Mozilla Firefox

Article on other languages:

Mozilla Firefox
Firefox logo

A Firefox 3.0.4 verzió Linux alapú operációs rendszeren
Fejlesztő: Mozilla Alapítvány
Legfrissebb stabil kiadás: 3.0.5 / 2008. december 16.
Operációs rendszer: Windows, Linux, Mac OS X
Kategória: webböngésző
Licenc: MPL/GPL/LGPL hármas licenc
Weboldal: www.mozilla.org

www.firefox.hu

A Mozilla Firefox (hivatalos rövidítéssel Fx, vagy gyakran FF) nyílt forráskódú, ingyenes webböngésző program, amit a Mozilla Alapítvány fejleszt. 2008 decemberében 21,34%-os részesedése volt a böngészőpiacon, a második legtöbbet használt böngésző az Internet Explorer után.[1] A nyílt forráskódú Gecko böngészőmotort használja, amely számos jelenlegi internetes szabványt támogat, továbbá néhány olyan elemet is, ami ezen szabványok része lehet a közeljövőben.

A Firefox funkciói között szerepel a füles böngészés, a helyesírás-ellenőrző, az azonnali keresés, RSS-kliens (élő könyvjelzők), tartalmaz letöltéskezelőt, továbbá beépített keresőrendszert is, ami a felhasználó által megadott keresőmotort használja.[2] Képességei bővíthetőek külső fejlesztők által készített kiegészítők segítségével.[3][4] A legnépszerűbb kiegészítők között van az Adblock Plus (a reklámokat tiltja le), a Video DownloadHelper (internetes videók letöltését és konvertálását segítő eszköz), a NoScript (JavaScript-letiltó eszköz), a FlashGot (letöltéskezelő, mely külső programokkal működik együtt), a DownThemAll! (letöltéskezelő), a Tab Mix Plus (mellyel további beállítások végezhetőek a füleken), a Cooliris (a támogatott oldalak képeiből 3D-s falat készít), a FoxyTunes (médialejátszó eszköz), a StumbleUpon (a felhasználó érdeklődésének megfelelő oldalakat javasol), a Foxmarks Bookmark Synchronizer (könyvjelző-szinkronizáló) és a Web developer (webfejlesztői eszköztár).[5]

A Firefox többplatformos alkalmazás, a Microsoft Windows több változatán, Mac OS X-en, Linuxon és számos más Unix-alapú operációs rendszeren is fut.[6] Legutóbbi stabil kiadása, a 3.0.5-ös verzió 2008. december 16-án jelent meg.[7] Forráskódja szabad, a GPL/LGPL/MPL hármas licenc alatt érhető el.[8] 2008 októberében jelentek meg az első képek a mobilplatformokra fejlesztett, Fennec kódnevű változatról.[9]

Tartalomjegyzék

Fejlesztése

A Firefoxon Dave Hyatt és Blake Ross kezdett el dolgozni a Mozilla projekt egyik kísérleti ágaként. Úgy érezték, hogy a Netscape szponzorálásának kereskedelmi feltételei és a fejlesztők által erőltetett funkciógazdagság csökkentette a Mozilla böngésző használhatóságát.[10] Látván a Mozilla Suite méretének növekedését, készítettek egy egyedülálló böngészőt, amivel le akarták azt váltani. 2003. április 3-án a Mozilla Alapítvány bejelentette, hogy a Mozilla Suite helyett a Firefox és a Thunderbird fejlesztésére koncentrálnak.[11]

A Firefox számos verziót megélt az 1.0-s változat 2004. november 9-i kiadásáig. Sok stabilitási és biztonsági javítás után jelent meg az első nagyobb frissítése, az 1.5-ös verzió 2005. november 29-én. 2006. október 24-én jelent meg a Firefox 2, ami a füles böngészésben, a kiegészítő-kezelőben, a grafikus felhasználói felületben, a keresésben és a szoftverfrissítőben hozott változásokat; új munkamenet-helyreállítót, helyesírás-ellenőrzőt és a Google által egy beépített anti-phishing kiegészítőt is tartalmazott,[12][13] amit később magába a programba integráltak.[14] 2007 decemberében megindult a Firefox Live Chat, ahol a felhasználók kérdezhetnek önkéntesektől egy, a Jive Software által irányított rendszeren keresztül.[15]

A Firefox-projekt több névváltozáson is keresztülment. Eredetileg a Phoenix nevet viselte, amely azonban már a Phoenix Technologies védjegye volt. Ezt Firebirdre cserélték, de ez komoly visszhangot keltett a Firebird ingyenes adatbázis-szoftver közösségétől.[16][17][18] Válaszul a Mozilla Alapítvány megígérte, hogy a böngésző mindig a Mozilla Firebird nevet viselné, hogy ne tévesszék össze a kettőt. Az adatbázis-szoftver fejlesztőinek nyomására újabb névváltoztatásra kényszerültek; 2004. február 9-én a Mozilla Firebird felvette a Mozilla Firefox nevet,[19] ezután gyakran csak Firefoxként hivatkoztak rá. A Mozilla inkább az Fx vagy az fx rövidítést használja, azonban igen elterjedt az FF is.[20]

3.0-ás verzió

A Mozilla Alapítvány 2008. június 16-án adta ki a Firefox 3-as verzióját. Az új verzió a weblapok megjelenítéséhez a Mozilla Gecko motor 1.9-es változatát használja. Az új verzióban számos hibát kijavítottak, jobban megfelel a szabványoknak, valamint új web API-t kapott.[21] További újítások még az újratervezett letöltés-kezelő, a könyvjelzők és előzmények kezelésének új módja, és a témák operációs rendszerek szerinti szétválasztása.

