Németország

A Német Szövetségi Köztársaság (németül Bundesrepublik Deutschland; nemzetközi szerződésekben, okmányokban, hivatalos fórumokon a Németországi Szövetségi Köztársaság megnevezés szerepel hivatalos országnévként) Európa egyik meghatározó ipari és gazdasági hatalma, Közép-Európában fekszik. Északon az Északi-tenger, Dánia és a Balti-tenger, keleten Lengyelország és Csehország, délen Ausztria és Svájc, nyugaton pedig Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia határolja. Nyugat-Németország az Európai Unió egyik alapító tagja volt. Fővárosa Berlin, jelentős nagyvárosok még München, Köln, Hamburg, Frankfurt am Main és Stuttgart. 357 021 km² területével Európa hatodik legnagyobb területű, 82 431 390 lakosával Európa második legnépesebb országa. Jelentős szerepet játszott az első és a második világháború kirobbantásában, mely után az országot két részre osztották, A Német Szövetségi Köztársaságra, és a Német Demokratikus Köztársaságra. Az egykori NDK területén újraalakított tartományok 1990. október 3-án csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz. A német újraegyesülés/egyesítés

Földrajz

Domborzat

Németország domborzati térképe

Németország a déli határánál fekvő Alpok hegylánctól (legmagasabb pont: Zugspitze, 2963 m) az északi képező Északi-tengerig és Balti-tengerig terjed. E határok között Közép-Németország erdőkkel borított felföldjei és az észak-német mélyföld (legalacsonyabb pont: Neuendorf/Wilstermarsch, ‒3,54 m) terülnek el.

Németország három nagy földrajzi tájegysége az Északnémet-alföld, a Német-középhegység és az Alpok az Előalpokkal.

Északnémet-alföld vagy Germán-alföld: felszíne morénavonulatokkal tagolt. Határa a Német-középhegység láncolata. Az egykori jegesedés nyomán maradtak meg a Mecklenburgi-tóhátság tavai és a morénadombok. Az északi morénavidékhez az ősfolyamvölgyek területe kapcsolódik, ezektől dél felé a táj egyre emelkedik, itt már a Fläming és az Alsó-Lausitzi-dombvidék foglal helyet.

Német-középhegység: a hegyvidék átlagos magassága 1000–1400 m között mozog. Két északi tagja a Harz hegység illetve a Türingiai-erdő (Thüringer Wald), köztük pedig a Türingiai-medence (das Thüringer Becken) helyezkedik el. Délen, délnyugaton magasodik másik két vonulata, az Érchegység (das Erzgebirge) és a Fichtel (Fichtelgebirge). Az Elbától keletre a Lausitzi-fennsík hátságai terülnek el. További részei: a Rajnai-palahegység, a Hesseni-hegyvidék (das Hessische Bergland), a Fekete-erdő (Schwarzwald), a Sváb-Alp, a Frank-Alb, a Bajor-Erdő (Bayerischer Wald) és a Cseh-erdő. A középhegység központi részén a Rajna-Majna-Neckar-völgye terül el. A Sváb-Bajor-medence: a Duna völgyétől dél felé az Alpok lábáig tartó sík vidék, háromszög alakú. Felszínét kavicstakaró borítja, a folyók felszabdalták területét. Déli részén tóvidék található.

Alpok dél Bajorországban.

Alpok és Előalpok (Alpenvorland): az Északi-Mészkőalpok (die Nördlichen Kalkalpen) láncai alkotják Németország déli határszakaszát. Vonulatai: az Allgäui-Alpok, a Bajor-Alpok és a Salzburgi-Alpok. Legmagasabb pontja a Zugspitze (2 963 m) és a Watzmann (2 713 m).

