 |
del.icio.us |
 |
Digg |
 |
Furl |
 |
|
 |
Rojo |
| Add to OnlyWire |
Ez a szócikk a növényről szól. Hasonló címmel lásd még: LEN (úszás).
 |
|||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||
|
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
Tartalomjegyzék |
Története
Az emberiség ősi kultúrnövénye, már az ősember is felhasználta a vadlen rostját és magját. Az egyiptomi piramisok múmiájit is lenvászonba göngyölték. Egyiptomból a len Indiába is elkerült, ahol már a pamut elterjedése előtt felhasználták. A régi görögök is ismerték a lent, magjából táplálékot, rostjából ruhát, köteleket, hálót készítettek. A rómaiak a Tiberis folyó mentén termesztett lenből tunikákat készítettek. A középkorban a lentermesztés már egész Európában elterjedt. A 19. század elején komoly lendületet adott az európai lentermesztésnek a napóleoni háborúk kontinentális zárlata, amely a tengerentúli országokból származó textilnyersanyagok behozatalát is megakadályozta. Magyarország területére a római hódítások nyomán i. e. 34-ben került a len.
A modern lenipar akkor fejlődött ki, amikor Philipp de Girard 1814-ben feltalálta a len nedves fonási eljárását. Ő alapította Párizsban az első lenfonó gyárat.
Legfontosabb len-termelő országok
Franciaország, Hollandia, Belgium adja a világ rostlen termelésének kb. 70 %-át, Europában még kedvező adottságokkal rendelkezik Belorusszia, Ukrajna, Csehország és Lengyelország. Europán kivül a legfontosabb termelő Egyiptom és Kina. Hazánkban főleg a Dunántúlon termesztették, de a nyolcvanas évek elején megszűnt a rostlentermelés.
A lennövény
A lenrostokat a lennövény szárából nyerik. 80-120 cm magas, világoskék vagy fehér virágú. 90-120 napon át fejlődik. Szára egyenes és merev, évente egyszer virágzik. 3 fajtája van: rostlen, olajlen, kéthasznú len.
A lenkóró elsődleges feldolgozása
1. Aratás: a szár elvágása a gyökér felett; nyűvés (gyökerestől kihúzás)
2. Lenkévék szárítása a napon
3. Gubózás (a magok eltávolítása)
4. Osztályozás
5. Feltárás: a rostnyalábok elválasztása a szárban lévő háncstól. Típusai: -Mechanikai feltárás (fás részek eltávolítása töréssel - a rostok durvák és sok fásrészt tartalmaznak) -Vegyszeres feltárás (fás részek eltávolítása vegyszerrel - merev rostot kapunk) -Biológiai feltárás (mikroorganizmusok segítségével történő rohasztás - kinyerjük a rostokat) A biológiai felrátás lehet: harmatáztatás (nedves éghajlaton, tengernél); medencés áztatás (hideg vagy meleg vizes - Magyarországon is ezt alkalmazták, amig volt lentermesztés); alagútas áztató berendezéssel történő feltárás (ez a legkorszerűbb, 30-28 °C-os termálvíz)
6. Áztatás utáni szárítás, kis sátrak építésével
7. Törés: bordás hengerpárokból álló törőgéppel - célja a fás részek összetörése
8. Tilolás: a fás részek kiverése
9. Gerebenezés: a rostkötegek kifésülése, párhuzamosítása - ezután lent és melléktermékként lenkócot kapunk
A len belső szerkezete
A molekulaláncok elrendeződése kristályos, láncai egyenesek. Felépítése: 65-80% cellulóz, viaszt, pektin (ragasztó), lignin (fásrész).
A len fizikai, kémiai tulajdonságai
A sejtek hossza 2 - 120 mm, átmérőjük 25-35 mm. Felülete matt fényű, kissé szennyeződik
Szakítószilárdsága nagy, kevéssé alakítható. Gyűrődik, kopásállósága jó. 110-120 °C-ig nem károsodik, e felett sárgul - szakítószilárdsága csökken, barnul, majd elszenesedik. Nagy, sárga lánggal ég, égett papírszagú, égésterméke szürke hamu. Az ultraibolya sugarak károsítják, szakítószilárdságát csökkentik. Nedvességfelvétele jó, gyorsan szívja a nedvességet és gyorsan szárad. Nagy melegben segíti a test hőszabályozását.
Lúgokra érzékeny, azért kezelésnél óvatos eljárás indokolt (a pektin kioldódhat). A savakra nagyon érzékeny - híg állapotban is károsítják, elszenesítik. Fehérítése nátrium-klorid-, hidrogén-peroxid- és nátrumlúgos főzéssel javasolt. A penészgombák megtámadják, elszíneződik.
A len felhasználása
Textilipari felhasználás
A lent szép fénye, hűvös tapintása, nagy szakítóereje, rugalmassága, könnyű fehéríthetősége és színezhetősége teszi kedvelt textilipari nyersanyaggá. A legkülönbözőbb rendeltetésű szövetek készítésére használják, a vékony batiszttól a könnyű ruházati szöveteken át a nehéz műszaki szövetekig. Az ún. féllen szövetek len lánc- és pamut vetülékfonalakból készülnek.
A gerebenezésnél keletkező gerebenkóc kártolt fonási eljárással feldolgozható és ebből pl. zsákok készíthetők.
A feldolgozás melléktermékei
A fonásra nem alkalmas kócot tömítőanyagként haszosítják (pl. vízvezetékek csatlakozásainak tömítésére).
A lenmagokból kipréselt olajból kencéket, lakkokat, festékeket, ragasztóanyagokat, étolajat készítenek. Az olaj kipréselése (olajütés) után visszamaradó olajpogácsa nagy fehérje tartalma miatt kitűnő takarmány.
A pozdorja hőszigetelő lapok készítésére és papírgyártásra is használható.
Lásd még
 |
Ez a növényekről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
More about Len: len bias, dvd len, tien len, cheo dinh len nui.com thuyen, len dawson, len deighton, len barry, nhanh len, len stoler,