Köztársasági elnök

Article on other languages:

• Président_de_la_République
• Presidente_della_repubblica
• Presidente_de_ła_Repùblica

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez az állítás önmagában nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!

Köztársasági elnöknek nevezik általában a köztársasági államformájú országok államfőjét.

A köztársasági elnöki funkció kialakulása

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

A köztársasági elnök jogkörének típusai

• a köztársasági elnök egyben a végrehajtó hatalom feje (pl. USA)
• erős köztársasági elnök (pl. Franciaország, Oroszország)
• közepes erősségű köztársasági elnök (pl. Lengyelország, Románia)
• gyenge köztársasági elnök (pl. Magyarország, Németország, Csehország)

A magyar köztársasági elnök

Bővebben: A Magyar Köztársaság elnöke

A magyar köztársasági elnök fontosabb feladatai és jogai:

• A köztársasági elnök látja el kézjegyével a törvényeket, s azok parlamenti elfogadását követő legkésőbb 15. napon ki is hirdeti őket. Összehívja és megnyitja az országgyűlés alakuló ülését, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére az országgyűlésnek, valamint a miniszterelnök javaslatára kinevezi a kormány tagjait.
• Az országgyűlés által elfogadott törvényt – még az aláírás előtt – a köztársasági elnök véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Ezt hívjuk előzetes normakontrollnak. A köztársasági elnök az országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírás előtt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az országgyűlésnek.
• A köztársasági elnök nevezi ki a bírákat, dönthet a mentelmi joguk felfüggesztéséről. Az országgyűlés szavaz a köztársasági elnök által a Legfelsőbb Bíróság elnökének, legfőbb ügyésznek jelölt személyről. A legfőbb ügyész helyetteseit a köztársasági elnök nevezi ki.
• A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Távirati Iroda, és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét, s javaslatot tehet az országgyűlési biztosok személyére, akiket a parlament választ meg végül. A miniszterelnök és a köztársasági elnök együttesen jelölik megválasztásra a parlamentnek az Országos Rádió és Televízió Testület elnökét.
• A felsőoktatási intézmények tanácsának javaslatára, az oktatási miniszter előterjesztése alapján kinevezi vagy felmenti az egyetemi tanárokat, rektorokat.
• A külügyminiszter előterjesztése alapján nevezi ki vagy menti fel a nagyköveteket és követeket, az illetékes miniszterek (belügy- hadügy- pénzügyminiszter) javaslatára lépteti elő a tábornokokat.
• A Magyar Tudományos Akadémia elnökét az akadémikusok közgyűlése választja meg, s a köztársasági elnök erősíti meg hivatalában.
• A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnök, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet az illetékes miniszter előterjesztése alapján adományozza és adja át ünnepélyes keretek között a köztársasági elnök.
• A belügy- vagy az igazságügyminiszter előterjesztése alapján dönt állampolgári ügyekben, a legfőbb ügyész előterjesztése alapján a köztársasági elnök adhat egyéni kegyelmet (általános amnesztiát azonban csak a parlament hirdethet), s szintén a belügyminiszter előterjesztésére dönt a városi cím adományozásáról, illetve a községalakításról
• Kitűzi az országgyűlési és az önkormányzati választások időpontját.
• A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.

Lásd még

• Miniszterelnök