Morvaország

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Morvaország zászlaja

Morvaország (csehül és szlovákul: Morava; németül: Mähren kiejtése^✩; lengyelül: Morawy) egy történelmi régió a Cseh Köztársaság keleti részén. Nevét a Morva folyóról kapta, ami a terület északnyugati részén ered.

Földrajza

Morvaország a jelenlegi krajokhoz viszonyítva

Morvaország-Szilézia Csehszlovákián belül, 1927-ben

Morvaország a Cseh Köztársaság keleti harmadának nagy részét elfoglalja, beleértve a Dél-Morvaországi és a Zlíni kerületet, valamint a Morvaország-Sziléziai, az Olomouci, a Pardubicei, a Vysočina és a Dél-Csehországi kerület egy részét.

Északon Lengyelországgal és Cseh-Sziléziával, keleten Szlovákiával, délen Alsó-Ausztriával, nyugaton Bohémiával határos. Északi határait a Szudéták alkotják, melyek keleten a Kárpátokban folytatódnak. A kanyargó Thaya folyó folyik végig az osztrák határidéken, és Hardegg környékén a határ mindkét oldalán természetvédelmi terület húzódik.

A régió szívében a Morva és a Thaya folyók üledékes medencéi terülnek el, 180-250 méteres tengerszint feletti magasságban. Nyugaton a Cseh-Morva-dombság 800 méter fölé emelkedik, míg a legmagasabb hegy, az 1490 m magas Praděd (németül: Altvater) északnyugaton, a Szudétákban található. Délebbre fekszik a Jeseníky felföld (400 – 600 m), ami 310 méterig ereszkedik az Odera felső folyásánál, Hranice na Moravě közelében (Morva-kapu), hogy aztán Beszkidek néven 1322 méteres magasságba elmelkedjen (Lysá hora, németül Kahlberg). Ez a három gerinc a Morva-kapuval az európai vízválasztó részét képezi. Morvaország keleti határait a Fehér-Kárpátok alkotják; legmagasabb pontjuk a 970 méteres Velká Javořina.

Az utóbbi néhány évszázad során Morvaország (illetve így Morvaország-Szilézia) a korábbi Szilézia tartomány egy részét, az úgynevezett Morva-Sziléziát is magába foglalta. (Amikor Nagy Frigyes Szilézia nagy részét Poroszországhoz csatolta, Szilézia legdélebbi része a Habsburg birodalom része maradt.)

Gazdasága

Délen a Hodonín és Břeclav körüli terület a Bécsi-medence része, itt a mélyebb üledékes rétegekből kőolajat és barnaszenet bányásznak. Ostrava környékén 1995-ig jelentős szénbányászat folyt. A legfontosabb ipari termékek a vas, a vegyipari termékek, a bőr és az építőanyagok. A fő gazdasági központok Brno, Olomouc és Ostrava. Más mezőgazdasági ágazatok mellett Morvaország a szőlőművelésről nevezetes; az ország szőlőinek 94%-a itt található, és ez az ország bortermelésének központja is.

Történelme

Morvaország címere

Bővebben: Morvaország történelme

A mai Morvaország területére a 6. század során szláv törzsek érkeztek.

A 8. század végén jött létre a Morva Fejedelemség a jelenlegi Délkelet-Morvaország, Záhorie (Délnyugat-Szlovákia) és Alsó-Ausztria területén. 833-ban a Nyitrai Fejedelemség elfoglalásával létrejött a Nagymorva Birodalom, melynek első uralkodója I. Mojmir (830-846) volt. A Nagymorva Birodalom legnagyobb területi kiterjedését a 890-es években, I. Szvatopluk uralkodása alatt érte el. Ezekben az időkben a birodalom magába foglalta a mai Csehország, Nyugat-Szlovákia és Nyugat-Magyarország (Pannónia) területeit, Lusatiát a jelenlegi Németország és Szilézia területén, valamint a Visztula felső medencéjét Dél-Lengyelországban. Szvatopluk 895-ben bekövetkezett halála után a bohémiai fejedelmek elszakadtak, hogy a keleti frank uralkodó, Karintiai Arnulf hűbéreseivé váljanak, a morva államot pedig 906-907-ben a magyarok elsöpörték.