A 3-as verzió fejlesztése az első béta változat kiadásáig nyúlik vissza (2007. november 19-én jelent meg[22] 'Gran Paradiso' kódnéven[23]), melyet több béta verzió is követett egészen a 2008 júniusi végleges kiadásig.[24]

A Firefox 3.0 piaci részesedése 2008 júniusában 2,31% volt.[25]

A Firefox 3.0 letöltési rekordja

A Firefox 3.0 hitelesített Guinness-rekordot állított fel az addig még nem létező, a „24 óra alatt legtöbbször letöltött szoftver” kategóriában. Az indulást követő 24 órában a hivatalos végeredmény szerint (a duplikátumokat és a félbehagyott letöltéseket nem számítva) 8,3 millió alkalommal töltötték le a programot[26] (megjegyzés: a program saját honlapján a 8 002 530 érték szerepel).[27]

Jövőbeli változatok

A Firefox előzetes változatainak kódneve „Minefield” (magyarul: aknamező). A 3.1-es verzió fejlesztése a mozilla-centralon történik, a pre-release változatok a Mozilla 1.9.1 kódbázisa alapján tölthetők le.

3.1-es verzió

A 3.1-es verzió, mely kódnevét („Shiretoko”) a Shiretoko Nemzeti Parkról kapta,[28] támogatni fogja a HTML 5-specifikáció <video> és <audio> tagjeit. Szintén tervezik a webhelyközi (cross-site) XMLHttpRequest (XHR) támogatását, ami nagyobb tudású webes alkalmazások és mashupok készítését teszi lehetővé. Még nem dőlt el, hogy a végleges változat tartalmazni fogja-e a webfejlesztők számára új távlatokat nyitó natív JSON DOM-kötést, a CSS3 összes szelektorának támogatásával.[29][30] A Firefox 3.1 a Gecko 1.9.1-es változatára fog alapulni, ami néhány új funkciót tartalmaz a motor 3.0-ás változatához képest.

A 3.1 első alfaváltozata 2008 júliusának végén jelent meg,[31] a második szeptember 6-án, ez új videotámogatást is tartalmazott. A TraceMonkey hozzáadásával egyes JavaScript-számítások sebességét megnövelték, hasonlóan a Google Chrome V8 JavaScript-motorjához. Az első bétaváltozat október 14-én jelent meg,[32] a második decemberben várható.[33] Ez már tartalmazni fog egy privát böngészés nevű funkciót, melynek bekapcsolása esetén a böngésző nem tárol semmilyen információt a merevlemezen.

A Firefox 3.1 végleges változata az előzetes tervek szerint 2009 márciusában fog megjelenni.

3.2-es verzió

A 3.2-es verzió megjelenési dátuma még ismeretlen, fejlesztése 2008. december 1-jén kezdődött meg[34], a Gecko motor 1.9.2-es változatát fogja használni a Mozilla 5-ös platformon.

4.0-ás verzió

Brendan Eich, a Mozilla műszaki főigazgatója (CTO) 2006. október 13-án említette először a Mozilla 2-re vonatkozó terveit – ez a platform, amin a Firefox 4.0 valószínűleg alapulni fog. A változások között szerepel egyes XPCOM API-k eltávolítása, mások továbbfejlesztése; a standard C++-képességek használata, just-in-time-fordítás használata a JavaScript 2 futtatásánál (ez a Tamarin projekt), futásidejű és egyes eszközök futtatásakor lefutó biztonsági ellenőrzések.[35][36] Bejelentették a Gopher protokoll eltávolítását is a támadási lehetőségek csökkentése céljából, bár az a lehetőség is felmerült, hogy a protokollt meghagyhatnák arra az esetre, ha valaki implementálná egy, a memóriát biztonságosan kezelő programozási nyelven.[37]

További tervek

Mitchell Baker, a Mozilla korábbi elnök-vezérigazgatója szerint a Firefox része lesz egy nyílt forrású, böngészőablakon belüli videólejátszó. A fő cél a videotechnológiák nagy részét mérgező szabadalmi problémák nélküli videólejátszás biztosítása. [38]

Baker említette még a Mozilla Alapítvány projektjét, melynek célja egy teljesen új Firefox-verzió létrehozása mobilplatformokra (Fennec kódnéven), illetve egy megoldást, amivel a PC-re letöltött tartalmak szinkronizálhatóak lennének a mobilkészülékekkel.[38][39]

Eközben, a internetkapcsolat nélküli alkalmazások támogatása – hasonlóan a Google Gearshez – szintén beépítésre kerül a Firefoxba. Baker szerint a webes platformba olyan mértékben fektettek a fejlesztők az egész világon, hogy a következő lépésnek már annak kell lennie, hogy a webre fejlesztett alkalmazásoknak akkor is működőképesnek kell maradniuk, ha a számítógép internetkapcsolat nélkül marad.[38]

