 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában, nagyjából a Duna középső folyásának vízgyűjtőterületét foglalja magába.
A Kárpát-medence területén ma számos ország osztozik, ezek Magyarország és Szlovákia teljes egészében, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovénia és Ukrajna és pedig kisebb-nagyobb területrészekkel.
Tartalomjegyzék |
A kifejezés használata
A Kárpát-medence területéhez soroljuk északon és keleten a Kárpátok vonulatainak vízválasztó vonalától az Alföld felé ereszkedő valamennyi tájegységet, a hegyvidékeket is beleértve, nyugaton és délen pedig a Duna középső szakaszának dombos és sík vidékeit, a Dráva és Száva folyók mellékét, egészen a magasabb hegységek kezdetéig. Nem soroljuk a Kárpát-medence területéhez a Dunántúlnál és a Kisalföldnél nyugatabbra eső ausztriai és csehországi völgyeket, sem pedig a terület nyugati és déli határát képező alpesi és balkáni hegységeket és köztes síkságaikat.
A Kárpát-medencével átfedést mutató földrajzi fogalmak a Duna-medence és a Pannon-síkság. A Duna-medence jóval tágabb földrajzi egység, amely a Duna egész vízgyűjtő területét felöleli Németországtól Ukrajnáig. A Kárpát-medence ennek a hatalmas földrajzi területnek egy kisebb egységét, nagyjából a középső részét alkotja. A Pannon-síkság kifejezést ezzel szemben nagyjából ugyanarra a területre használják, mint a Kárpát-medencét. A két fogalom közötti különbség az, hogy míg a Kárpát-medence egy egységes területi egészt jelöl, amelyhez alföldi és hegyvidéki területek egyaránt hozzátartoznak, addig a Pannon-síkság alatt tulajdonképpen a középső Duna-medence valamennyi alföldi, sík vidékét értik. Így a Pannon-síkság magában foglalja például Ausztria, a Cseh Köztársaság vagy Közép-Szerbia sík vidékeit is (Bécsi-medence, Morva-medence, Morava-völgy, de nem tartozik hozzá például a Dunántúli-középhegység vagy Erdély, amelyek a Kárpát-medencének szerves részét képezik. A nemzetközi földrajzi irodalomban a régió megjelölésére a Pannon-síkság (angolul Pannonian Plain) elnevezést használják, míg Magyarországon a Kárpát-medence kifejezés használatos a történelmi hagyomány alapján.
Földrajz
A Kárpát-medence Európa legnagyobb hegységközi medenceegyüttese, amely a miocén kori felszínfordulat után, a Kárpátok kiemelkedésével és a belső területek besüllyedésével, majd a pliocén kori Pannon-tenger kiszáradása során alakult ki.
Bár a csapadék nem bőséges, a növényzet számára általában elegendő mennyiségű eső esik, és a Kárpát-medence igen fontos mezőgazdasági régió. A hatalmas kiterjedésű lösztalajjal borított síkságok egész Európa lakosságának élelmiszer-szükségletét ki tudnák elégíteni.
A Kárpátok hegyvonulatai gazdagok a különböző ércekben, mint a vasérc és a réz. A történelem folyamán nagy gazdasági szerepet játszottak az Északi- és Keleti-Kárpátok aranylelőhelyei és sóbányái.
Tájegységek
A Kárpát-medence földrajzi tájegységei – a trianoni békediktátum következtében – nem minden esetben felelnek meg a politikai államhatároknak, hanem több országhoz is tartozhatnak.
