Málta

Article on other languages:

del.icio.us del.icio.us
Digg Digg
Furl Furl
Reddit Reddit
Rojo Rojo
Add to OnlyWire
Máltai Köztársaság
Repubblika ta' Malta
Málta zászlaja Málta címere
zászló címer
Himnusz: L-Innu Malti
Málta fekvése
Főváros Valletta
Államforma köztársaság
 - Államfő Eddie Fenech Adami
 - Miniszterelnök Lawrence Gonzi


Hivatalos nyelv máltai, angol
függetlenség Az Egyesült Királyságtól 
 - kikiáltása 1964. szeptember 21. 
Csatlakozás az EU-hoz 2004. május 1.
Terület  
 - Összes 316 km² (184.)
Népesség  
 - 2002 évi becslés 394 583  (175.)
 - 2008 évi népszámlálás 403 532
 - Népsűrűség 1249 fő/km²
GDP
 - Összes
 - Egy főre jutó
HDI ()  (.) – 
Pénznem Euró (EUR)
Időzóna (UTC+1)
Internet TLD .mt
Nemzetközi gépkocsijel M
Hívószám +356
térkép szerkesztése

Málta szigetország Dél-Európában. A Földközi-tenger középső részén, stratégiai pozícióban elhelyezkedő szigetek fölötti uralomért az évszázadok során sok nagyhatalom harcolt. Málta az Európai Unió (EU) tagállama.

Tartalomjegyzék

Földrajz

Domborzat

Málta egy, a Földközi-tengeren található szigetvilág, Szicíliától 93 kilométerre délre. Csak a három legnagyobb sziget, Malta, Gozo Ghawdex és Comino Kemmuna lakott. A szigetek partvonalát tagoló számos öböl jó kikötőket biztosít, a szigetek tájait alacsony hegyek és fennsíkok jellemzik. A legmagasabb pont a Malta-szigeti Ta'Dmejrek, 253 méter. A felszíne nagyrészt elkarsztosodott mészkőtáblákból áll.

Éghajlat

Az éghajlat mediterrán, enyhe, esős telekkel és forró, száraz nyarakkal. Gyakorlatilag csak ez a két évszak van, ami a szigeteket a turisták kedvelt célpontjává teszi.

Az évi csapadék mennyisége: 500 mm.

Hónap évi január február március április május június
Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F) 21 (71) 15 (59) 15 (59) 16 (61) 18 (65) 22 (72) 27 (80)
Átlagos legalacsonyabb hőmérséklet °C (°F) 15 (60) 9 (49) 9 (49) 10 (51) 12 (54) 15 (59) 19 (66)
Hónap július augusztus szeptember október november december
Átlagos legmagasabb hőmérséklet °C (°F) 30 (86) 30 (86) 28 (82) 24 (75) 19 (67) 16 (61)
Átlagos legalacsonyabb hőmérséklet °C (°F) 22 (71) 22 (72) 20 (69) 18 (64) 14 (57) 11 (52)
Forrás: Weatherbase

Történelem

Templomrom
St. Elmo bevétele
A török flotta érkezése
A törökök rohama

Kr. e. 5200 körül már lakott sziget volt, fejlett történelem előtti civilizációval. Kr. e. 3500 után mintegy évezreden át templomokat emeltek, ezekből több fennmaradt, ma is látható. Ilyen templom például a Gozo szigetén található Ggantija, amely jelenlegi tudásunk szerint a Föld legrégebbi szabadon álló építménye, idősebb, mint a Stonehenge, vagy az egyiptomi piramisok. (lásd: megalitikus kultúra) Kr. e. 1000 körül a föníciaiak a főszigetet Malet-nak, "biztonságos kikötő"-nek nevezték el. Kr. e. 400 körül a sziget Karthágó fennhatósága alá került Melita néven. Kr. e. 200 körül a rómaiak foglalták el.

60-ban Pál apostol hajótörést szenved Máltán, kb. három hónapot töltött a szigeten. Róla nevezték el a sziget É-Ny-i részén lévő öblöt. Az őskeresztények katakombái ebből az időből maradtak fenn. 870-től arab uralom, jelentősen befolyásolták a helyi kultúrát, főként a máltai nyelvet. Ekkor lett a sziget Malta. 1127-ben a szicíliai normannok jöttek, ekkor Málta újra keresztény lett. Körülbelül ekkor jött létre a máltai nemesség, amely ma is létezik, 32 nemesi címet még ma is használnak, ezek közül a legrégebbi: Djar il Bniet és Buqana bárója.

1530-ban a szigeteket a Jeruzsálemi Szent János Lovagrendnek adományozták, akiket kiűzött Rodoszról a terjeszkedő Oszmán Birodalom. 1565-ben A harcos szerzetesrend, akik ma "Szuverén Máltai Lovagrend" néven ismertek, visszaverte a török (oszmán) támadást. Ezután megerősítették a sziget erődítményeit, különösen Valletta körül.

