Article on other languages:
- Middle_East
- Orient_Meyo
- الشرق_الأوسط
- Oriente_Mediu
- اورتاشرق
- Близък_Изток
- Bliski_Istok
- Orient_Pròxim
- Blízký_východ
- Малти_Хĕвелтухăç
- Y_Dwyrain_Canol
- Mellemøsten
- Naher_Osten
- Μέση_Ανατολή
- Mezoriento
- Oriente_Medio
- Lähis-Ida
- Ekialde_Ertaina
- خاورمیانه
- Lähi-itä
- Miðeystur
- Moyen-Orient
- An_Ear_Mheadhanach
- Oriente_Medio
- המזרח_התיכון
- मध्यपूर्व
- Srednji_istok
- Timur_Tengah
- Mið-Austurlönd
- Medio_Oriente
- 中東
- Wétan_Tengah
- Agmuḍ_alemmas
- 중동
- Medtlerre_Oßte
- Rojhilata_Navîn
- Oriens_Medius
- Artimieji_Rytai
- Tuvie_Austrumi
- Близок_Исток
- മദ്ധ്യപൂര്വേഷ്യ
- Nahoost
- Midden-Oosten
- Midtausten
- Midtøsten
- Êst_du_Mitan
- Bliski_Wschód
- Médio_Oriente
- Orientul_Mijlociu
- Средний_Восток
- Mediu_Urienti
- Middle_East
- Blízky_východ
- Bližnji_vzhod
- Блиски_Исток
- Mellanöstern
- Mashariki_ya_Kati
- மத்திய_கிழக்கு_நாடுகள்
- ตะวันออกกลาง
- Gitnang_Silangan
- Ortadoğu
- Матысь_Шунды_ӝужан_пал
- Середній_Схід
- مشرقی_وسطٰی
- Trung_Đông
- Moyén_Levant
- Penku_gu_Diggu
- מיטל_מזרח
- 中东地区
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
A Közel-Kelet (néhol helytelenül az angol kifejezést fordítva Közép-Kelet) elsősorban politikai-történelmi, nem pedig földrajzi fogalom, mely a 20. század folyamán jött létre az itt felfedezett olajkincsnek és a kialakult bonyolult etnikai-vallási-politikai ellentéteknek köszönhetően, melyek az Oszmán Birodalom felbomlásával, illetve a brit és francia mandátumok kiürítésével és Izrael állam megalapításával párhuzamosan harapóztak el. Az ebben rejlő lehetőségeket a nagyhatalmak maximálisan kiaknázták és elmélyítették a hidegháború során. Elsősorban Ázsiában helyezkedik el, de nyugati határa, Egyiptom révén Afrikába is átnyúlik. A Közel-Kelet egy nagy kiterjedésű középső övezetét „termékeny félhold” néven emlegetik.
Tartalomjegyzék |
A Közel-Kelet országai
A Közel-Kelethez szűkebb értelemben az alábbi államok tartoznak:
Tágabban értelmezve ide sorolható még
Természeti földrajza
Természeti adottságok
A Közel-Kelet döntően Délnyugat-Ázsiában fekszik, azonban határai több helyen csupán az egyes országok államhatárait követik. Ez elsősorban az egyiptomi-líbiai és az egyiptomi-szudáni határ esetében van így, Afrikában. A terület egyéb határai: a Földközi-, az Égei-, a Márvány- és a Fekete-tenger, többé-kevésbé a Kaukázus, a Kaszpi-tenger, az Iránt Türkmenisztántól, Afganisztántól és Pakisztántól elválasztó hegyvidék, az Arab-tenger, az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger.
A Közel-Kelet felszíne rendkívül változatos: az egyiptomi és arábiai sivatagoktól egészen az iráni és török magashegységeken keresztül a nagy folyamok (Nílus, Tigris, Eufrátesz) termékeny lapályaiig és a különféle tengerpartokig mindenféle felszíni forma megtalálható itt.
Éghajlat
Az utolsó nagy jégkorszakot követően – mintegy tízezer éve – összezsugorodott a jégtakaró, ennek következtében Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában csökkent a csapadék mennyisége. Az esőáztatta vidékek megritkultak és távolabbra kerültek.
A Közel-Kelet éghajlata a felszíni formáknak megfelelően jobbára forró és száraz sivatagi, noha a Földközi-tenger mellékén mediterrán hatás is érvényesül, Törökország és Irán magasabb régióiban pedig hegyvidéki éghajlat uralkodik. A legtöbb helyen hull némi csapadék, de többnyire túl kevés vagy rendszertelen a megállapodott mezőgazdasághoz. A világ legrégebbi földművelő településeinek maradványai mégis Anatólia, Irak és Palesztina területén kerültek elő (ld. termékeny félhold).
Természeti erőforrások
Természeti erőforrásokban szegény régió. A füves puszták mára eltűntek. Az ivóvíz szinte mindenütt ritka érték, megszerzése az államok között zajló politikai játszma része (például a Golán-fennsík Izrael és Szíria között). Egyes hegyvidékek réz-, vas- és más fémlelőhelyeket rejtenek, ezeket sok esetben az ókortól fogva művelik.
A Perzsa-öböl környékén, hatalmas kőolajkészletek találhatók, a világ ismert tartalékainak több mint a fele. Az olaj a 20. század közepétől fogva rendkívüli mértékben megnövelte a Közel-Kelet jelentőségét. Áldásaiban csak néhány ország, elsősorban Szaúd-Arábia, Irán, Irak, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek részesülnek.
Történelem
Az első nagy közel-keleti civilizációk az i. e. 4. évezredben jöttek létre Mezopotámiában (a Tigris és az Eufrátesz folyók mentén) és Egyiptomban, a Nílus mentén.
A Közel-Kelet vallási, etnikai, nyelvi képe
Vallások bölcsője és küzdőtere
A Közel-Kelet földrajza is hozzájárult lakóinak sokféleségéhez. E sokszínűség nem mindig mutatkozik meg a statisztikákban. A közel-keleti népesség kilenctizedének vallása az iszlám. Nagy többségük szunnita, de Irakban, Szíriában és Libanonban jelentős a siíta elem. Libanonban tömbben, a Közel-Kelet többi részén elszórtan keresztény közösségekkel is találkozhatunk, míg Izrael többségében zsidó állam.
Nyelvek
Az itt élők fele arabul beszél. Jelentős a kurdul, törökül vagy perzsául beszélők száma. A fennálló különbségek a második világháború óta több helyen vezettek etnikai és/vagy vallási összeütközésekhez, polgárháborúkhoz.
A Közel-Kelet válságai
Vallási konfliktusok
Etnikai összeütközések
Ideológiai konfliktusok
Környezeti válságok
A túlnépesedés és a városok válsága
|
|||||||||||||||||||||||
 |
Ez a földrajztudományi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |