Kalifornia

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Jelen szócikk Kalifornia állammal foglalkozik. Ha a CA rövidítés fotográfiai vonatkozására vagy kíváncsi, lásd az optikai lencsék leképzési hibái szócikk kromatikus aberráció alfejezetét.

Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült.
Ez az állítás önmagában nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható!
Az ezen a lapon látható jelölés 2007 júniusából származik.

Kalifornia állam


(Kalifornia zászlaja)	(Kalifornia címere)

Az állam beceneve: The Golden State

Az USA tagállamai

Fővárosa

Sacramento

Legnagyobb város

Los Angeles

Kormányzó

Arnold Schwarzenegger (R)

Hivatalos nyelv

angol

Terület

– összesen
– szárazföld
– víz
– víz %

Terület szerint 3.

410 000 km²
404 298 km²
20 047 km²
4,7%

Népesség

– 2000. évi adatok

Népesség szerint 1.

33 871 648 fő

Népsűrűség

– 2000. évi adatok

Népsűrűség szerint 12.

83,78 fő/km²

Felvétel az unióba

– sorrendben
– dátuma

31.
1850. szeptember 9.

Időzóna

PST: UTC-8/-7

Szélesség

32°30'É – 42°É

Hosszúság

114°8'Ny – 124°24'Ny

K-NY-i kiterjedés

É-D-i kiterjedés
Domborzat
– legmagasabb
– átlagosan
– legalacsonyabb

402,5 km

1240 km

4418 m
884 m
-86 m

Postai rövidítés

ISO 3166-2

US-CA

Weblap

www.ca.gov

Kalifornia az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb állama, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Baja California állam határolja.

Története

Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodriguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcala-t a ferencesek alapították San Junípero Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portola lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból. 1848-1849-ben kitör az aranyláz. Kalifornia 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.

Gazdaság

Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja. Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása alkot fontos szerepet az állam iparában. Los Angeles-től nem messze található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára.

Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina. Színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higany. Nem fémes ásványok közül a legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős mennyiségű kőolajmezők is találhatóak, amely jelentős szerepet alkot az állam vegyipara számára.

Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők, és sivatagos területek ellenére hatalmas hektáron találhatóak szántóföldek, ahol a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű talaj helyezkedik el, kedvezve a szőlőtermesztésnek. Világhírűek a kaliforniai borok. Nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztésben a legfontosabb szerepet a szarvasmarhák tenyésztése alkotja, de kiemelkedő fontosságú a lótenyésztés is.

A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos területnek, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tíz millió turista keresi fel Kaliforniát.

Népesség

Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az állam minden részéből költöznek ide.

Kalifornia lakosságszáma:

1980: 23,700,000
1990: 29,800,000
2000: 33,900,000
2007: 37,600,000

Az állam etnikai megoszlása:

62.6%	Fehér amerikai- beleértve 16.2% fehér hispániai
6.4%	Afroamerikai
0.8%	Amerikai indián és alaszkai benszülött
10.8%	Ázsiai amerikai
0.4%	Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött
2.8%	Kettő vagy több rassz Egyéb rassz
32.4%	A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű

^[1]

Népesebb városok

Los Angeles (4,045,873)
San Diego (1,336,865)
San José (989,486)
San Francisco (824,525)
Long Beach (492,642)
Fresno (486,116)
Sacramento (475,743)
Oakland (420,183)
Santa Ana (353,184)
Anaheim (346,823)
Bakersfield (328,692)
Riverside (296,842)
Stockton (289,927)
Chula Vista (231,305)
Fremont (213,512)
Modesto (209,936)
Irvine (209,806)
Glendale (207,157)
San Bernardino (205,493)
Huntington Beach (201,993)

Éghajlat

Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a nyári hőmérséklet többé-kevésbé változatlan, a téli hőmérséklet azonban a Kaliforniai-áramlás hatásaitól hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25-30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.

Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is.

Kalifornia déli részeit nagy kiterjedésű sivatagok, és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mértek 57 °C-ot, a legmelegebb hőmérsékletet a Death valley-ben (Halál-völgy). Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag egyszerűen hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.

Látnivalók

Külső hivatkozások

Ez a közigazgatással kapcsolatos lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Az Amerikai Egyesült Államok közigazgatási egységei

Tagállamok	Alabama \| Alaszka \| Arizona \| Arkansas \| Colorado \| Connecticut \| Delaware \| Dél-Dakota \| Dél-Karolina \| Észak-Dakota \| Észak-Karolina \| Florida \| Georgia \| Hawaii \| Idaho \| Illinois \| Indiana \| Iowa \| Kalifornia \| Kansas \| Kentucky \| Louisiana \| Maine \| Maryland \| Massachusetts \| Michigan \| Minnesota \| Mississippi \| Missouri \| Montana \| Nebraska \| Nevada \| New Hampshire \| New Jersey \| New York \| Nyugat-Virginia \| Ohio \| Oklahoma \| Oregon \| Pennsylvania \| Rhode Island \| Tennessee \| Texas \| Új-Mexikó \| Utah \| Vermont \| Virginia \| Washington \| Wisconsin \| Wyoming
Szövetségi kerület	Washington, D.C.
Társult államok	Északi-Mariana-szigetek \| Puerto Rico
Külbirtokok	Amerikai Szamoa \| Amerikai Virgin-szigetek \| Baker-sziget \| Guam \| Howland-sziget \| Jarvis-sziget \| Johnston-atoll \| Kingman-zátony \| Midway-atoll \| Navassa-sziget \| Palmyra-atoll \| Wake-sziget

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalifornia”

Kategória: Kalifornia

Rejtett kategóriák: Az összes forráshivatkozásra váró lap | Forráshivatkozásra váró lapok 2007 júniusából | Csonkok (közigazgatás) | Csonkok 2005 augusztusából

More about Kalifornia: kalifornia kartel, kalifornia movie, bar jean kalifornia,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.