Verziótörténet

Böngésző neve A Gecko verziója Verzió Támogatási állapot Kódnév Megjelenés dátuma Jelentős változtatások
Phoenix 1.2 0.1 Pescadero 2002. szeptember 23. Első kiadás; testreszabható eszköztár, gyorskeresés, füles böngészés.[40]
0.2 Santa Cruz 2002. október 1. Oldalsáv, kiegészítőkezelő.
0.3 Lucia 2002. október 14. Képek megjelenésének tiltása, engedélyező lista a felugró ablakok tiltásához.
1.3 0.4 Oceano 2002 október 19. Témák, felugró ablakok tiltásának továbbfejlesztése, eszköztár testreszabhatósága.
0.5 Naples 2002. december 7. Több kezdőlap beállítása, oldalsáv és kisegítő lehetőségek továbbfejlesztése, előzmények.
Mozilla Firebird 1.5 0.6 Glendale 2003. május 17 Új alapértelmezett téma (Qute), könyvjelző és titkosítás továbbfejlesztése, finom görgetés, automatikus képátméretezés.
0.7 Indio 2003 október 15. Automatikus görgetés, jelszókezelő, beállítások panel továbbfejlesztése
Mozilla Firefox 1.6 0.8 Royal Oak 2004. február 9. Windowsos telepítő, kapcsolat nélküli munka, könyvjelzők és letöltések fejlesztése, új logó.
1.7 0.9 One Tree Hill 2004. június 15. Új alapértelmezett téma (Winstripe), széleskörű és átfogó adatmigráció, új kiegészítő- és témakezelés, kisebb méret, új súgó, linuxos telepítő, e-mail ikon (csak Windows alatt).
1.0 Phoenix 2004. november 9. RSS/Atom támogatása, kereső az eszköztáron. Az 1.0.8-as verzió megjelenésekor, április 13-án szűnt meg támogatása (a Firefox régebbi verzióinak támogatása általában a fő verzió megjelenése után hat hónappal szűnik meg).[41].[42]
1.8 1.5 Deer Park 2005 november 29. Az SVG és a canvas támogatása, felhasználói felület továbbfejlesztése a JavaScript 1.5-ben és a CSS 2 és 3-ban. A Firefox 1.5.0.12 verzió megjelenésekor, 2007. május 30-án szűnt meg a támogatása.[43]
mozilla firefox 2 1.8.1 2.0 Bon Echo 2006. október 24. Munkamenet helyreállítása összeomlás esetén, keresőajánlatok a Google vagy Yahoo! használatakor, új keresési- és kiegészítőkezelő, könyvjelző mini-összefoglaló és adathalászat elleni védelem. Frissített Winstripe téma. A JavaScript 1.7-es változatának támogatása. A Firefox 2 támogatása 2008. december 18-án szűnt meg. A 2.x sorozat utolsó verziója a 2.0.0.20 volt.[44]
2.0.0.17 2008. szeptember 23. Biztonsági javítások.
Mozilla Firefox 3 1.9 3.0[45] Gran Paradiso 2008. június 17. A Cairo használata grafikus motorként. Cocoa widgetek a Mac OS X-es változatban. A WHATWG által ajánlott előírások beépítése az API-ba. Változások a DOM-események kezelésében, a HTML-objektumok betöltésében, és a weboldalak megjelenítésének módjában. Új SVG-elemek és szűrők beépítése, valamint tovább fejlődött az SVG előírások teljesítése. Teljesíti az Acid2 tesztet. Fejlesztették a felhasználói felületet, ami többek között új letöltéskezelőt, valamint különböző témákat tartalmaz a különböző operációs rendszerekre. A Windows 95, 98, ME és a Mac OS X v10.3.9[46] és a korábbi verziók támogatása megszűnik. Az addons.mozilla.org integrálása a kiegészítőkezelőbe. APNG fájlok támogatása.
3.0.1 2008 július 16. Biztonsági és stabilitási hibák kijavítása. Az adathalászat és malware adatbázis frissítésének problémája javításra került, SSL tanúsítványok kivételi listája menthető. Kijelölt rész nyomtatása.[47]
3.0.2 2008. szeptember 23. Biztonsági és stabilitási hibák kiküszöbölése. Képernyőolvasó programok használatakor jelentkező hibák javítása. Továbbfejlesztett nyelvi támogatás.[48]
3.0.3 2008. szeptember 26. Biztonsági frissítés a jelszókezelőben.[49] [50]
3.0.4 2008. november 12. Biztonsági és stabilitási hibák kiküszöbölése.
3.0.5 2008. december 16. Biztonsági és stabilitási hibák kiküszöbölése.[51]
1.9.1 3.1b1[52] Shiretoko[53] 2008. október 15. Webszabványok fejlettebb támogatása a Gecko motorban. Szöveges API a <canvas> elemhez. Border-image támogatása. JavaScript query selectorok támogatása. Számos fejlődés az intelligens címsorban. Új módszer a fülek közti váltásban.[54]
1.9.2 3.2pre[55] Shiretoko[56] 2008. december 1. Előzetes alfaverzió. Tartalmazni fog egy új tab-navigációt.

Szolgáltatások

A Firefoxba épített szolgáltatások közé tartozik a füles böngészés, a helyesírás-ellenőrző, az azonnali keresés, az élő könyvjelzők kezelése, a beépített letöltéskezelő és egy keresőrendszer, ami a felhasználó által kiválasztott keresőmotort használja.[57][58]

A fejlesztők célja egy olyan böngésző készítése volt, ami „szörfözik a weben”[59] és a „lehető legjobb böngészési élményt nyújtja a lehető legnagyobb embertömeg számára”.[60]

A felhasználók kiegészítőkkel és témákkal alakíthatják át a Firefoxukat saját ízlésük szerint. A Mozilla egy külön tárhelyet üzemeltet ezek tárolására az addons.mozilla.org címen, ahol 2008 szeptemberében már közel 6000 kiegészítő volt található. [3]

A Firefox a webfejlesztők számára is biztosít eszközöket, népszerű a beépített DOM Inspector és a Hibakonzol, illetve a kiegészítők között a WebDeveloper és a Firebug.

Szabványok támogatása

A Mozilla Firefox számos internetes szabványt támogat, például a HTML-t, az XML-t, az XHTML-t, részben az SVG 1.1-t,[61] a CCS-t (kiegészítők segítségével[62]), az ECMAScriptet (JavaScript), a DOM-ot, a MathML-t, a DTD-t, az XSLT-t, az XPath-ot és az alfa-csatornával rendelkező (animált) PNG-képeket is.[63] Olyan szabványtervezeteket is támogat, amiket a WHATWG készített, például a klinesoldali adattárolást,[64][65] és a vásznat.[66]

A Firefox a 3.0-ás verzió óta átmegy az Acid2 szabvány-kompatibilitási teszten.[67] Az Acid3-teszten csupán 71 pontot ér el a 100-ból, így nem jeleníti meg a képet helyesen.

