Komló (növény)

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Komló (Humulus) nemzetség

Közönséges komló (Humulus lupulus)

Rendszertani besorolás

Ország:	Növények (Plantae)
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend:	Rózsavirágúak (Rosales)
Család:	Kenderfélék (Cannabaceae)
Nemzetség:	Humulus L.

Fajok

Közönséges komló (Humulus lupulus)
Japán komló (Humulus japonicus)
Humulus yunnanensis Hu

Hivatkozások

A Wikifajok tartalmaz Komló (Humulus) nemzetség
témájú rendszertani információt.

A Wikimedia Commons tartalmaz
Komló (Humulus) nemzetség témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a növényről szól. Hasonló címmel lásd még: Komló.

A komló (Humulus) a kenderfélék (Cannabaceae) család egyik nemzetsége. A nemzetségbe világszerte három faj tartozik, melyek közül a legismertebb és legelterjedtebb a közönséges komló (H. lupulus), egy kétlaki, évelő kúszónövény, aminek termése a sörgyártás egyik legfontosabb alapanyaga. Gyógynövényként nyugtató- és altatószerként, valamint gyomorpanaszok ellen használják.

Tartalomjegyzék

1 Közönséges komló (H. lupulus L.)
- 1.1 Hatóanyagai, felhasználása
2 A nemzetség további fajai

Közönséges komló (H. lupulus L.)

Hazája valószínűleg Kelet-Európa volt, azonban a 8. század óta egész Közép-Európában elterjedt. Nedvesebb helyeken, ártéri és ligeterdőkben olykor áthatolhatatlan bozótot képez. A jobbra csavarodó száron horgas szőröket és keresztben átellenesen elhelyezkedő, hosszú nyelű, 3-5 karéjú, durva tapintású leveleket találunk. 10-40 m hosszú indáival bokrokra, fákra kapaszkodik. Tavasszal a friss hajtások a növényvilágban rendkívül gyorsnak számító 20-50 cm/hét sebességgel törnek elő a telet a talajban átvészelő, körülbelül 1-3 cm vastag és több méter hosszú gyöktörzsből. Júliusban virágzik.

Hatóanyagai, felhasználása

Az elvirított termős növények virágzata a megnövekedő murvalevelekkel és takarópikkelyekkel tobozszerűvé válik. Gyógyszerként és a sörfőzéshez csak ezeket az úgynevezett 'komlótobozokat' használják. A tobozkában mirigyszőrök találhatók, amelyekben a keserű ízű, étvágygerjesztő és tartósító hatású lupulon és humulon válik ki. A tobozkából nyert komlóliszt a sörgyártásban fontos, ezért a komlót nagyüzemi táblákon termesztik is. Emellett kb. 1–3% illóolajat és fito-ösztrogéneket is tartalmaz.

A gyógyszerészek a drogot Strobuli Lupulinak (Lupuli strobulus) nevezik. A népi gyógyászatban teáját nyugtató, altató hatásúnak tartják, bár nem tudni, mi ennek a hatóanyaga. Az álmatlanság elleni italokban a komlót hatékonyabb nyugtató füvekkel, mint például macskagyökérrel kombinálják.

Kimutatták, hogy csökkenti a koleszterin-szintet.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben komlótoboz (Lupuli flos) néven hivatalos drog.

A komló tobozkái

Komlóültetvény

A nemzetség további fajai

Japán komló (H. japonicus Siebold & Zucc. syn. scandens (Lour.) Merrill)

Japánból származik, Magyarországon egyévesként kertekben ültették, de mára kivadulva, főleg ártéri ligeterdőkben meghonosodott. Levele a komló levelénél tagoltabb, 5-7 karéjú.