|
Article on other languages:
|
A kétszikűek (Magnoliopsida v. Dicotyledonopsida, v. Dicotyledoneae) a hagyományos rendszerezés szerint a növények egy osztálya. Az egyszikűekkel együtt alkotják a zárvatermők törzsét. A legidősebb zárvatermők kétszikűek voltak. Két, egymással szemben álló sziklevéllel csíráznak – ezeknek a tápanyag raktározásában van fontos szerepe. A kétszikűek sziklevele csírázáskor a talajból kiemelkedik, mert a fejlődő fiatal szár felemeli az első lombleveleket és a még le nem száradt szikleveleket is (ún. földfeletti csírázás), ellenben az egyszikűek sziklevelével, ami a talajban marad, és nem kerül a felszín fölé (ún. földbeni vagy földalatti csírázás). A sziklevelek között helyezkedik el a rügyecske, amiből a hajtás fejlődik ki, valamint a gyököcske, amiből a főgyökér. Ez utóbbi gyakran elágazik, oldalgyökereket fejleszt. A levelekben az erek felépítése hasonló, vagyis egy főér ágazik el több oldalérre. Gázcserenyílásaik a levelek fonákján vannak. Száruk elágazó fás vagy lágyszár. A szállítónyalábok szabályos körben helyezkednek el. A virágtakaró legtöbbször kettős; csészéből és pártából áll; a virágtagok száma 4 vagy 5 (ez alól kivételek például az ősi bélyegeket hordozó liliomfák).
RendszerezésükÚjabb rendszerezésAz APG II osztályozás alapján a kétszikűek osztálya nem monofiletikus, azaz nem tekinthető önálló taxonnak, hanem osztályba be nem sorolható rendekre és családokra, valamint a valódi kétszikűekre kell felbontani a csoportot [1]. A nem besorolt rendek és a magnoliids klád már az egyszikűek kiválása előtt önállósodott csoport.
Cronquist rendszerezéseCronquist hat alosztályra bontotta a csoportot: ForrásokLábjegyzet |
This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.