Biztonság

A Firefox homokozóelvű biztonsági modellt használ,[68] és korlátozza a szkriptek hozzáférését más weboldalak adataihoz az azonos forrás elve alapján.[69] Https protokoll használata esetén SSL/TLS-t használ a kiszolgálóval való kommunikáció védelme érdekében.[70] Lehetővé teszi az alkalmazások számára azonosítás céljából az intelligens kártya használatát is.[71]

A Mozilla Alapítvány pénzjutalomban részesíti azokat a kutatókat, akik komoly biztonsági réseket fedeznek fel a Firefoxban.[72] A hivatalos irányelvek ellenzik a sebezhetőségek korai közzétételét annak érdekében, hogy a potenciális támadók ne használhassák ki azokat.[73]

Mivel kevesebb (a nyilvánosság által ismert) hibával rendelkezik mint az Microsoft Internet Explorer, ezért a fejlettebb biztonságot gyakran említik Firefoxra való váltás indokaként.[74][75][76] A The Washington Post beszámolója szerint egy kritikus sebezhetőség 284 napig volt támadható az Microsoft Internet Explorerben, míg ezzel szemben csupán 9 napig maradt javítatlanul a Firefoxban.[77]

Egy 2006-os Symantec-tanulmány kimutatta, hogy bár a Firefox számos más böngészőnél több, a terjesztő által megerősített hibát tartalmazott azon év szeptemberében, de ezeket sokkal gyorsabban kijavították, mint a többi böngészőben.[78] A Symantec később megerősítette állítását: a Firefox még mindig sokkal kevesebb biztonsági sebezhetőséggel rendelkezik, mint a Microsoft Internet Explorer.[79] 2008. június 7-éig a Firefox 2 csupán három javítatlan sebezhetőséggel rendelkezett, melyeket „kevésbé kritikus”-nak jelölt a Secunia.[80] Ugyanezen cég szerint az Microsoft Internet Explorer 7 tíz biztonsági hibát tartalmazott, melyek „közepesen kritikus” besorolást kaptak.[81]

Egy másik internet-biztonsággal foglalkozó cég, a SecurityFocus 1 foltozatlan hibát jelentett a Firefox 1.0.7-ben (amit a Firefox 1.5 Beta 2 már nem tartalmaz), és 59-et a Windows XP második szervizcsomagjával futó Microsoft Internet Explorer 6-ban.

A Firefox biztonsági rései közül megjelenése óta egyet sem használtak ki tömegesen, vagy legalábbis nem érkezett ilyenről jelentés.

A kiadás után pár órával kritikus hibát találtak a 3-as verzióban, amely már a 2-es verzióban is jelen volt. Ezt a 3.0.1-es verzióban javították.

2007 decemberében a Secunia biztonsági részlegének jelentése szerint 18-ból 4 biztonsági rés még nem volt kijavítva, szemben a Microsoft Microsoft Internet Explorerel, melyben 20 biztonsági résből még 7 nem volt kijavítva. Ráadásul a Secunia szerint a Firefox biztonsági rései kevésbé kritikusak, mint az Microsoft Internet Exploreré.[82] Azoknak az IE felhasználóknak, akik a Windows XP 2-es szervízcsomagot már telepítették, csupán 3 sebezhetőséggel kell számolniuk, míg a régebbi Windowst IE 6 verziót használóknak 21 sebezhetőséggel kell számolniuk, mivel a 2-es szervizcsomag csupán XP-re érhető el.

Elterjedt vélemény, hogy minél népszerűbb lesz a Firefox, annál több sebezhetőség lesz benne.[83] Mitchell Baker, a Mozilla Alapítvány elnöke kijelentésével rácáfolt erre:[84]

Van egy elmélet, miszerint a piaci részesedés több sebezhetőséget hoz magával. A kettőnek semmi köze egymáshoz.

Felhasználói felület

A Firefox gépelőkeresés közben. Az „ency” szót írtuk be, a találatot pedig zölddel emelte ki a program.

A Firefox fejlesztői nagy hangsúlyt fektettek a felhasználói felület egyszerűségének megőrzésére, így például a beállítások ablakban is csak a leggyakrabban használt funkciók találhatók meg. Az összetettebb beállítási lehetőségek az átlagos felhasználók szeme elől elrejtve, a címsorba begépelt about:config szöveggel csalhatók elő.

A Firefox támogatja a füles böngészést, melynek segítségével egyetlen böngészőablakon belül több weblap nyitható meg. Ezt a funkciót a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölte, ami a népszerű MultiZilla kiterjesztéstől „vette kölcsön” a képességet. A Firefox az elsők között kezdte támogatni az előugró ablakok blokkolása szolgáltatást is.

Az információkeresést is számos szolgáltatással segíti a böngésző. A gépelőkeresés funkció segítségével a felhasználónak elég elkezdeni gépelni a billentyűzeten, és a Firefox azonnal keresni kezdi és kiemeli a találatokat. A keresés a gépelés folytatásával pontosítható.

A beépített keresés eszköztár segítségével különböző internetes keresőmotorokat használhatunk. Alapértelmezésként a Google, a Yahoo!, az Amazon.com, a Creative Commons, a Dictionary.com és az eBay motorokat használhatjuk, de továbbiakat is hozzáadhatunk a listához, köztük a Wikipédiát is, a fölöslegeseket pedig akár el is távolíthatjuk.

A Firefox rendelkezik egy „keresési kulcsszavak” szolgáltatással, amit a Mozilla Alkalmazáscsomagtól örökölt. Segítségével a felhasználók könyvjelzőiket a címsorból érhetik el, kulcsszavak (és egy esetleges funkciós paraméter) segítségével. Például a címsorba a „google alma” kifejezést írva a Google „alma” szóra kiadott keresési lapját kapjuk eredményül. Egy gyári, módosítatlan Firefox-szal kulcsszavakat használhatunk a Google Search, Google Stock Search, Dictionary.com, Urban Dictionary és a Wikipédia eléréséhez. Amikor olyan kulcsszót gépelünk a címsorba, amit a Firefox nem ismer meg, automatikusan a Google által elsőként javasolt lapra érkezünk.