- Északi Kárpát-medence (Északnyugati-Kárpátok)
- Északi-középhegység – Magyarország, Szlovákia
- Fátra-Tátra-vidék (Fatransko-tatranskou oblast – Szlovákia
- Garamvölgy (Pohronie), Nyitra völgye (Ponitrie) és Vágvölgy (Považie) – Szlovákia
- Külső-Északnyugati-Kárpátok (szlovák: Vonkajšie Západné Karpaty) a vízválasztóig – Szlovákia
- Nógrádi-medence (szlovák: Ipeľská kotlina) és Sajó-Hernád-medence (Rimavsko-košická kotlina) – Magyarország, Szlovákia
- Selmeci-körhegység (szlovák: Slovenské stredohorie) és Gömör-Szepesi-érchegység (szlovák: Spišsko-gemerské rudohorie) – Szlovákia
- Nyugati Kárpát-medence
- Alpokalja (Östliche Alpenvorland, ausztriai része Burgenlandhoz tartozik) – Ausztria, Magyarország, Szlovénia
- Dunántúli-középhegység és Dunántúli-dombság – Magyarország
- Kisalföld (régen Pozsonyi-medence, az ausztriai része, Seewinkel Burgenlandhoz tartozik, a szlovákiai rész neve szlovákul Podunajská nížina) – Ausztria, Magyarország, Szlovákia
- Közép-Dráva-völgy (Podravina) és Szlavón-röghegység (Slavonske planine) – Horvátország, Magyarország
- Zágrábi-medence (Zagrebačka kotlina), és Horvát-középhegység (Zagorje) – Horvátország
- Alföld („Belső Kárpát-medence”) – Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna
- Alsó-Száva-síkság (szerbhorvát: Posavska ravnica, fő tájegysége a Szerémség, amelynek nyugati része Horvátországhoz, keleti része Szerbiához tartozik) – Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Szerbia
- Drávamenti-síkság (horvát: Podravska ravnica, horvátországi részét az Eszéki-sík és a Drávaköz, magyarországi részét a Drávamellék alkotja) – Horvátország, Magyarország
- Duna-Tisza köze (a déli részét Bácskának hívják) – Magyarország, Szerbia
- Dunántúli Alföld (legnagyobb tájegysége a Mezőföld) – Magyarország
- Felső-Tisza-vidék (két fő része: a Bodrogköz, amely Magyarország és Szlovákia között húzódik, valamint a Szatmár-Beregi-síkság, amelynek keleti része, a Kárpátaljai-alföld Ukrajnához, nyugati része, a Szatmári-síkság pedig zömében Romániához tartozik) – Magyarország, Románia, Szlovákia, Ukrajna
- Temesköz (Câmpia Timişului, Tamiška ravnica) – Románia, Szerbia
- Tiszántúl (legnagyobb tájegysége a Körösvidék, román neve: Crişana) – Magyarország, Románia
- Zempléni-sík (szlovák: Potiská nížina) – Szlovákia
- Keleti Kárpát-medence
- Bánsági-hegyvidék és Ruszka-havas (román: Carpaţii Banatului és Munţii Poiana Ruscă) – Románia
- Brassói-medence (Depresiunea Braşovului) – Románia
- Déli-Kárpátok (Carpaţii Meridionali) a vízválasztóig – Románia
- Erdélyi-középhegység (román: Munţii Apuseni)
- Erdélyi-medence (Depresiunea Transilvaniei) és Szilágyság (Sălaj) – Románia
- Északkeleti-Kárpátok belső vonulata (fő tájegysége Máramaros és a Vihorlát-Gutin-hegység; ukrajnai része az Ungvár-Huszti hegyek, ukránul Вулканічний хребет), valamint a külső vonulat a vízválasztóig – Románia, Ukrajna
- Keleti-Kárpátok belső vonulata, valamint a külső vonulat a vízválasztóig (Carpaţii Orientali) – Románia
- Székely-medencesor (Culoarul depresionar Giurgeu-Ciuc, fő részei: Csíki-, Gyergyói- és Kászoni-medence)
Horvátország teljes Kárpát-medencei területe összefoglaló néven Dráva-Száva-vidék vagy kontinentális Horvátország (Kontinentalna Hrvatska), Románia a tágabb értelemben vett Erdély (Transilvania), Ukrajnáé Kárpátalja (Закарпатська область). Szlovénia Kárpát-medencei területe a Muravidék (Pomurska) közigazgatási régióban terül el, Ausztriáé zömmel Burgenlandban, Szerbiáé pedig főleg a Vajdaságban (Vojvodina).
Történelem
Az őskortól a magyar honfoglalásig
A Kárpát-medence területén több helyen is megtalálták az ősember emlékeit. A korai ősember (késői előember) maradványát Vértesszőlősön (Homo /erectus seu sapiens/ paleohungaricus), a neandervölgyi ember legfontosabb leleteit pedig a Bükk-hegységben találták meg (Subalyuk, Istállóskői-barlang, Szeleta-barlang).
A mai ember megjelenése a területen mintegy 20 000 évvel ezelőttre tehető. Az i. e. 6. évezredben megjelenő első újkőkori földművesek számára a Kárpátok viszonylagos védelmet biztosítottak, a földművelésre és állattartásra egyaránt alkalmas síkságok és a vízbőség vonzotta a különböző népcsoportokat. Az Erdélyben az i. e. 5. évezredben virágzó Vinča–Tordos-kultúra egyes kutatások szerint tekinthető a világ első írásos műveltségének. (Az 1961-ben felfedezett híres tatárlakai lelet a sumer írásnál valószínűleg 1000 évvel előbbi időből származik.)