1798-ban a lovagrend uralma véget ért. I. Napóleon meghódította Máltát. 1800-ban a britek foglalták el a szigeteket. 1814-ben a párizsi szerződés részeként, Málta hivatalosan is a Brit Birodalom része lett.

1879-től a Máltai Lovagrend nagymestere ország nélküli államfőként regnál.

Brit flottatámaszpontként és hajózási csomópontként szolgált. Ez volt gazdasági életének alapja. Az 1930-as évek elején a brit földközi-tengeri flotta főhadiszállását gazdasági megfontolásból Egyiptomba, Alexandriába költöztették. Ez súlyosan érintette a sziget gazdaságát. Málta szigete a világ legjobban megerősített helyei közé tartozott. A kb. fél budapestnyi területű szigeten a II. világháború során négy repülőtér (Luqa vagy Safi, Ta Qali, Hal Far, Kalafrana) is volt a számtalan erődítményen kívül. Fontos szerepet játszott a tengelyhatalmak hajózási útvonalaihoz való közelsége miatt; a máltaiak bátorságukért megkapták a György-keresztet, amely azóta is az ország zászlaján látható.

1964. szeptember 21-én az ország függetlenné vált. Az ekkor született alkotmány még megtartotta II. Erzsébet brit királynőt mint Málta államfőjét, akit a szigeten egy főkormányzó képviselt; de 1974. december 13-án, a köztársaság létrejöttekor az elnök lett az államfő. 1964 óta a Nemzetközösség és az ENSZ, valamint 2004. május 1. óta az Európai Unió tagja.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Málta 1964 óta független. 1974 decembere óta parlamentáris köztársaság. Az ország feje az államelnök, reprezentatív feladatkörrel rendelkezik.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az elnök, akit az egykamarás parlament, a Képviselőház (Kamra tar-Rappreżentanti) választ, a parlamenti többséget szerzett párt vezetőjét jelöli ki miniszterelnöknek.

Szintén az elnök jelöli ki, a miniszterelnök javaslata alapján, a kormányhivatalokat vezető minisztereket. A kabinet tagjait szintén a Képviselőház tagjai közül választják, amely 65-69 tagú, tagjait az arányos képviselet alapján választják. Választásokat 5 évente tartanak.

Közigazgatási felosztás

1993 óta, Málta 68 helységre (helyi tanácsra) oszlik. Ezek képviselik a kormányzó hatalmat, köztes szint a helyi tanácsok és a kormány között nincs. A helyi tanácsok listája:

Templombelső Gozo szigetén
Málta szigete Gozo szigete
  • Attard
  • Balzan
  • Birkirkara
  • Birżebbuġa
  • Cospicua
  • Dingli
  • Fgura
  • Floriana
  • Gudja
  • Gżira
  • Għargħur
  • Ghaxaq|Għaxaq
  • Ħamrun
  • Iklin
  • Kalkara
  • Kirkop
  • Lija
  • Luqa
  • Marsa
  • Marsaskala
  • Marsaxlokk
  • Mdina
  • Mellieħa
  • Mġarr
  • Mosta
  • Mqabba
  • Msida
  • Mtarfa
  • Naxxar
  • Paola
  • Pembroke
  • Pieta
  • Qormi
  • Qrendi
  • Rabat
  • Safi
  • San Ġiljan
  • Santa Luċija
  • San Pawl il-Baħar
  • San Ġwann
  • Santa Venera
  • Senglea
  • Siġġiewi
  • Sliema
  • Swieqi
  • Ta' Xbiex
  • Tarxien
  • Valletta
  • Birgu
  • Xgħajra
  • Żabbar
  • Żebbuġ
  • Żejtun
  • Żurrieq
  • Fontana
  • Għajnsielem
  • Għarb
  • Għasri
  • Kerċem
  • Munxar
  • Nadur
  • Qala
  • Victoria(Rabat)
  • San Lawrenz
  • Sannat
  • Xagħra
  • Xewkija
  • Żebbuġ

Politikai pártok

Parlamenti pártok:

  • Munkáspárt (Labour Party, Partit Laburista)
  • Nemzeti Párt (Nationalist Party, Partit Nazzjonalista)

Parlamenten kívüli pártok:

  • Demokratikus Alternatíva (Democratic Alternative, Alternattiva Demokratika)
  • Nemzeti Cselekedet (National Action, Azzjoni Nazzjonali)

Védelmi rendszer

Bővebben: Málta hadereje

Népesség

Általános adatok

  • Lakossága: 404 039 fő
  • Népsűrűség: Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa, négyzetkilométerenként körülbelül 1 250 lakossal.
  • Népességnövekedés: +6,9%
  • Születéskor várható élettartam:

A népesség az arabok, a britek, az olaszok és a föníciaiak leszármazottaiból áll. A szigeten élő külföldiek nagy része brit. A muszlim közösség létszáma 2 250 fő, ők észak-afrikaiak, akik máltaiakkal házasodtak össze.

Legnépesebb települések

Valletta

A lakosság 89%-a városlakó.