Testreszabhatóság

A kiterjesztések (XPInstall modulok) segítségével olyan új funkciókkal látható el a böngésző, mint az egérmozdulatok támogatása és a reklámok szűrése, de létezik több olyan kiterjesztés is, ami a weblapszerkesztők dolgát könnyíti meg. A Firefoxot használó Wikipédia szerkesztők számára nagy segítséget jelent a Mozilla Update-ről letölthető, testreszabható Wikipedia eszköztár. A Mozilla Alkalmazáscsomag számos része Firefox-kiterjesztésként vált elérhetővé (például a ChatZilla nevű IRC kliens is).

Vannak, akik kísérletezési lehetőségként tekintenek a kiterjesztésekre, mások új funkciók tesztelésére használják őket. Az igazán népszerű kiterjesztések a program részévé válhatnak (így történt ez a füles böngészéssel is, a MultiZilla kiterjesztést foglalták a programba a készítők).

A Firefox a népszerű Noia eXtreme megjelenést alkalmazva

A Firefox témák segítségével megváltoztatható a böngésző kinézete. Egy téma CSS csomagokból és képfájlokból áll. A Mozilla Update weboldalról témák százai tölthetők le. A témák letöltésén kívül a felhasználók módosíthatják a Firefox felhasználói felületét különböző gombok és mezők hozzáadásával, áthelyezésével vagy akár egész eszköztárak eltűntetésével is.

A beépített automatikus frissítés funkció segítségével a Firefox naprakészen tartja a telepített kiterjesztéseket és témákat, így az új verziók telepítésével nem kell a felhasználóknak bajlódniuk.

A Firefox rejtett beállítási lehetőségei a címsorba begépelt about:config szöveg segítségével érhetők el. Többek között itt választhatjuk ki, hogy ablakokban megjelenő hibaüzeneteket vagy inkább hibaüzenetlapokat szeretnénk használni, de az oldalrendezést is felgyorsíthatjuk. A kísérleti funkciók (mint a HTTP adatcsatornák (pipelining) engedélyezése) szintén az about:config-ból érhetők el.

Keresztplatform

Linux operációs rendszeren futó Firefox

A Firefox böngésző több operációs rendszeren is használható. A hivatalos letöltőoldaláról a következő rendszerekre érhetők el Firefox-verziók:

Mivel a Mozilla Alapítvány oldalairól a Firefox forráskódja is letölthető, más operációs rendszerek felhasználói is lefordíthatják a Firefoxot saját rendszerükre. A következő operációs rendszereket hivatalosan nem támogatja a Firefox, mégis működik velük:

A Windows XP Professional 64 bites verziójára szintén elérhetők Firefox kiadások. 2005 szeptemberében már olyan projekt is létezett, ami RISC OS-ra fordította a Firefoxot.

A Firefox a felhasználók profiljait (személyes beállításait) minden operációs rendszeren ugyanabban a formában tárolja, így különböző platformokról is használható ugyanaz a profil, feltéve, hogy mindkét operációs rendszer képes írni és olvasni a profilmappa helyét (például a profil FAT32-es fájlrendszerű meghajtón van, amit mind a Windows, mind a Linux elér). Bár ez a funkció hasznos a két vagy több operációs rendszert használóknak, pár kiterjesztés mégsem működik mindenhol.

Nyelvek

A Firefox számos nyelvén elérhető, magyarul is tud. Széleskörű nyelvi támogatása önkéntes fordítócsoportoknak köszönhető: a fordításához programozói tudás nélkül, a legegyszerűbb szövegszerkesztővel is neki lehet kezdeni. A 3.0.5-ös változat 50 nyelv összesen 55 változatát támogatja.[85]

A Firefox magyar nyelvre történő átültetéséért az FSF.hu Alapítvány felelős, a Magyar Mozilla Projekt vezetője Tímár András. Nekik és segítőiknek köszönhető a Firefox magyar verziójának támogatása is, például a magyar nyelvű Firefox Súgó és a Mozilla Europe magyar nyelvű oldala is.

Webfejlesztés

A Mozilla Alkalmazáscsomaghoz hasonlóan a Firefox is két fejlesztőeszközt tartalmaz: a DOM Inspector-t és a JavaScript Hibakonzolt. A Firefox-rajongók gyakran említik ezeket a Firefox egyik fő erényeként, bár alapértelmezésként a Firefox sem tartalmazza ezeket: az Eszközök menübe csak akkor kerülnek be, ha a telepítésnél az Egyéni telepítés opciót választjuk.

Apróságok

Az RSS vagy Atom technológiára épülő „Élő Könyvjelzők” szolgáltatás a Firefox újabb hasznos eszköze, segítségével a felhasználók egyszerűen tarthatnak lépést a legújabb hírekkel kedvenc hírforrásukat használva. A Firefox rendelkezik még egy testreszabható letöltéskezelővel. Adott ponton meg lehet állítani a letöltést, és később újra lehet indítani azt.

Licenc

A Firefox ingyenes, nyílt forráskódú szoftver. Hármas licencelésű: Mozilla Public License (MPL), GNU General Public License (GPL), és a GNU Lesser General Public License (LGPL).[8] Ezek a licencek lehetővé teszik, hogy forráskódját bárki megnézze, módosítsa és/vagy továbbadja. Több alkalmazás is készült már ennek a kódnak a felhasználásával, például a Netscape, Flock, Miro és Songbird.