A legkorábbi név szerint is ismert népek a vaskor idején az Alföld vidékén a lovasnomád szkíták törzsei, a hegyekben és dombvidékeken pedig az illír törzsek közé tartozó pannonok és azalok, a különböző kelta népcsoportok ( eraviszkuszok, boiok, ózok, szkordiszkuszok, kotinuszok), valamint a trák törzsekhez tartozó dákok. Később újabb lótartók, a szarmaták jelentek meg, valamint az első germán népek, a kvádok és markomannok. Az 1. század során a Római Birodalom elfoglalta a Dunántúl területét, majd Erdélyt. Az előbbi Pannonia tartomány, az utóbbi Dacia tartomány részét képezte. A 3. századtól az Ázsiából meginduló népvándorlás során egyre gyakoribbá váltak a rómaiak elleni barbár támadások. A rómaiak ezért előbb Daciából, majd az 5. században Pannoniából is kénytelenek voltak kivonulni és a helyüket új népek vették át: a germán törzsekhez tartozó vandálok és gótok, majd a lovasnomád hunok. Attila király hatalmas eurázsiai birodalmának a Kárpát-medencében volt a központja.
A hunokat birodalmuk bukása után a herulok, longobárdok és gepidák, majd a 6. században az avarok követték. Az utóbbiak Baján vezetésével alapították meg egységes Kárpát-medencei államukat, amely mintegy 250 évig állt fenn. A Kárpátok völgyeibe (a mai Szlovákia és Erdély vidékére), valamint az északi és dunántúli középhegységekbe a szlávok törzsei költöztek, akik az avaroknak határőrnépekként szolgáltak. Az avarok uralma a 9. században dőlt meg, amikor Nagy Károly a Frank Birodalomhoz csatolta a Dunántúlt, a terület népét pedig keresztény hitre térítette. Az Alföld és Erdély avar fejedelmei ugyanakkor bolgár fennhatóság alá kerültek. A század második felében a szláv Morva Birodalom vonta rövid időre ellenőrzése alá a Kárpát-medence északi és nyugati területeit. A morva és bolgár uralomnak a magyar honfoglalás vetett véget 895-ben. A magyarok fokozatosan az egész Kárpát-medencét ellenőrzésük alá vonták, majd 1000-ben a Magyar Királyság alatt egyesítették a terület népeit. A Kárpát-medence története során egyedül a magyaroknak sikerült tartós államot létrehozniuk a területen.
A magyar történelem ezer éve
A honfoglalástól 1918-ig a Kárpát-medence népeinek története túlnyomó részt a Magyar Királyság keretében zajlott. A honfoglaláskori magyar fejedelmek korszakát 1000-től a Magyar Királyság uralma követte, amely történelmének legnagyobb részében szinte az egész Kárpát-medencét magában foglalta. Ez alól csak a 150 éves török hódoltság kora, valamint Erdély 1540-1867 közötti különállása jelentett kivételt.
Részletesebb leírás:
1918 után: nyolc ország történetének keretében
1918-tól, illetve hivatalosan 1920-tól (Trianon óta) Magyarország állami területe a Kárpát-medence középső részére korlátozódott. Ettől az időtől kezdve magyar történelem alatt tehát a mai Magyarország területének történetét és a kisebbségi magyarok történetét értjük. A Kárpát-medence Magyarországon kívülre került részeinek politikai története 1920-tól négy megnövekedett területű, illetve újonnan születő állam történelmeként zajlott tovább. Ezen államok száma 1945-től ötre, majd az 1990-es évektől hétre emelkedett.
Részletesebb leírás:
- Magyarország: 20. századi magyar történelem
- Szlovákia – szlovákiai magyarok
- Románia: Erdély történelme, Partium, Bánság
- Ukrajna: Kárpátalja története
- Szerbia: Vajdaság
- Horvátország
- Szlovénia: Muravidék – muravidéki magyarok
- Ausztria: Burgenland (Felsőőrvidék)
Látnivalók
- Magyarország turizmusa
- Szlovákia turizmusa - Szlovákia magyar emlékei, látnivalói
- Románia turizmusa - (lásd: Történelmi Erdély és Nyugati határvidék) - Románia magyar emlékei, látnivalói
- Ukrajna turizmusa (lásd: Kárpátalja) - Ukrajna magyar emlékei, látnivalói
- Szerbia turizmusa (lásd: Vajdaság, Belgrád) - Szerbia magyar emlékei, látnivalói
- Horvátország turizmusa (lásd: Dráva-Száva-vidék) - Horvátország magyar emlékei, látnivalói
- Szlovénia turizmusa (lásd: Mura-vidék) – Szlovénia magyar emlékei, látnivalói
- Ausztria turizmusa (lásd: Burgenland) - Ausztria magyar emlékei, látnivalói
Lásd még
- A Kárpát-medence állatvilága kategória