Mars

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

a „Mars” lehetséges további jelentéseiről lásd: Mars (egyértelműsítő lap).

Mars

A Hubble űrtávcső által készített kép a Marsról

Pályaadatok

Aphélium távolsága:

249 228 730 km
1,665 991 16 CsE

Perihélium távolsága:

206 644 545 km
1,381 333 46 CsE

Fél nagytengely:

227 936 637 km
1,523 662 31 CsE

Pálya kerülete:

1 429 000 000 km
9,553 CsE

Pálya excentricitása:

0,093 412 33

Sziderikus keringési idő:

686,9600 nap
(1,8808 év)

Szinodikus periódus:

779,96 nap
(2,135 év)

Min. pályamenti sebesség:

21,972 km/s

Átl. pályamenti sebesség:

24,077 km/s

Max. pályamenti sebesség:

26,499 km/s

Inklináció:

1,850 61°
(5,65° a Nap egyenlítőjéhez képest)

Felszálló csomó hossza:

49,578 54°

Holdak:

Fizikai tulajdonságok

Egyenlítői sugár:

3402,5 km
(a földi 0,533-szerese)

Poláris sugár:

3377,4 km
(a földi 0,533-szerese)

Lapultság:

0,007 36

Felszín területe:

1,448·10⁸ km²
(a földi 0,284-szerese)

Térfogat:

1,6318·10¹¹ km³
(a földi 0,151-szerese)

Tömeg:

6,4185·10²³ kg
(a földi 0,107-szerese)

Átlagos sűrűség:

3,934 g/cm³

Felszíni gravitáció:

3,69 m/s²
(0,376 g)

Szökési sebesség:

5,027 km/s

Sziderikus forgásidő:

1,025 957 nap
(24,622 962 óra)

Forgási periódus:

{{{forgási periódus}}}

Forgási sebesség:

868,22 km/h

Tengelyferdeség:

25,19°

Az északi pólus rektaszcenziója:

317,681 43°
(21 h 10 min 44 s)

Deklináció:

52,886 50°

Albedó:

0,15

Felszíni hőm.:
Kelvin
Celsius

min	átl.	max
133 K	210 K	293 K
−140 °C	−63 °C	20 °C

Atmoszféra

Felszíni nyomás:

0,7–0,9 kPa

Összetevők:

95,72% szén-dioxid
2,7% nitrogén
1,6% argon
0,13% oxigén
0,07% szén-monoxid
0,03% vízpára
0,01% nitrogén-monoxid
2,5 ppm neon
300 ppb kripton
80 ppb xenon
30 ppb ózon

A Mars felszíne a Viking leszállóegység készítette képen.

A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a naprendszerben. A római hadistenről nevezték el, mivel a színe vérvörös. Két holdja van, a Phobos és a Deimos, mindkettő kicsi és szabálytalan alakú, valószínűleg befogott kisbolygók.

A Mars nagy hatást gyakorol az emberi képzeletre, mivel egy hibás fordítást követően (természetes csatorna → mesterséges csatorna) elterjedt, hogy a Marson idegen civilizáció létezik. Sok történet született a marslakókról. Legismertebb talán Ray Bradbury: Marsbéli krónikák című irodalmi műve.

Tartalomjegyzék

1 Fizikai tulajdonságai
- 1.1 Topográfiája
2 A Mars holdjai
3 A Mars felfedezése
4 Magyar vonatkozások
5 Vegyes
6 Galéria
7 Kapcsolódó témakörök
8 Jegyzetek
9 Külső hivatkozások
10 Térképi források

Fizikai tulajdonságai

Mivel a Mars fele akkora átmérőjű, mint a Föld, ezért felszíne negyede, a tömege kb. nyolcada a Földének. A Mars légköre nagyon ritka: a felszíni légnyomás mindössze 0,75%-a a földinek: 7,5 millibar, szemben a földi 1013 millibarral. A légkörének 95%-a szén-dioxid, 3%-a nitrogén, 1,6%-a argon és nyomokban van oxigén és víz. A kis felszíni nyomás következtében a szén-dioxid -125 °C-on kicsapódik szénsavhó formájában. A víz csak 0 és +2 °C között folyékony halmazállapotú. 0 °C feletti hőmérséklet csak ritkán fordul elő, télen az 50. szélességi foktól délre jelentős területeken csökken a hőmérséklet a szén-dioxid fagyáspontja alá. Az ekkor kicsapódó szénsavhó ugyanakkor nyáron elolvad. Igen fontos éghajlati jellemző a nagy napi hőingás.