Miután a magyarok 955-ben Augsburgnál vereséget szenvedtek I. Ottó német-római császártól, szövetségese, I. (Kegyetlen) Boleszláv (Bohémia Přemysl uralkodója) kapta meg Morvaországot. 999-ben I. (Vitéz) Boleszláv lengyel fejedelem foglalta el, és uralta 1019-ig, amíg I. Bretiszláv cseh herceg vissza nem foglalta. Bretiszláv apja halálakor, 1035-ben Bohémia uralkodója lett. 1054-ben Bretiszláv elrendelte, hogy a bohémiai és morva területek együtt öröklődjenek a primogenitúra rendje alapján, bár azt is kikötötte, hogy Morvaország egyes részeit ifjabb fiai kormányozzák mint a legidősebb fiú hűbéresei.

A Přemysl-korszak alatt a fiatalabb hercegek gyakran irányították Morvaországot vagy annak egyes részeit Olomouc, Brno vagy Znojmo központtal, változó mértékű önállóságot kapva a bohémiai uralkodótól. Morvaország 1182-ben érte el az autonómia legnagyobb mértékét, amikor I. Frigyes közvetlenül a császárnak alárendelt őrgrófsággá emelte Morvaországot. Ez az állapot csak rövid ideig állt fenn: 1197-ben a bohémiai III. Vladiszláv megoldotta az örökösödési vitát maga és fivére, Ottokár között azzal, hogy lemondott a bohémiai trónról, és elfogadta a Morva Őrgrófságot, mint Bohémia hűbéresét.

Innentől kezdve Morvaország és Bohémia történelme közös. A Přemysl-ház 1306-ban kihalt, és 1310-ben Luxemburgi (Vak) János lett Csehország királya. Csehország és Morvaország a német Luxemburgi-ház uralma alatt maradt 1437-ig, amikor Habsburg Albert örökölte a trónt.

A huszita háborúk során a Habsburgok elvesztették az ellenőrzést Csehország és Morvaország felett, és a cseh területek átmenetileg több részre szakadtak. 1458-ban a huszita Podjebrád Györgyöt választották cseh királynak. 1466-ban II. Pál pápa kiátkozta, és megtiltotta minden katolikusnak, hogy szolgálják őt. 1469-ben Hunyadi Mátyás magyar király meghódította Morvaországot. A terület 1490-ben egyesült újra Csehországgal, amikor II. Ulászló, aki 1471-ben Györgytől a cseh trónt örökölte, Mátyás helyébe lépett Magyarországon. 1526-ban fia, II. Lajos életét vesztette a mohácsi csatában, és a rendek Habsburg I. Ferdinándot választották meg cseh királynak. Morvaország Csehországgal együtt az I. világháború végéig Habsburg uralom alatt maradt.

A harmincéves háború cseh-pfalzi szakaszában a cseh, morva és sziléziai rendek erőit a császári csapatok 1620. november 8-án a fehérhegyi csatában tönkreverték, az önállóságától megfosztott országot pedig Habsburg örökös tartománnyá tették. 1641-ig Morvaország fővárosa az ország középpontjában elhelyezkedő Olomouc volt, de miután a svédek bevették, a nagyobb és az ostromnak sikeresen ellenálló Brno lett a főváros. A Morva Őrgrófságnak megvolt a maga országgyűlése (zemský sněm, ill. Landtag), melynek képviselőit 1905-től kezdve külön német és cseh választókerületekben választották.

1918-tól, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Morvaország Csehszlovákia részévé vált. A II. világháborúban, a német megszállás alatt a Cseh-Morva Protektorátus része volt. A háború után ismét az újjáalakult Csehszlovákiához került. 1945-ben a német kisebbséget kitelepíteték. 1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Morvaország a Cseh Köztársaság része lett.

Lakossága

A morvák a szláv népek közé tartoznak, és a cseh nyelv különböző nyelvjárásait beszélik. Egy részük etnikai értelemben morvának tartja magát, mások néprajzilag csehnek tartják magukat. Az 1991-es népszámlálás alkalmával Csehországban 1 362 000 ember (a lakosság 13,2%-a) vallotta magát morva nemzetiségűnek; 2001-re ez a szám 380 000-re csökkent (3,7%).

a morvaországi Komnában született Comenius 1592. március 28-án
a morvaországi Freibergben (jelenleg Příbor) született Sigmund Freud osztrák-zsidó származású neurológus és pszichiáter 1856. május 6-án
Morvaországben született szlovák apától és morva anyától Tomáš Masaryk, Csehszlovákia első elnöke 1850. március 7-én