: Infrared Heating Systems for Home and Business.