Vízrajz

A Duna főága Regensburgnál a Kőhíddal

A Duna egyik mellékága Regensburgnál

Németország hat legjelentősebb (közvetlenül valamelyik tengerbe ömlő) folyója teljes hosszúságuk sorrendjében a Duna, a Rajna, az Elba, az Odera, a Weser és az Ems (németországi szakaszaik hossza szerinti sorrendben a Rajna, a Weser, az Elba, a Duna az Ems és az Odera). Közülük csak a Weser (744 km) és az Ems (371 km) folyik teljes hosszában Németország területén. További 21 olyan folyó található Németországban, amelyek teljes hossza meghaladja a 200 km-t (németországi szakaszuk esetenként rövidebb). Ezek közül a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik (ugyancsak hosszuk szerinti sorrendben) az Inn, az Isar, a Lech és az Altmühl; a Rajnáéhoz a Mosel, a Majna, a Neckar, a Lippe, a Lahn, a Ruhr és a Jagst; az Elbáéhoz a Saale, a Spree, a Havel, az Eger, a Weiße Elster (Fehér-Elster) és az Elde; végül közvetlenül vagy közvetve a Weserbe ömlik a Werra, a Leine, az Aller és a Fulda. Az Odera és az Ems vízgyűjtő területének németországi részén nem található 200 km-nél hosszabb folyó. Közepes vízhozamuk sorrendjében a legjelentősebb folyók a Rajna, a Duna, az Inn, az Elba és az Odera. Németország legnagyobb városai közül Berlin a Spree, Hamburg az Elba, München az Isar, Köln pedig a Rajna partján fekszik.

Németország legnagyobb tavai a Bodeni-tó (536 km², ebből 306 km² tartozik Németország Baden-Württemberg tartományához, 171 km² Svájchoz és 59 km² Ausztriához), a Müritz (Mecklenburg-Előpomeránia, 117 km²), a Chiemsee(Bajorország, 80 km²), a Schwerini-tó (Schweriner See) (Mecklenburg-Előpomeránia, 61,5 km²) és a Starnbergi-tó (Starnberger See) (Bajorország, 56 km²). További négy tó felszíne haladja meg a 30 km²-t. A természetes tavakon kívül számos mesterséges tó található a völgyzárógátakkal felduzzasztott különböző folyókon. A legmagasabb völgyzárógát a 106 méter magas Rappbode-gát a Bode folyón, Szász-Anhalt tartományban. A leghosszabb völgyzárógát 12,5 km hosszú és Bajorországban az Altmühl folyót zárja el, létrehozva (és szinte teljesen körülölelve) az Altmühlsee-t.

Németország vízesései közül tíznek a magassága haladja meg a 150 métert, közülük kilenc az Alpokban található. Legnagyobb a 470 m magas Röthbachi-vízesés Berchtesgaden környékén. A legmagasabb vízesés az Alpokon kívül a 163 méter magas Tribergi-vízesés a Fekete-erdőben.

Németországban számos mesterséges csatorna található. A legjelentősebbek közé tartozik az Északi-tengert a Balti-tengerrel összekötő, 98,6 km hosszú Kieli-csatorna és a 171 km hosszú Rajna–Majna–Duna-csatorna, amely a Raján, illetve a Dunán keresztül 3483 km hosszú, közvetlen vízi összeköttetést teremt az Északi-tenger és a Fekete-tenger között.

Éghajlat

Németország az északi mérsékelt éghajlati övben fekszik. A Golf-áramlat melegíti. Az éghajlat az Északi-tengerhez közeli vidékeken nedves óceáni. Vagyis csapadék egész évben előfordul, bár a nyár a legcsapadékosabb. A tél enyhe, a nyár hűvös. Kelet felé egyre kontinentálisabb jellegű, vagyis a tél hidegebb, a nyár melegebb, a csapadék eloszlása egyre egyenetlenebb, hosszú száraz időszakok alakulhatnak ki. A folyók vízállása tavasszal, hóolvadáskor a legmagasabb, hirtelen olvadás súlyos árvizet is okozhat.

Növény- és állatvilág

Németország eredeti növénytakarója szinte mindenütt erdő volt. A hegyvidéki területeken és az északi homokos felszíneken különféle fenyvesek nőttek, máshol vegyes erdők. Ma is erdő a terület 31%-a. Az újabban folyó újraerdősítés következtében nő a fenyvesek aránya.

