Német-római uralkodók listája

Article on other languages:

Az alábbiakban azon uralkodók névsorát láthatjuk, akik a Frank Birodalom vagy valamely utódállamának, a Középső Frank Királyságnak, a Nyugati Frank Királyságnak, a Keleti Frank Királyságnak, a Német Királyságnak, a Burgundiai Királyságnak vagy az Itáliai Királyságnak királyai voltak, s emellé sikerült elnyerniük a császári címet is.

A Nyugat-római Birodalom utolsó császárát, Romulus Augustulust 476-ban mondatta le Odoaker, s magát akkortól királynak neveztette, lényegében létrehozva ezzel az Itáliai Királyságot. A nyugati császári címet Nagy Károly újította fel 800-ban, amit a bizánci császárral is sikerült elismertetnie. 962-től kizárólag a Német Királyság - a Keleti Frank Királyság utódállama - királyát koronázta a pápa (római) császárrá. Hamarosan feltétellé vált az itáliai királyi - később római királyinak nevezett - cím előzetes elnyerése is. A császárt a pápának Rómában kellett megkoronáznia. A pápai jóváhagyás mellett sokkal fontosabbá vált a hét választófejedelem szerepe, akik tanácsukon megválasztották a következő uralkodót. 1506-tól kezdve azután el is tekintettek a pápai megerősítéstől és koronázástól, és a német királyt megválasztásától kezdve választott római császárnak nevezték. 1806-ban megszűnt a Német-Római Birodalom és a német-római császári cím.

A császárok listája

A listán azok az évszámok szerepelnek, amíg a császári címet az illető király ténylegesen viselte. Néha hosszabb idő is letelt, amíg az új jelöltnek sikerült megkoronáztatnia magát. Az uralkodók számozása alapvetően királyi címükből ered.

