Liechtenstein

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Liechtenstein Hercegség
Fürstentum Liechtenstein
Liechtenstein zászlaja Liechtenstein címere
zászló címer
Himnusz: Oben am jungen Rhein
Liechtenstein fekvése
Főváros Vaduz
Legnagyobb város Schaan
Államforma
 - Herceg II. János Ádám liechtensteini herceg
 - Miniszterelnök Otmar Hasler


Hivatalos nyelv Német
függetlenség  
Terület  
 - Összes 160 km² (189.)
Népesség  
 - 2004 évi becslés 32 528  (187.)
 - Népsűrűség 203 fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó
HDI ()  (.) – 
Pénznem Svájci frank (CHF)
Időzóna CET (UTC+1)
 - Nyári időszámítás CEST (UTC+2)
Internet TLD .li
Nemzetközi gépkocsijel FL
Hívószám +423
térkép szerkesztése

A Liechtenstein Hercegség kis európai monarchia Ausztria és Svájc között a Rajna völgyében. Kis mérete ellenére nagy nemzetközi hírnévnek örvend, mivel az adóparadicsomok egyike.

Tartalomjegyzék

Földrajza, természeti környezete

Liechtenstein domborzata

Domborzata

Liechtenstein a Rajna völgyében fekszik Ausztria és Svájc közé beékelve az Alpokban. Domborzatát tekintve, a Rajna menti keskeny 400 méter tengerszint feletti magasságú síkság fölé magashegység emelkedik. Legmagasabb pontja: Grauspitz (2599 m).

Vízrajza

Fő folyója a Rajna, amely határfolyó nyugat felé, és elválasztja az országot Svájctól. Az Alpokból több kis patak is beleömlik a Rajnába, ezek általában bővizűek és egyenletes vízjárásúak, köszönhetően a hegyvidéki éghajlatnak.

Éghajlata

A Rajna felől fújó szél, illetve a hegyek szigetelő hatása miatt viszonylag enyhe a mikroklíma. Az ország egész területén hegyvidéki az éghajlat.

Az évi csapadék mennyisége 900-1200 mm. A hőmérséklet télen gyakran esik -15 °C alá, míg nyáron általában 20 °C fölött van.

Növény- és állatvilága

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Története

Liechtenstein látképe a Saargans (Svájc) és Balzers (Liechtenstein) közti Rajna-hídról.

Liechtenstein, az Ausztria és Svájc között elhelyezkedő hercegség magva az 1342. május 3-án alakult Vaduzi Grófság volt. Jelenlegi határait 1434-ben nyerte el, amikor egyesült Vaduz és Schellenberg. Az előbbi 1699-ben, az utóbbi 1712-ben lett a Liechtenstein-ház birtoka. János Ádám herceg a Schellenberg-uradalomért 115 ezer forintot, a Vaduz-uradalomért 290 ezer forintot fizetett a régi tulajdonosának, Hannibal von Hohenems grófnak. A Liechtensteini Fejedelemséget, mint önálló államot 1709. január 23-án VI. Károly német-római császár alapította meg a Német-római Birodalom keretében. Az első hét herceg még a lábát sem tette a hercegség területére, inkább Bécsben laktak, vagy csehországi és morvaországi birtokaikon. 1806-tól, a Német-Római Birodalom feloszlásától szuverén állam. 1806 és 1813 között tagja volt a Rajnai Szövetségnek (Rheinbund), 1815 és 1866 között pedig a Német Szövetségnek. 1866-tól teljesen független állam, amely az első világháborúig az Osztrák-Magyar Monarchiával ápolt szoros kapcsolatokat.

Az első világháború után Svájc felé közeledett. 1921-ben kikiáltották az alkotmányos monarchiát Liechtensteinben. 1923-ban gazdasági és vámunió jött létre Svájccal, azóta Liechtenstein hivatalos pénzneme a svájci frank.

A második világháború során Liechtenstein semleges maradt, a háborúban érintett csehszlovákiai és lengyelországi birtokaikról vagyonuk nagy részét kimentették. Azonban még így is jelentős anyagi kárt szenved a Liechtenstein család, akik 1600 km²-nyi földjét államosították (legnagyobbrészt) Csehszlovákiában. Ez, illetve a hidegháború során liechtensteini állampolgárok ellen irányuló csehszlovákiai beutazási tilalom következtében a Csehország, ill. Liechtenstein közötti diplomáciai kapcsolatok még mindig elég rosszak.

Az országban a nők csak 1984-ben nyertek általános választójogot. 1990-ben csatlakozott az ENSZ-hez, 1991-től az EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Övezet) tagja. 2003-ban új alkotmányt fogadtak el, amely az uralkodói jogkört bővítette.

2004. augusztus 15-én II. János Ádam fejedelem helyettesévé (Stellvertreter des Fürsten – a.m. fejedelem-helyettes) nevezte ki elsőszülött fiát, Liechtenstein Lajos trónörököst. A Liechtenstein fejedelmi család jelenleg a világ leggazdagabb családjai közé tartozik. A herceg magánvagyona mintegy 2 milliárd dollárra tehető.