Állatvilága jellegzetes közép-európai: szarvas, őz, vaddisznó, róka, nyúl a vadászok zsákmánya. A madarak vándorlásának útvonalába esik, tavasszal és ősszel sok olyan madár repül itt át, amelyik nem Németországban fészkel.

Manapság a terület 33%-a áll mezőgazdasági művelés alatt. A Germán-alföld hűvösebb északi tájain az állattenyésztés a mezőgazdaság vezető ágazata. A réteken, legelőkön tejelő szarvasmarhát tartanak. A szántókon takarmánynövényeket, rozsot és burgonyát termesztenek. A déli országrész melegebb, lösszel borított vidékein búzát, cukorrépát, kukoricát termelnek és sertést tenyésztenek.

Nemzeti parkok

Németországban a középkorra visszanyúló fejedelmi vadaskertekkel kezdődött a természeti területek óvása. Mára a különböző jogi helyzetű természetvédelmi területek bonyolult rendszere alakult ki. Az alábbi listában az országos jelentőségű nemzeti parkok találhatók. Ezek adminisztratív egységek, több különálló terület tartozhat hozzájuk.

Bajor Erdő Nemzeti Park (Nationalpark Bayerischer Wald)
Berchtesgaden Nemzeti Park (Nationalpark Bertechsgaden az Alpokban
Schleswig-Holsteini Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Schleswig-Holsteinisches Wattenmeer)
Alsó-Szászországi Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Niedersächsisches Wattenmeer)
Hamburgi Árapályterületek Nemzeti Park (Nationalpark Hamburgisches Wattenmeer)
Jasmund Nemzeti Park (Nationalpark Jasmund) Rügen sziget északi csúcsán
Müritz Nemzeti Park (Nationalpark Müretz) a mecklenburgi tóvidéken
Szász Svájc Nemzeti Park (Nationalpark Sächsische Schweiz) Szászországban
Alsó-oderavölgyi Nemzeti Park (Nationalpark Unteres Odertal)
Elő-pomerániai Lagunák Nemzeti Park (Nationalpark Vorpommersche Boddenlandschaft)
Hainich Nemzeti Park (Nationalpark Hainich) Türingiában
Eifel Nemzeti Park (Nationalpark Eifel) az Eifel-hegységben, Észak-Rajna–Vesztfália tartományban
Kellerwald-Edersee Nemzeti Park (Nationalpark Kellerwald-Edersee) Hessen tartományban
Harz Nemzeti Park (Nationalpark Harz) a Harz-hegységben, Szász-Anhalt tartományban

Természeti világörökség

Az UNESCO világörökség-listájára Németország egyetlen természeti tája sem került fel.

Környezetvédelem

Németországban szelektív hulladékgyűjtés működik. Mindenkinek 3 három kukája van: „papír” (zöld), „komposzt” (barna), és „egyéb” (fekete), és még van egy úgynevezett „sárga zsák”, amit a községházán lehet ingyen kapni, ahova minden, ami műanyag, könnyűfém (tehát például joghurtok meg sörösdobozok) valók. A kukák színei tartományonként változnak (az itt felsoroltak a bajorországi színek).

Történelem

Bővebben: Németország történelme

A német nyelv és (helytelen magyar kifejezéssel) a német „nemzeti érzés” (németül: das deutsche Volk) már több mint ezer éve létezik, de az egységes német nemzetállam csak 1871-ben jött létre, amikor megszületett a Poroszország vezette Német Birodalom. Ez volt a második német Reich, a szó jelentése birodalom.

Nagy Károly szobra Frankfurtban

Az első német Reich, más néven a Német-római Birodalom a Frank Birodalom 843-as felosztásakor jött létre (amelyet Nagy Károly alapított 800. december 25-én), és különböző formákban egészen 1806-ig létezett, amikor is a napóleoni háborúk egyik eredményeként felbomlott. Története során a császári hatalom gyengült, egyre nőtt a fejedelmek önállósága, akik közül a hét leghatalmasabb (a választófejedelmek) választották a császárt.