Ház Uralkodó Hatalmon volt Megjegyzések
A Karoling-dinasztia korai császárai
Karoling I. Nagy Károly
(* 747 ápr. 2.; † 814 jan. 28.)		 800-814 frank király, III. Leó pápa, mint a Római Birodalom örökösét, császárrá koronázta, felújítva a nyugati császári címet, amit Bizánccal is sikerült elismertetni.
Karoling I. Jámbor Lajos
(* 778 jún/aug.; † 840 jún. 20.)		 814-840 frank király, Nagy Károly fia, 829-830 trónfosztva
Karoling I. Lothár
(* 804; † 855 sep. 29)		 817-855 középső frank király, Jámbor Lajos fia, társcsászár majd 829-830 és 840-től senior
Karoling II. Lajos
(* 825; † 875 aug. 16)		 850-875 Itália királya, I. Lothár fia
Karoling II. Kopasz Károly
(* 823; † 877 okt. 6)		 875-877 nyugati frank király, Jámbor Lajos fia
Karoling (II.) III. Kövér Károly
(* 839; † 888 jan. 13.)		 881-887 keleti (II.) és nyugati frank (III.) valamint itáliai király, a Frank Birodalom utolsó egyesítője, Német Lajos harmadik fia, trónfosztották
Spoletói-ház
Spoletói Spoletói Vid
(* 855 k.; † 894 dec. 12.)		 891-894 itáliai király
Spoletói Spoletói Lambert
(* 875 k.; † 898 dec. 15.)		 892-898 itáliai király, társcsászár, Vid fia
A Karoling-dinasztia késői császárai
Karoling Karintiai Arnulf
(* 850; † 899 dec. 8.)		 896-899 itáliai király, Karlmann bajor király törvénytelen fia, Német Lajos unokája
Karoling III. Vak Lajos
(* 880; † 928 jún. 28.)		 901-905 Alsó-Burgundia (Provence) és Itália királya
Friauli-ház
Friauli I. Friauli Berengár
(* 845 k.; † 924 ápr. 7.)		 915-924
Szász-ház
Szász I. Nagy Ottó
(* 912 nov. 23.; † 973máj. 7.)		 962-973 német király 936-973, Madarász Henrik fia, ettől kezdve csak német királyból lett császár
Szász II. Vörös Ottó
(* 955; † 983 dec. 7.)		 967-983 német király 961-983, I. Ottó fia
Szász III. Ottó
(* 980; † 1002 jan. 24.)		 996-1002 német király 983-1002, II. Ottó fia, önállóan uralkodik 994-től
Szász II. Szent Henrik
(* 973 máj. 6.; † 1024 júl. 13.)		 1014-1024 német király 1002-től, itáliai király 1004-től, Civakodó Henrik fia, Madarász Henrik dédunokája
Száli-ház
Száli II. Konrád
(* 990 k.; † 1039 jún. 4.)		 1027-1039 német király 1024-től, itáliai király 1026-tól
Száli III. Fekete Henrik
(* 1017 okt. 28.;† 1056 okt. 5.)		 1046-1056 német király 1028-tól, Burgundia királya 1038-tól, II. Konrád fia
Száli IV. Henrik
(* 1050 nov. 11.;†1106 aug. 7.)		 1084-1106 német király 1054-től, önállóan uralkodott 1065-től, III. Henrik fia. Uralkodása során a pápák ellen vívott Invesztitúraharc jelentősen meggyengítette hatalmát (Canossa-járás).
Száli V. Henrik
(* 1081 nov./1086 aug. 11.; † 1125 máj. 23.)		 1111-1125 német király 1099-től, IV. Henrik kisebbik fia, utód nélkül halt meg
A Stauf és egyéb dinasztiák császárai
Supplingburg III. Szász Lothár
(* 1075 jún. 9.;† 1137 dec. 4.)		 1133-1137 Német király 1125-től. Gyakran II. Lothárként említik, ami annak függvénye, hogy II. Lotaringiai Lothárt († 869) figyelembe veszik-e a sorszámoknál.
Stauf I. Rőtszakállú Frigyes
(* 1122; † 1190 jún. 10.)		 1155-1190 német király 1052-től, itáliai király 1055-től, burgundiai király 1178-tól, III. Konrád német király (aki nem lett császár) unokaöccse
Stauf VI. Henrik
(* 1165; † 1197 szept. 28.)		 1191-1197 német király 1169-től, I. Frigyes fia
Welf IV. Braunschweigi Ottó
(* 1176 k.; † 1218 máj. 19.)		 1209-1218 német király 1198-tól, újraválasztva 1208-tól, Oroszlán Henrik fia
Stauf II. Frigyes
(*1194 dec. 26.;†1250 dec. 13.)		 1220-1250 német király 1212-től, újraválasztva 1215-től, Szicília királya 1197-től, VI. Henrik fia
A Luxemburgi és egyéb dinasztiák császárai
Luxemburgi VII. Luxemburgi Henrik
(* 1275; † 1313 aug. 24.)		 1312-1313 német király 1308-tól, itáliai király 1311-től
Wittelsbach IV. Bajor Lajos
(* 1283; † 1347 okt. 11.)		 1328-1347 német király 1314-től, itáliai király 1327-től
Luxemburgi IV. Károly
(*1316 máj. 14.;†1378 nov. 29.)		 1355-1378 német király 1346-tól, itáliai király 1355-től, burgundiai király 1365-től
Luxemburgi Zsigmond
(*1368 febr. 15.;†1437 dec. 9.)		 1433-1437 német király 1410-től, itáliai király 1431-től, IV. Károly kisebbik fia
Habsburg-ház
Habsburg III. Frigyes 1452-1493 német király 1440-től, itáliai király 1452-től
Habsburg I. Miksa 1508-1519 német király 1486-tól, urakodott 1493-tól, császár korona nélkül 1508-tól, III. Frigyes fia
Habsburg V. Károly 1520-1556 német király 1419-től, választott római császár 1420-tól, itáliai király 1530 február 22-től, az utolsó koronázott császár 1530 február 24-től, I. Miksa unokája
Habsburg I. Ferdinánd 1558-1564 római király 1531-től, 1526-tól a Habsburgok magyar királyok is, V. Károly öccse
Habsburg II. Miksa 1564-1576 római király 1562-től, I. Ferdinánd fia
Habsburg II. Rudolf 1576-1612 római király 1575-től, II. Miksa fia
Habsburg Mátyás 1612-1619 II. Rudolf öccse
Habsburg II. Ferdinánd 1619-1637 I. Ferdinánd unokája
Habsburg III. Ferdinánd 1637-1657 római király 1636-tól, II. Ferdinánd fia
Habsburg I. Lipót 1658-1705 III. Ferdinánd fia
Habsburg I. József 1705-1711 római király 1690-től, I. Lipót fia
Habsburg VI. Károly 1711-1740 I. Lipót fia
Wittelsbach-ház
Wittelsbach VII. Bajor Károly 1742-1745 Károly Albert bajor választófejedelem
Habsburg–Lotaringiai-ház
Lotaringiai I. Ferenc 1745-1765 Lotaringiai Ferenc István herceg (Habsburg Mária Terézia főhercegnő férje)
Habsburg–Lotaringiai II. József 1765-1790 római király 1764-től, I. Ferenc és Mária Terézia fia
Habsburg–Lotaringiai II. Lipót 1790-1792 II. József öccse
Habsburg–Lotaringiai II. Ferenc 1792-1806 II. Lipót fia. 1806-ban a napóleoni háborúk idején lemondott német-római császári címről, ezzel formálisan is megszűnt a Német-római Császárság. 1804-től kezdve I. Ferenc néven osztrák császári címet viselt (I. Ferenc néven magyar király).

Források


A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyugati_cs%C3%A1sz%C3%A1rok_list%C3%A1ja”

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.