A mozilla.com-ról letölthető hivatalos végfelhasználói változat a Mozilla End User License Agreement (EULA) licensz alatt jelenik meg.[86] Azonban számos elem nem tartozik a hármas licenc alá, ezek a Véghasználói Licenc alá tartoznak. Ilyen például a Firefox márkanév, a jogvédett logója, és a jogvédett, zárt forráskódú Talkback összeomlás-jelentő (melyet a 3.0 előtti verziók használtak). Emiatt és a Windows verzióban található "clickwrap" szerződés elfogadás miatt az FSF ezeket jogvédett szoftvereknek tekinti.[87] A Firefox 3.0 a Talkback helyett már a nyílt forráskódú Breakpad-et használja.[88]

Régen a Firefox kizárólag az MPL licenc alatt jelent meg[89], melyet a FSF kritizált a gyenge „copyleft” miatt. Ez a licenc korlátozott mértékben lehetővé teszi a jogvédett szoftverek közvetett felhasználását. Ráadásul MPL licenccel rendelkező kód nem építhető be GPL-t vagy LGPL-t használó kódba.[90][91] Ezeknek a problémáknak a megoldása végett a Mozilla újralicencelte a Firefoxot az MPL, GPL, LGPL hármas licenc alatt. Az újralicencelést követően a fejlesztők most már szabadon választhatnak afelől, milyen licenc alatt szeretnék a kódot megkapni, hogy ily módon a lehető legjobban megfeleljen a céljaiknak.[89]

Márkanév és logó

Az úgynevezett általános logó, melyet a nem hivatalos Firefox disztribúciók használnak

A „Mozilla Firefox” név és a logó bejegyzett márkanév, melyet csak meghatározott körülmények között szabad felhasználni. Bárki terjesztheti a hivatalos binárisokat eredeti formában, és használhatja a Firefox márkanevet egy ilyen disztribúcióban. Azonban azok a disztribúciók, amelyek módosított forráskódra épülnek, korlátozások alá esnek.[92]

A Mozilla Alapítvány néhány nyílt forráskódú disztribúciónál vitába keveredett a „Firefox” név használata miatt is. Mitchell Baker 2007-ben egyik nyilatkozatában kifejtette, hogy a disztribúciók nyugodtan használhatják a „Firefox” márkanevet, amennyiben a forráskódot nem módosítják jelentősen. A forráskód módosítását illetően a Mozilla Alapítvány lefektette azokat a szabályokat, amelynek alapján Firefoxnak minősül még a program.[93]

Azért, hogy lehetővé tegyék a disztribúcióknak a hivatalos márkanév nélküli kódok előállítását, a Firefox forráskódja tartalmaz egy „márkanév-kapcsolót”. Ez a kapcsoló lehetővé teszi, hogy olyan kódot állítsunk elő, amely nem tartalmazza a hivatalos logót és nevet. Ez a kapcsoló lehetővé teszi, hogy olyan kódokat készítsünk, amelyek nem tartalmazzák a hivatalos logót és nevet. Így lehetővé válik, hogy olyan böngészőváltozatok állítsunk elő, amelyek nem esnek a Firefox márkanév korlátozási alá. (Gyakran használják az ilyen kódokat a Firefox későbbi kiadásainak alfa és béta változataihoz.) A márkanév nélküli változatokban a hivatalos logót és nevet lecserélik egy szabadon terjeszthető logóra és annak a verziónak a nevére, amelyből módosították. A Firefox 1.5 fejlesztői változatának neve „Deer Park”, a 2.0 Bon Echo, a 3.0 pedig „Gran Paradiso” (Ezek amerikai nemzeti parkok nevei). A „Minefield” (Aknamező) kódnév, és a bombához hasonlító logó a 3.0 és azt követő Firefox-változatok jele.

Bizonyos közösségi kiadásoknak tett kivételektől eltekintve, a módosított Firefox változatok Firefox név alatti kiadása csak a Mozilla beleegyezésével történhet. Például a Firefox név nem használható a logó nélkül. Amikor a Debian fejlesztő csapat 2006-ban úgy döntött, hogy nem használja tovább a Firefox logót (a szerzői jog korlátozása nem volt összeegyeztethető a fejlesztők elveivel), a Mozilla Alapítvány képviselője tájékoztatta, őket, hogy ez így nem elfogadható: vagy alkalmazkodnak a szabályokhoz, vagy elhagyják a Firefox név használatát az adott Linux disztribúcióban.[94] Végül a Debian saját Firefox verzióját több más Mozilla-programmal együtt elnevezte Iceweasel-nek (szó szerinti fordításban „Tűzróka” helyett „Jégmenyét”).

Reklámozása

A Firefox megjelenésének első évében, nagyon jó fogadtatásra talált: 100 millióan töltöttek le a programot.[95] Ezt követően - 2004-ben - agresszív reklámkampány, „reklámozási hét” indult, ahogy Blake Ross és Asa Dotzler fogalmazta.[96]

2004. szeptember 12-én megjelent a „Spread Firefox” (Terjeszd a Firefoxot) marketingportál, valamint a Firefox Preview Release, megteremtve ezzel a helyet, ahol számos különböző marketing-módszereket lehetett megvitatni.[97] A portálon lehetett a „Get Firefox” (Töltsd le a Firefoxot) bannereket szerezni. Időről időre az SFX csapat szervez ehhez hasonló marketingeseményeket a honlapjukon. A „Spread Firefox”-kampány része volt az is, hogy "egy nap alatt a legtöbbször letöltött szoftver kategóriában" Guiness rekordot állítsanak fel a Firefox 3.0-val.[98]

2008. február 21-én, az ötszázmilliomodik letöltés örömére a Firefox-közösség felhívást tett közzé, hogy mindenki látogasson el a FreeRice.com-ra, és 500 millió rizsszemet összegyűjtsön az éhezőknek.[99]

Néhány lelkes Firefox felhasználó elkészített egy Firefox logó alakú gabonakört egy kukoricamezőn,[100][101] melyet meg lehet tekinteni a Google Earth-ön a é. sz. 45° 7′ 25.68’’, ny. h. 123° 6′ 49.68’’.