Politikai élet

Vaduz

Belpolitika

Liechtenstein alkotmányos monarchia, élén II. János Ádám herceg áll apja 1989-es halála óta. A parlament, a Landtag 25 választott képviselőből áll. Az öttagú kormány felelős a mindennapi kérdésekben.

A hercegség területe két választókerületre oszlik: északon Unterland, délen Oberland. 1984. július 1. óta az országban a nők is szavazhatnak, kivéve az önkormányzati választásokat. 2003. március 16-án megreformálták a demokratikus alkotmánylevelet is, amely kibővítette, illetve megerősítette az uralkodó jogköreit. Ezenkívül amelyik község megszavazza, az kiléphet az államból. A kormányfő jelenleg Otmar Hasler, akinek az elnökség mellett a pénzügy és az építésügy is a felügyelete alá tartozik. A kormányfőhelyettes Dr. Klaus Tschütscher. Ő a gazdasági, a jogi és a sportminisztérium első embere. A kulturális, a külügyi, a családi és az esélyegyenlőségi tárcát Rita Kieber-Bech vezeti. Az oktatási és a szociális miniszteri tisztséget Hugo Quaderer tölti be. Dr. Martin Meyer a belügyi, az egészségügyi, a közlekedési és a kommunikációs minisztérium első embere.

Pártok

Liechtensteinben a következő pártok léteznek:

A VU Oberlandban erős, ahol a demokratikus és a svájcibarát választók élnek, ezzel szemben Unterlandban a FBP a legerősebb párt, ahol hercegi értékeket megőrző és osztrákbarát választók élnek.

Külpolitika

Az ország védelmét Svájc biztosítja. Liechtensteinnek Bécsben, Bernben, Berlinben, Brüsszelben, Strassbourgban, Washingtonban és New York-ban van külképviselete.

Liechtensteint sok európai választja tartozkódási helyének, ugyanis itt alacsonyak az adók. Évente 64 új tartozkódási engedélyt adnak ki, ebből 56-ot munkavállaláshoz.

Közigazgatás

Az országban 10 község (Gemeinde) és Vaduz főváros alkot külön közigazgatási egységet. A községek a következők:

Liechtenstein községei
Zászló Irányítószám és településnév Lakosság
(2006. december 31.)		 terület (km²) Község
Unterland választási kerület (Schellenberg)
Ruggell 9491 Ruggell 1 920 7,4 Ruggell
Schellenberg 9488 Schellenberg 1 032 3,5 Schellenberg
Gamprin 9487 Gamprin 1 463 6,1 Gamprin, Bendern
Eschen 9492 Eschen 4 141 10,3 Eschen, Nendeln
Mauren 9493 Mauren 3 718 7,5 Mauren, Schaanwald
Oberland választási kerület (Vaduz)
Schaan 9494 Schaan 5 747 26,8 Schaan
Planken 9498 Planken 387 5,3 Planken
Vaduz 9490 Vaduz 5 070 17,3 Vaduz
Triesenberg 9497 Triesenberg 2 566 29,8 Triesenberg, Masescha, Silum, Gaflei, Steg, Malbun
Triesen 9495 Triesen 4 674 26,4 Triesen
Balzers 9496 Balzers 4 450 19,6 Balzers, Mäls
Liechtenstein Liechtenstein 35 168 160,0  

Exklavék és enklavék

Liechtenstein 7 településének van 1 ill. több exklavéja.

  • Balzers: 2 exklavé
  • Eschen: 2 exklavé
  • Gamprin: 1 exklavé
  • Planken: 3 exklavé, 1 enklavé
  • Schaan: 4 exklavé, 2 enklavé
  • Triesenberg: 1 exklave (Malbun mellett)
  • Vaduz: 5 exklavé

Gazdaság, szolgáltatások

Liechtenstein Svájccal gazdasági unióban van, hivatalos pénzneme a svájci frank (CHF).

Liechtensteinben a szolgáltató és kereskedelmi szektor mellett szinte minden más eltörpül. GDP/fő értéke alapján a világ leggazdagabb államai közé sorolható, amelyet a rendkívül jó életkörülmények, ill. az Európában legalacsonyabb munkanélküliségi ráta is tükröz. Alacsony adóinak (legfeljebb 18%) köszönhetően rengeteg külföldi cég jegyzi be székhelyét Liechtensteinben. Ennek köszönhető, hogy az ország mintegy 30 000 lakosára 100 000 postafiók jut. A Liechtensteinben termeléssel nem foglalkozó, pusztán adózó vállalatok a nemzeti jövedelem 30%-át adják.

Az iparban leginkább a építőipari, élelmiszeripari, elektronikai és fogászati cégek jellemzőek.

A szolgáltatás rendkívül fejlett, amely az infrastruktúra rendkívül jó állapotának is betudható.

A legnagyobb állami vállalat a Liechtensteini Posta, amely egyben a nemzeti busztársaság (LBA), nemzeti telefontársaság tulajdonosa is. Az ország területén kb. 30 mobiltelefontársaság kínálja szolgáltatásait, bár az országban a svájci, sok helyen az osztrák társaságok adásai is foghatóak.