A talajminták vizsgálata alapján a Mars talaja nagyvalószínűsséggel alkalmas az életre, növények termesztésére: Antarktisz szárazabb völgyeiben található talajhoz hasonló tulajdonságokat mutat. Lúgos kémhatású (az adott elemzés 8-9 közötti pH értékeket mutatott ki), kimutatható magnézium, nátrium és kálium, az élethez szükséges tápanyagokat, és vegyületeket is találtak.^[1]

Topográfiája

A Mars felszíne két jelentősen különböző részre tagolódik. Az északi sík vidéken lávafolyások találhatóak, míg a déli részen felföldek ősi becsapódások nyomaival. Földi távcsövekkel nézve a Mars szintén két részre tagolható, amelyek albedója (fényvisszaverő képessége) különböző.

A világosabb területeken vörös vasoxidban gazdag por és homok található. Ezeket régebben marsi földrészeknek hitték, emiatt vannak az ehhez hasonló elnevezések: Arabia Terra (Arab föld), vagy Amazonis Planitia (Amazon-medence). A sötét részeket tengereknek gondolták, ezért kaptak ilyen neveket: Mare Erytherium, Mare Sirenum és Aurorae Sinus (mare = tenger, sinus = öböl). A legnagyobb sötét rész, amely a Marson látható a Syrtis Major.

A Marsnak jégsapkája van a pólusokon, amely fagyott vizet és szén-dioxid-ot tartalmaz. Az Olympus Mons, a már nem működő pajzsvulkán, a 27 km-es magasságával a Naprendszer legmagasabb hegye. (A Földön a háromszor akkora gravitáció miatt nem lehet ekkora hegy.) Az Olympus Mons a Tharsis-régióban található, amelyen még több nagy kialudt vulkán is van. A Marson van a naprendszer legnagyobb kanyonrendszere, a Valles Marineris is, mely 4000 km hosszú és 7 km mély.

A Marsot rengeteg becsapódási kráter tarkítja. A legnagyobbak ezek közül a Hellas-medence, amelyet világosvörös homok borít.

Egyéb megjegyzések:

Nullszint: Mivel a Marson nincs óceán és így „tengerszint” sem, így nullszintnek az „átlagos gravitációs felszín”-t választották.

Nullmeridián: A Mars egyenlítőjét a forgása meghatározza, de a nullmeridiánt, a nullás hosszúsági kört nem. A Marson a Sinus Meridianiban jelöltek ki egy krátert, amely a nullmeridiánt kijelöli.

A Mars holdjai

A Marsnak két holdja van: a Phobos és a Deimos. Mindkettő kötött keringésű, vagyis mindig ugyanazt az oldalukat mutatják a Mars felé. Mivel a Phobos gyorsabban kering a Mars körül, mint ahogy a bolygó maga kering, az árapályerők lassan de állandóan csökkentik a pályasugarát, emiatt a Phobos majd a Mars felszínébe fog csapódni. Mivel a Deimos elég távol van, ezért a pályája egyre növekszik. Kis méretük és erősen elnyúlt pályájuk alapján valószínűleg két befogott aszteroidáról van szó. Mindkét holdat Asaph Hall fedezte fel 1877-ben és az ókori görög mitológia két figurájáról, Arész hadisten két fiáról nevezték el. Jelentésük „rémület” és „rettegés”, ami összefügg a bolygó nevének jelentésével is.

A Mars holdjai
Név	Átmérő (km)	Tömeg (kg)	Közepes pályasugár (km)	Keringési idő
Phobos	22,2 (27 × 21,6 × 18,8)	1,08•10¹⁶	9378	7,66 óra
Deimos	12,6 (10 × 12 × 16)	2•10¹⁵	23400	30,35 óra

A Mars felfedezése

Bővebben: Mars-kutatás

Tucatnyi szovjet és amerikai, európai és japán űrszonda (keringőegység, leszállóegység, és marsjáró autó), indult már a Marshoz, hogy tanulmányozza a felszínét, éghajlatát és földrajzát. Durván ezek kétharmada elromlott, mielőtt teljesíthette vagy elkezdhette volna a feladatát.

A legsikeresebb programok a Mariner és a Viking-program, a Mars Global Surveyor, a Mars Pathfinder és a Mars Odyssey. A Global Surveyor képeket készített vízmosásokról és törmelékfolyamokról, amelyek azt sugallják, hogy lehetnek jelenleg is víztározószerű folyékony víz források a bolygó felszínén, vagy annak közelében. A Mars Odyssey megállapította, hogy nagy mennyiségű vízjég lerakódás található az északi félteke 60°-os szélességén a marstalaj felső három méterében.

Az utóbbi években sikertelen volt az amerikai Mars Climate Orbiter, Mars Polar Lander, Mars Observer, a japán Nozomi és az angol Beagle-2 küldetés.

