|
Article in other languages:
|
Jeruzsálem (modern héberül: ירושלים Jerusalájim, bibliai héber: ירושלם, arabul: al-Kudsz) Izrael fővárosa, továbbá politikai, jogi és vallási központja (az 1967-es hatnapos háború óta), a három ábrahámi világvallás mindegyikének (izraelita vallás, kereszténység, iszlám) szent helye, de elsősorban a judaizmus számára meghatározó jelentőségű. Az ókori zsidó állam és egyben az új izraeli állam fővárosa.
Az óváros, jobbra a város látképét uraló aranykupolás Sziklamecset
Fekvése750 – 800 m-es átlagmagasságon fekszik. TörténeteJeruzsálem múltja változatos és összetett történelmi események bonyolult sorozatából tevődik össze.[1] Az emberiség egyik szent városa, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás találkozópontja. A muzulmánok szerint „a Szent”, a zsidóknak a Béke Városa, a keresztény világ szemében Krisztus Passiójának , keresztrefeszítésének és feltámadásának, valamint a tanítványok pünkösdi élményének (a keresztény egyház születésének) a helyszíne. A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szentsír-templom és a Sziklamecset. A zsidók Egyiptomból való visszatérte után már találtak itt egy városállamot, amit egy velük rokon, de pogány vallást követő nép a jebuziak birtokoltak. A Bibliában Józsué könyvében olvasható az öt kánaáni király feletti győzelem története. Adonicedek, Jebuz, azaz Jeruzsálem királya összefogott négy másik uralkodóval a zsidók ellen, akik legyőzték őket és a királyokat kivégezték. Jebuz ekkor még megmenekült a zsidó megszállástól. Jeruzsálem mint vallási központZsidóságA zsidók Dávid király vezetésével elfoglalták a jebuziaktól a várost. Akkoriban a nép után Jeruzsálem neve Jebuz volt még. A zsidók számára itt állt Salamon temploma, majd a helyén a babiloni fogság után felépült és a rómaiak által 70-ben lerombolt második templom. Ennek egyedül megmaradt fala, a Siratófal vallásuk legszentebb kegyhelye: hitük szerint Isten (számukra Jahve) az itt összeszedett porból teremtette Ádámot, ehelyütt ölte meg Káin Ábelt és akarta Ábrahám feláldozni Izsákot. S ami a legfőbb: ide várják a Messiás eljövetelét, aki majd újjáépíti a templomot. A Biblia 667-szer említi Jeruzsálemet. A szétszóródott zsidóság évezredek óta mondogatja köszöntésként, hogy „Jövőre Jeruzsálemben!” Valamint él a mondás a zsidóság körében: "Ha elfeledlek, Jeruzsálem, száradjon el a jobbom!" IszlámA muzulmánok „mindössze” 1300 esztendős jogot formálnak Jeruzsálem óvárosára, ahol is a Templom-hegyen áll az Al-Aksza mecset, vallásuk harmadik szent helye Mekka és Medina után. Maga Mohamed próféta vallotta, hogy e városban voltak az őt megelőző próféták, ezért eleinte az ő parancsára Jeruzsálem felé fordultak az imádkozó (ma Mekkára tekintő) mohamedánok. Hitük szerint Mohamed próféta innen emelkedett fel a mennybe, méghozzá arról a szikláról, amelyen Ábrahám kínálta áldozatul a fiát (az ő hitük szerint nem Izsákot, hanem elsőszülöttjét, Iszmáelt), s amely most a Templom-hegyen lévő Sziklatemplomban van. S persze éppen a Templom-hegy tövében van a Siratófal (Kotel). KereszténységA keresztények számára Jeruzsálem Jézus városa, ahol az evangéliumi történetek szerint kínhalált szenvedett, feltámadt, s ahová majd az ítélet napján visszatér. Itt szolgálták fel neki az utolsó vacsorát, s pünkösdkor itt jött létre maga a keresztény egyház. Nincs is a keresztényeknek fontosabb zarándokhelye. A keresztények középkori térképein Jeruzsálem a világ közepe. A várost felkereső vallásos keresztények elzarándokolnak Jézus keresztre feszítésének helyéhez, s a sírhoz, amelyből feltámadt. Ugyanezen oka volt annak is, hogy a keresztes háborúk során Jeruzsálem megszerzéséért folytak a legvéresebb harcok. A Vatikán szeretné, ha az ENSZ nemzetközivé nyilvánítaná Jeruzsálemet. II. András óta a mindenkori magyar király egyben Jeruzsálem királya is. Látnivalók
A Mária Elszenderülése templom magyar vonatkozású kápolnája az altemplomban
A zsidó nép egyik legősibb szimbóluma az Izraeli Parlament, a Knesset mellett található. Készítője az 1877-ben Németországban született, de a zsidóüldözések elől Angliába költözött Benjámin Elkáná (Benno Elkan) szobrászművész. A Menórát a brit Parlament 1956-ban ajándékozta Izrael Államnak. A Menórán a következő héber felirat olvasható: "A Menóra a hit fényének és a reménynek a jelképe, amelyek a négyezer évig tartó szenvedés során végigkísérték a zsidó népet azon küldetésében, hogy az emberek és a nemzetek közötti igazságosság hitvallását hirdesse. Izrael Államának jelképe. Ez a menóra, mely a zsidó történelem kimagasló személyiségeinek és legjelentősebb eseményeinek kíván emléket állítani, Anglia ajándéka a Knessetnek. 1956."
Lásd mégForrásokJegyzetekKülső hivatkozások
Questions for article: benjamin rojas, káin és Ábel wikipédia |
|||||||||||||||||||
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.
IHS Europe: Infrared Heating Systems for Home and Business.