Bővebben: Málta városai

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

  • Etnikai kisebbségek Máltán nincsenek.
  • Nyelv: Málta két hivatalos nyelve a máltai (egy, a sémi-hámi nyelvcsaládba tartozó nyelv) és az angol, de sokan olaszul is beszélnek.
  • A katolikus vallás az ország (törvény szerinti) államvallása, 90% körüli hívővel, a vallásszabadság biztosított.

Szociális rendszer

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!


Gazdaság

Málta fő kincsei a mészkő, a jó földrajzi elhelyezkedés, és a termelékeny munkaerő. Az ország csak mintegy 20%-át termeli meg élelmiszerszükségletének, ivóvízkészletei szűkösek, és nincsenek saját energiahordozói. A gazdaság a külkereskedelemtől (a sziget hajózási csomópont), az ipartól (elektronikai és textilipar), és a turizmustól függ.

A gazdaság legfőbb ágazata a szolgáltatás, az idegenforgalom.

Málta privatizálta az állami vállalatokat, és felszabadította piacait az Európai Unióhoz történt csatlakozása előtt. Málta és Tunézia tárgyalásokat folytat az országok közti kontinentális talapzat gazdasági, főleg olajkitermelési célú kihasználásáról.

A vallettai kikötő

Általános adatok

Gazdasági ágazatok

Mezőgazdaság

Ipar

Kereskedelem

Fontos partnerei: Németország, Olaszország és Nagy-Britannia.

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Közlekedés

Máltán baloldali közlekedés van. A megengedett maximális sebesség külterületen 80 km/h, míg lakott területen 50km/h.

Kultúra

     Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Oktatási rendszer

Kulturális intézmények

Tudomány

Művészetek

Hagyományok, néprajz

Gasztronómia

Média

Az ország legnagyobb napilapja a The Times of Malta (vasárnapi kiadása a Sunday Times). További lapok: The Malta Independent, Malta Today (hetilap), The People (bulvár), The Malta Star (online-újság).

Máltán egy rádió, a Radju Malta és két televízió, a TVM és a Super1 van.

Sport

Labdarúgás: Málta vezető labdarúgó-csapata a 26-szoros bajnok Sliema Wanderers csapata, melyet 1909-ben alapítottak.

A máltai Premier League csapatai: Birkirkara • Floriana • Hibernians • Marsaxlokk • Mqabba Hamrun Spartans • Msida Saint-Joseph • Pietà Hotspurs • Sliema Wanderers • Valletta

Vízilabda:

2007: Bajnok Neptunes Vodafone csapata Vladimir Vujasinovic-al az élen. 2008: Neptunes csapat megszerezte a kíváló magyar játékost Decker Ádám ot.

Ünnepek

  • március 31. nemzeti nap (az utolsó brit katona is távozik 1979)
  • szeptember 8. A győzelem napja (1565)
  • szeptember 21. a függetlenség napja (1964)
  • december 13. A köztársaság napja (1974)

Érdekességek

  • Magyar utazónk is járt Máltán, gróf Forray Iván 1842-ben, akinek a szigetről készült festményei Utazási album c. könyvében jelentek meg, 1858-ban.
  • A XIX. század végén az erdélyi Erődi Béla professzor is utazást tett Máltán, erről készült könyve 1895-ben jelent meg. Utazásom Sicilia és Málta szigetén.

Források

  • Aldo E. Azzopardi: Malta und seine Inseln (Plurigraph) ISBN 88 7280 056 0
  • Geoffrey Aquilina: Images of Malta (Miranda Publ., 1999)

Külső hivatkozások

Málta szigetei
Málta térképe
Málta zászlaja

Málta (Malta) • Gozo (Għawdex) • Comino (Kemmuna) • Cominotto (Kemmunett) • Filfla (Filfla)
Szent Pál-sziget (Il-Gżejjer ta' San Pawl) • Manoel-sziget (Il-Gżira Manwel) • Tapló-szikla (Il-Ġebla tal-Ġeneral)

 
A Nemzetközösség tagjai
Nemzetközösségi királyság Antigua és Barbuda | Ausztrália | Bahamák | Barbados | Belize | Egyesült Királyság | Grenada | Jamaica | Kanada | Pápua Új-Guinea | Saint Kitts és Nevis | Saint Lucia | Saint Vincent és a Grenadine-szigetek | Salamon-szigetek | Tuvalu | Új-Zéland
Nemzetközösségi köztársaság Banglades | Botswana | Ciprus | Dél-afrikai Köztársaság | Dominikai Közösség | (Fidzsi-szigetek) | Gambia | Ghána | Guyana | India | Kamerun | Kenya | Kiribati | Malawi | Maldív-szigetek | Mauritius | Málta | Mozambik | Namíbia | Nauru | Nigéria | Pakisztán | Seychelle-szigetek | Sierra Leone | Szingapúr| Srí Lanka | Tanzánia | Trinidad és Tobago | Uganda | Vanuatu | Zambia
Önálló nemzetközösségi monarchiák Brunei | Lesotho | Malajzia | Szamoa | Szváziföld | Tonga

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1lta”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.