Piaci részesedés

Alternatív böngészők használata (tehát az IE nem szerepel ebben):[102]

██ Firefox

██ Safari

██ Opera

██ Netscape

██ Mozilla

██ Chrome

██ Egyéb
A Firefox piaci részesedése verziókra bontva
— NetApplications.com, 2008. december[103]
Firefox 1.0.x 0.11%
Firefox 1.5.0.x 0.22%
Firefox 2.0.0.x 4.80%
Firefox 3.0.x 15.57%
Összes verzió együttvéve[104] 20.78%

A Mozilla Firefox piaci részesedése a megjelenése óta növekszik, leginkább az Internet Explorer kárára. 2008 elejére a globális részesedése a böngészőpiacon már 15% volt.[105][106]

2008 decemberében a piaci részesedés a következőképpen állt:

A 2004 novemberében megjelent Firefox 1.0 verzió óta a letöltések száma egyre növekszik. 2008. február 21-én a Firefoxot már több mint 500 millió alkalommal töltötték le.[108] Ez a számadat nem tartalmazza a frissítéseket, vagy egy harmadik fél által készített webhelyről letöltött verziókat.[109] Nem teljesen megbízható adat a felhasználók számának leméréséhez, hiszen egy letöltéssel számtalan gépre lehet telepíteni, ugyanakkor a fordítottja is igaz: a felhasználó több alkalommal is letöltheti, vagy akár egy harmadik fél által készített webhelyről is letöltheti (amit ugyebár nem tartalmaz a számadat). A Mozilla vezérigazgatója szerint 2008 februárjában már 140 millióan használták a Firefoxot.[110]

Magyarországon 2008 júliusában (azaz a 3.0 megjelenésének hónapjában) egy hónapig piacvezető volt a Firefox 48,9%-os részesedéssel, melyet természetesen az Internet Explorer követett 47,8%-al. [111][112] Valószínűleg a júliusban megjelent új verzió erős kampányának volt köszönhető a böngésző hirtelen megnövekedett népszerűsége. Azóta az IE visszavette a piacvezető szerepet.

Kritikák

2004-ben a forbes.com az év legjobb böngészőjének nevezte[113], a PC World pedig „Az év termékének” választotta a „2005 száz legjobb terméke” listán.[114] 2006-ban, a Firefox 2 és az Internet Explorer 7 megjelenése után a PC World mindkettőt letesztelte, és a Firefoxot találta jobb böngészőnek.[115] A Which? magazin „Legjobb vétel” díjjal jutalmazta a böngészök között.[116] 2008-ban a cnet.com összehasonlította a Safarit, a Chrome-ot, a Firefoxot és az Internet Explorert a „Böngészők csatája” cikkben a teljesítmény, biztonság és szolgáltatások alapján. A cikkben a Firefox komoly elismerést kapott.[3]

Teljesítmény

2005 decemberében az Internet Week egyik cikkéhez kapcsolódóan sok olvasó panaszkodott a Firefox 1.5 magas memóriahasználatára.[117] A Mozilla fejlesztői szerint ez részben az új FastBack funkció miatt van.[118] Ilyen problémát okozhatnak még a hibás kiterjesztések, mint a Google-eszköztár, vagy az Adblock néhány régebbi verziója,[119] vagy az Adobe Acrobat Reader régebbi bővítményei.[120] A PC Magazin összehasonlító cikke szerint - melyben a Firefoxot, Operát és Internet Explorert vizsgálták - a Firefox körülbelül ugyanannyi memóriát fogyaszt, mint a másik két böngésző.[121]

A Softpedia szerint a Firefox 1.5 lassabban indult el, mint a többi böngésző.[122] Ezt böngésző-összehasonlító tesztek is megerősítették. Az IE 6 gyorsabban indul el, mint a Firefox 1.5 Windowson, mivel annak egyes komponensei a Windowsba vannak építve, így a rendszer elinduláskor automatikusan betöltődnek. A probléma kiküszöbölése gyanánt egy elő-betöltő programot készítettek, mely a Firefox bizonyos komponenseit az Internet Explorerhez hasonlóan betölti.[123] A Windows Vista egyik szolgáltatása, a SuperFetch hasonló módon előre betölti a Firefoxot, ha észleli, hogy gyakran használt alkalmazás.

A PC World és a Zimbra tesztjei kimutatták, hogy a Firefox 2 kevesebb memóriát igényel, mint az Internet Explorer 7.[115][124] A Mozilla, CyberNet, és a The Browser World tesztjei szerint a Firefox 3 kevesebb memóriát fogyaszt, mint az Internet Explorer, Opera, Safari vagy akár a Firefox 2.[125][126][127]

A Google és a Firefox viszonya

A Mozilla Corporation és Google közti megállapodás a média figyelmét sem kerülte el. Különösen igaz ez a fizetett ajánlási megállapodásra.[128][129] A Firefox 2-ben bevezetett adathalászat elleni védelem jelentős vitákat váltott ki.[130] Az adathalászat elleni védelem alapértelmezetten be van kapcsolva, és a listáját a Google szerveréről kétóránként frissíti.[131] A felhasználó nem változtathatja meg a grafikus felhasználói felületen keresztül,[132] és arról sem kap információt, hogy ki az adatszolgáltató. A böngésző minden egyes frissítési próbálkozáskor sütiket küld a Google-nak.[133] A Mozilla Alapítvány a nemrég megjelent verziókba újabban egy opt-in biztonsági szolgáltatást is beépített. Ez az adathalászat elleni szolgáltatás valós idejű védelmet biztosít azáltal, hogy minden meglátogatott URL címet ellenőriztet a Google-lel.[134] A személyes adatok interneten történő védelme érdekében fellépő bizonyos csoportok aggodalmukat fejezték ki mondván, hogy a Google felhasználhatja ezeket az adatokat, bár a Firefox adatkezelési szabályzata kijelenti, hogy a Google nem használhatja fel a személyes információkat más célra, csak az adathalászat elleni védelemhez.[131]