2003-ban az ESA elindította a Mars Express űrszondát, amely a Mars Express Orbiterből és a Beagle 2 leszállóegységből állt. A Mars Express Orbiter a bolygó déli pólusán vízjég és szén-dioxid jég jelenlétét erősítette meg. Ezelőtt a NASA mutatta ki jelenlétüket az északi pólusnál. A Beagle 2-vel való kapcsolatfelvételi kísérletek mindezidáig meghiúsultak.

Ugyanebben az évben a NASA útjára indította a két marskutató járművet: a Spiritet (MER-A) és az Opportunityt (MER-B). Az űrjárművek három hét eltéréssel sikeresen leszálltak, elindultak és részletes panorámaképet küldtek vissza. 2008-ban a Phoenix űrszonda szállt le sikeresen, a Mars Science Laboratory és az orosz Fobosz-Grunt és az amerikai Mars Telecommunications Orbiter indítását 2009-re, az európai ExoMarsét 2013-ra tervezik.

Magyar vonatkozások

Kármán Tódorról krátert neveztek el a Marson. Koordinátái: déli szélesség: 46,5°, keleti hosszúság: 59°. Ezen kívül még négy magyar vonatkozású kráternév található a Marson.

Vegyes

A Föld nagyjából 26 havonta van Marsközelben, mintegy 80 millió kilométeres távolságra, azonban ez az elliptikus keringési pályák miatt változik. Ennyi időnként van lehetőség a Mars felé űrhajót indítani a minimális üzemanyag-felhasználású Hohmann-pályán. Az űrhajó megérkezésekor a Mars éppen Földtávolban lesz. ^[2]

2003. augusztus 27-én 9:51-kor (UTC) volt a legközelebb a Mars a Földhöz 60 000 év óta: körülbelül 55 758 000 kilométerre.

1996. augusztus 6-án jelentette be a NASA, hogy az ALH84001 meteorit szerves anyagot tartalmaz olyan alakban, amely földi baktériumokhoz hasonlít, csak azoknál kisebb. Jelenleg is vitatják, hogy ezek valóban élő szervezetek voltak-e.^[3]

2008. január 22-én egy marsjáró robot olyan sziklaképződmény képét küldte a földre, amely egy jetihez vagy majomszerű lényhez hasonlít. A bulvársajtónak köszönhetően ez megmozgatta a sci-fi rajongók fantáziáját.^[4]

A vékony légkör miatt a felszínt erős kozmikus sugárzás és ismeretlen erősségű ultraibolya sugárzás éri. Ennek csökkentését, valamint a hőmérséklet emelését egyes javaslatok szerint üvegházhatású gázokkal (metánnal és kéjgázzal), baktériumokkal, algákkal és zuzmókkal, majd speciális fenyőkkel gondolják elérni.

Galéria

A Mars mérete a Földhöz képest

A Mars a pólusoknál lévő jégsapkával

Nagy felbontású színes Pathfinder-felvétel 1997-ből az „Ares Vallis” régióról, amely a Mars egyik legkövesebb területe. Az ikercsúcsok (twin peaks) láthatóak a távolban.

Kapcsolódó témakörök

Jegyzetek

^ hirek.csillagaszat.hu
^ http://www2.jpl.nasa.gov/basics/bsf4-1.html Chapter 4. Interplanetary Trajectories: Earth to Mars via Least Energy Orbit
^ Magyar Virtuális Enciklopédia – Élet a marson?
^ Does this show there's life on mars? - The Times

Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz Mars témájú médiaállományokat.

Térképi források

Marsi porördög. A Mars Global Surveyor fényképén a hosszú sötét csíkot forgószél hozta létre. Maga a porördög (a fekete folt) éppen egy kráter falán kúszik fel. A kráter alján homokdűnék is láthatóak.

A Naprendszer



Nap · Merkúr · Vénusz · Föld · Mars · Ceresz · Jupiter · Szaturnusz · Uránusz · Neptunusz · Plútó · Haumea · Makemake · Erisz

Bolygók · törpebolygók · holdak: Föld · Mars · Jupiter · Szaturnusz · Uránusz · Neptunusz · Plútó · Haumea · Erisz

Apró testek: meteoroidok · kisbolygók, kisbolygók holdjai (kisbolygóöv) · Kentaur típusú objektumok · Neptunuszon túli objektumok (Kuiper-öv, szórt korong) · üstökösök (Oort-felhő)

Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája

Csillagászati portál összefoglaló, színes tartalomajánló lap

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Mars”

Kategória: Mars

More about Mars: 30 second to mars, veronica mars, veronica mars, the mars volta, the mars volta, man are from mars woman are from venus, man are from mars woman are from venus, 30 second to mars lyric, 30 second to mars lyric,

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.