Lásd még: offshore.

Közlekedés

Az országban 140 km aszfaltozott út van. Liechtensteinben nincs autópálya, viszont a Rajna bal partján kezdődik az A13-as svájci autópálya. A vezetésnél 0,8‰ lehet az alkohol maximális mennyisége. A megengedett sebesség településen kívül 80 km/h.

Az ország bármely pontja elérhető jóminőségű betonúton, tömegközlekedéssel a Liechtenstein Bus (LBA) gázüzemű buszaival. Az országban az ÖBB osztrák vasúttársaság üzemeltet villamosított vasútvonalat az osztrák Feldkirch és a svájci Buchs SG között. Lásd még: Liechtenstein vasúti közlekedése.

Népessége, lakossága

Általános adatok

A lakosság 2/3-a az országban született. A lakosság 10,8%-a Svájcból, 5,9%-a Ausztriából, 3,4%-a Németországból érkezett. Ezenkívül élnek itt olaszok és jugoszlávok (3,3%) valamint törökök (2,6%).

Legnépesebb városok

Nyelvi összetétel, vallási összetétel

Liechtenstein alapvetően délnémet nyelvet beszélő emberekből áll, de jelentős számú (elsősorban német, osztrák, francia, olasz) bevándorló is él az országban.

A leginkább elterjedt az országban a római katolikus vallás. 1997. december 2-án II. János Pál pápa létrehozta a vaduzi érsekséget.

A 2000-es népszámlálás adatai[1] szerint az ország lakossága az alábbiak szerint oszlik meg:

  1. keresztény 29 220 (87,7%)
    1. katolikus 26 122 (78,4%)
    2. evangélikus-református 2 634 (7,9%)
    3. ortodox 365 (1,1%)
    4. egyéb keresztény 79 (0,2%)
    5. evangélikus 22 (0,1%)
    6. újapostoli 19 (0,1%)
  2. muzulmán 1 593 (4,8%)
  3. ateista 941 (2,8%)
  4. buddhista 66 (0,2%)
  5. Jehova tanúi 35 (0,1%)
  6. zsidó 26 (0,1%)
  7. egyéb 21 (0,1%)

Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Oktatási rendszer és kultúra

A Rajna völgye Triesenberg felől. Balra Svájc, jobbra Liechtenstein fekszik.

Iskolarendszer

1805 óta általános iskolakötelezettség van az országban.

Liechtenstein oktatása hasonló Svájcéhoz.

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei képviselik a helyi kultúrát. A fejedelem magángyűjteményét bécsi múzeumában állította ki.

Angol-ház: Vaduzban található. 1934-ben építették.

Művészetek

  • Építészet
  • Képzőművészetek
  • Irodalom
  • Filmművészet
  • Zene
     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Ünnepnapok

  • január 1.: újév
  • január 6.: vízkereszt
  • február 2.: gyertyaszentelő
  • március 19.: József-nap
  • március/április: húsvét
  • május 1.: a munka ünnepe
  • május/június: pünkösd
  • augusztus 15.: Nagyboldogasszony, a család védőszentjének ünnepe
  • szeptember 8.: Mária születésnapja
  • november 1.: mindenszentek
  • december 8.: Mária
  • december 25.: karácsony
  • december 26.: István-nap

Média

Az országban egyetlen országos televízió és rádió van, a Liechtensteini Rádiótelevízió. Ezenkívül minden településnek saját helyi adója is van.

A legnagyobb napilapot közel 11 000 példányban nyomtatják, a neve Liechtensteini Anyaország (Liechtensteiner Vaterland). Ezt követi az Anyaországi Unió (Vaterländische Union) című lap. A legrégebbi napilap az 1878-ban alapított Liechtensteni Néplap. (Liechtensteiner Volksblatt).

Sport

Labdarúgás

A liechtensteini labdarúgócsapatok a svájci labdarúgóbajnokságokon vesznek részt. A Liechtensteini Kupa az UEFA-Pokal részét képezi. Az ország legjobb csapata az FC Vaduz a svájci első osztályban játszik.

Téli sportok

Liechtenstein a téli sportok közül az alpesi síelésben emelkedik ki. Hanni Wenzel az 1980-as téli olimpián 2 aranyat és 1 ezüstöt szerzett. A következő olimpián egy bronzérmet vihetett haza. A testvére, Andreas Wenzel 1976-ban bronzérmet, 1980-ban ezüstérmet szerzett.

Technikai sportok

Az ország egyetlen Forma-1-es versenyzője Rikky von Opel volt, a túraautóknál Manfred Schurti és Dario Pergolini.

Hivatkozások

  1. ^ Publikationen zur Volkszählung 2000 - Amt für Volkswirtschaft (AVW) - Landesverwaltung Liechtenstein

Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Liechtenstein témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Liechtenstein”

More about Liechtenstein: liechtenstein map, liechtenstein country, roy liechtenstein painting, roy liechtenstein print, liechtenstein prince wenceslas, liechtenstein prince wenzeslaus, art duplicator emergence image liechtenstein pop roy, liechtenstein flag, roy liechtenstein art,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.