2005-ben a Mozilla Alapítvány és a Mozilla Vállalat együttesen 52,9 millió USD bevételhez jutott, melynek körülbelül 95%-a a keresőmotorok jogdíjából származott.[135][136] 2006-ban a Mozilla Alapítvány és a Mozilla Corporation összbevétele 66,9 millió USD volt, melynek körülbelül 90%-a származott a keresőmotorok jogdíjából.[135][137]

A Microsoft reakciói

Steve Vamos, a Microsoft ausztráliai vezetője 2004 végén azt nyilatkozta, hogy a Firefox nem jelent fenyegetést a Microsoft felhasználóira nézve, hiszen nincsen igény a funkcióira.[138] Bill Gates a Firefox kipróbálása után a következőképpen nyilatkozott: „annyi programot töltenek le az emberek, de vajon használják is őket?”[139]

A Microsoft felsővezetésének hideg fogadtatása ellenére az Internet Explorer fejlesztői csapata tartja a kapcsolatot a Mozillával. Rendszeresen találkoznak és megbeszéléseket folytatnak a webes szabványokról.[140]

2006 augusztusában a Microsoft a Vista megjelenése előtt felajánlotta a Mozillának a Firefox integrációját az új operációs rendszerbe[141], melyet a Mozilla elfogadott.[142]

2006. októberében a Firefox 2 megjelenése alkalmából az Internet Explorer 7 fejlesztői csapata elismerésük jeleként egy tortát küldött a Mozillának.[143][144] Néhányan azzal viccelődtek, hogy a torta mérgezett volt, vagy esetleg visszaküldték, benne a szabad szoftveres mozgalom receptjével.[145] Az IE-csapat 2008. június 17-én még egy tortát küldött, a Firefox 3 megjelenése alkalmából.[146]

2007 novemberében a Microsoft egyik alkalmazottja, Jeff Jones bírálta a Firefoxot, mivel szerinte az Internet Explorerben kevesebb sebezhetőség található, mint a Firefoxban.[147] A Mozilla egyik fejlesztője, Mike Shaver egy tanulmányban reagált erre, melyben bírálta a Microsoft biztonsági javításainak összeszámolási módszerét (például: több hiba javítását néha összevonják, és egy javításnak számolják). A tanulmány a javítások alapján számol, nem pedig a sebezhetőségek alapján.[148][149]

Szakértők és a média véleménye

A United States Computer Emergency Readiness Team kijelentette, hogy az Internet Explorer felépítése nagyon megnehezíti azt, hogy biztonságos legyen. Ezzel szemben szinte egyetlen megállapításuk sem alkalmazható a Firefoxra.[150]

Több jelentős sebezhetőség rejlik azokban a technológiákban, mint például az IE domain/zone biztonsági modell, a helyi fájlrendszer-engedélyek, a dinamikus HTML dokumentum objektum modell (ezen belül a jogvédett DHTML funkciók), a HTML súgórendszer, MIME típus meghatározás, a grafikus felhasználói felület (GUI), és az ActiveX… Az IE olyan mértékben van integrálva a Windowsba, hogy az IE-ben található biztonsági rések a támadóknak az operációs rendszerhez jelentős hozzáférést biztosítanak.

Néhány biztonsági szakértő, többek között Bruce Schneier[151] és David A. Wheeler[152] azt ajánlják a felhasználóknak, hogy ne az IE-t használják böngészőnek, hanem valamilyen más alternatívát. Wheeler konkrétan a Firefoxot ajánlja.

Több, a szakterületen dolgozó újságíró javasolta ugyanezt, mint például Walter S. Mossberg a Wall Street Journal újságírója[153], Rob Pegoraro, a Washington Post munkatársa[154], Byron Acohido és Jon Swartz az USA Today-től[155], Arik Hesseldahl a Forbes-től[156], Steven J. Vaughan-Nichols a eWEEK.com főszerkesztője[157], valamint Scot Finnie a Desktop Pipeline munkatársa.[158]

Díjak

A Mozilla Firefox számos díjat nyert különböző szervezetektől.ref>Firefox Awards. (Hozzáférés: 2008. december 8.)</ref> A teljesség igénye nélkül:

  • CNET szerkesztők választása (Editors' Choice), 2008. június[159]
  • Webware A 100 győztes (100 winner), 2008. április[160]
  • Webware A 100 győztes (100 winner), 2007. június[161]
  • PC World 2007 száz legjobb terméke (100 Best Products of 2007), 2007. május[162]
  • PC Magazine szerkesztők választása (Editors' Choice), 2006. október[163]
  • CNET szerkesztők választása (Editors' Choice), 2006. október[164]
  • PC World 2006 száz legjobb terméke (100 Best Products of 2006), 2006. július[165]
  • PC Magazine Kiváló technikai megoldások díj (Technical Excellence Award), Szoftver és fejlesztői eszközök kategória (Software and Development Tools category), 2006. január[166]
  • PC Magazine Az év legjobbja díj (Best of the Year Award), 2005. december 27.[167]
  • PC Pro "Real World" díj(Mozilla Alapítvány) (Real World Award (Mozilla Foundation)), December 8, 2005[168]
  • CNET Szerkesztők választása (Editors' Choice), 2005. november[169]
  • UK Usability Profik Egyesülete, Legjobb szoftver díj, 2005; (Professionals' Association Award Best Software Application 2005), 2005. november[170]
  • Macworld Szerkesztők választása, 4.5 egér értékeléssel (Editor's Choice with a 4.5 Mice Rating), 2005- november[171]
  • Softpedia Felhasználók választása díj (User’s Choice Award), 2005. szeptember[172]
  • TUX Olvasóink választása 2005-ben (2005 Readers' Choice Award), 2005. szeptember[173]
  • PC World Az év terméke (Product of the Year), 2005. június[174]
  • Forbes Az internet legjobbja (Best of the Web), 2005. május[175]
  • PC Magazine szerkesztők választása díj (Editor’s Choice Award), 2005. május[176]

Külső hivatkozások