Article on other languages:
 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
Ez a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kapolcs (keresztnév).
| Kapolcs | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Megye | Veszprém | ||
| Kistérség | Tapolcai | ||
| Rang | község | ||
| Irányítószám | 8294 | ||
| Körzethívószám | 87 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 451 fő (2001) +/- | ||
| Népsűrűség | 32,28 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,97 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
  Kapolcs
|
|||
Kapolcs: község Veszprém megyében, a Tapolcai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése
A település a Káli-medence Tájvédelmi Körzetben, a Balaton-felvidéki Eger-völgyben fekszik, Budapesttől 149, Tapolcától 15, Veszprémtől pedig 30 kilométer távolságra.
Szomszédos települések
Története
A településen vélhetően már ősemberek is éltek (Pokol-lik), a falu felett emelkedő Királykőn pedig feltehetően Attila egyik vára állhatott. A település közelében vezetett a Budát az Adriai-tengerrel összekötő Via Magna, a rómaiak egyik nagy hadi útja, s valószínű, hogy a környék már lakott volt a rómaiak idejében is. Erre utalnak a község területén talált római emlékek és sírkő, amely a Keszthelyi Múzeumban van. Népvándorláskori arany sírlelet is előkerült az egyik Kossuth Lajos utcai építkezésnél. Ez a lelet a Veszprémi Múzeumban található.
A település nevét valószínűleg arról a Kapolcs nevű vezérről kapta, aki a kunok élén 1091-ben betört Erdélybe majd Biharba. I. László király azonban megállította a kunokat és megölte Kapolcsot. A kor szokása szerint a legyőzöttek egy részét letelepítették, s ők adták falujuknak a Kapolcs nevet.
A település nevét először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levél említi, mint Kapulch falut. A Kapolcs név első ízben 1640-ben tűnik fel az iratok közt, addig Copulchoként, Kopulchoként, vagy Capulchként idézték – véglegesen 1846-ban veszi föl ezt a nevet a település.
A reformáció során a lakosság jelentős része lutheránus lett, a gazdagabb réteg meg is maradt annak, míg a szegényebbek, az Esterházy uradalomban dolgozók, a birtoktalanok római katolikusok maradtak. A községben az iparosok és kereskedők révén zsidó közösség is élt a nyilas uralomig, saját templomuk is volt, amit az 1950-es években lebontottak. A községben a vallási felekezetek békében éltek egymással egyetlen incidenst (pogrom kísérlete) leszámítva, amely kivülről, Tapolca városából indult ki. Kapolcson azonban nem történt semmi, mivel a kapolcsi keresztények nem engedték be falujukba az idegen bajkeverőket.
Gazdaság
A 19. századra a település már 7-800 főt számlált, fejlett kézművesipara révén híressé váltak a kapolcsi fazekasok, tímárok, serfőzők, gombkötők, csizmadiák, szűrkészítők, vargák, szabók, asztalosok, kályhások, a legfontosabb ágazat azonban a malomipar volt: az Eger-patak vize mentén több malom is működött. 1948, az államosítások és a körzetesítés hatására, az iparát, munkahelyeit, gazdálkodását, hagyományait elvesztett település lélekszáma az elvándorlások következtében folyamatosan csökkent. Ma a legnagyobb gondot a munkanélküliség és a nyugdíjaskorúak nagy száma, a munkahelyek hiánya jelenti.
Kultúra
A XIX. század végén XX. század elején a vallási alapon szervezett leány és legényegyletek Kapolcson is működtek. Bálok és saját maguk által előadott színházi előadások jelentették a faluban a kulturális életet. Ebben az evangélikus ifjúság járt élen.
Az 1950-es években politikai nyomásra a kulturális élet jelentősen visszafejlődött, bár a faluban még rendeztek műkedvelő előadásokat. Népviselet ebben az időben már nem volt látható. Később a népdalkörök országos vetélkedőin részt vettek és szép eredményeket értek el a kapolcsiak.
Az 1980-as évek végén a település volt a kiindulópontja a ma már több településen zajló Művészetek Völgye fesztiválnak. A kulturális rendezvény mostanra olyannyira összeforrott a település nevével, hogy például a falunak nincs is önálló internetes honlapja, a weboldalon főként a rendezvénnyel kapcsolatos információk találhatók meg. A fesztivál voltaképpen hét település: Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd, Monostorapáti, Öcs, Pula és Nagyvázsony helyszínein zajlik. Az ötlet Márta István zeneszerzőtől, színidirektortól származik, aki a rendezvény fesztiváligazgatója.
A Művészetek Völgye fesztivál minden évben július végén, augusztus elején mintegy egy héten át tart. A rendezvények között színházi előadások, komoly-, nép- és világzenei koncertek, irodalmi estek és délutánok, kiállítások és mesterségek bemutatása szerepel. A Művészetek Völgye fesztivált 2007-ben 19. alkalommal rendezték meg ("A Völgy nagykorú lett" [1])). A Fesztivál 2008-ban Bűvészetek Völgye néven Kapolcs központtal kerül megrendezésre.
Képgaléria
 |
 |
 |
 |
Külső hivatkozások
Kapolcs és a fesztivál honlapja Kapolcs nem hivatalos honlapja
|
||||||||