Luther Márton fellépésével Németországban kezdődött a reformáció, amelynek messze ható következményei lettek Európa szellemi életére. Magában Németországban pedig a harmincéves háború, majd a német kisállami rendszer megszilárdulása lett a következmény.

1815 és 1871 között Németország független államok tucatjaiból állt, ezekből 39 a Német Szövetség (Deutscher Bund) tagja volt.

A második Reich, a Német Császárság kikiáltása 1871. január 18-án, a Versailles-i kastélyban történt, a franciák porosz–francia háborúban elszenvedett 1870-es veresége után. Németország egyesítésében jelentős szerepet játszott Otto von Bismarck, a 19. századi Németország legjelentősebb államférfija.

Franciaország a napóleoni háborúk óta, amikor legyőzte Németországot, a németek legnagyobb ellenségének számított. 1914-ben, az I. világháború kezdetén Németország behatolt Franciaországba. Kezdeti sikerek után a háború rengeteg áldozatot követelő lövészárokháborúvá alakult. A világháború 1918-ban véget ért, a német császárt lemondásra kényszerítették, majd az 1918-ban kitört forradalom leverése után a császárságból létrejött a Weimari Köztársaság.

A versailles-i békeszerződés Németországot tette felelőssé a háború kirobbantásáért. A rossz gazdasági helyzetben – amelynek részben a kemény békefeltételek, részben a gazdasági világválság volt az oka – egyre több német támogatta az antidemokratikus pártokat, jobb- és baloldaliakat egyaránt. Az 1932. júliusi és novemberi rendkívüli választásokon a nemzetiszocialisták 37,2% és 33,0%-os eredményt értek el. 1933. január 30-án Adolf Hitler lett Németország kancellárja, az 1933. március 23-án született felhatalmazási törvény pedig, gyakorlatilag megszüntetve a köztársaság alkotmányát, diktátorrá tette.

A Harmadik Birodalom (Reich) a nemzetiszocialisták birodalma volt, 1933-tól 1945-ig. 1934-ben Hitler lett Németország birodalmi elnöke is, ezzel a teljes hatalom a kezében összpontosult.

Hitler politikája, amely nyomán a Német Birodalom megtámadta a szomszédos államokat, a II. világháború 1939. szeptember 1-jén történt kitöréséhez vezetett. Németország és szövetségesei kezdetben komoly katonai sikereket értek el, és a kontinentális Európa nagy részét elfoglalták, beleértve a Szovjetunió európai területeit is.

1943. november 28-án, a teheráni konferencián a szövetséges hatalmak megegyeztek, hogy az Amerikai Egyesült Államok 1944 májusáig partra szállt Nyugat-Európában és megnyitotta az úgynevezett második frontot. Ezzel egy időben a Wehrmacht erőinek lekötése érdekében a szovjet Vörös Hadsereg is általános támadást indított a keleti fronton.

Az Egyesült Államok késlekedett a partraszállással: arra csak június 6-án került sor (D-day). A Vörös hadsereg a megegyezésnek megfelelően röviddel a partraszállást követően 2,5 millió katonával és 6000 páncélossal támadást indított a Wehrmacht Központi Hadsereg csoportja (Heeresgruppe Mitte) ellen 350 000 német hadifoglyot ejtve. 1945. április 16-án a szovjet Vörös Hadsereg elérte Berlint.

Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től az NDK nevet vette fel

Az ostrom során Hitler öngyilkos lett, majd nem sokkal később, 1945. május 8-án Németország letette a fegyvert. Németország a második világháború alatt hat millió zsidót irtottak ki, lásd Holocaust. A háború következményeként az ország jelentős területeket vesztett, 15 millió németet űztek el korábbi otthonából, és 45 évre ún. amerikai, angol, francia és szovjet zónákra osztották az országot. Számos kiváló német tudóst, orvost, művészt, színészt, zenészt, karmestert, közgazdászt, építészt és mérnököt fosztottak meg évekre a további németországi munkalehetőségektől, mára bebizonyítottan indokolatlanul.

1949-ben két német állam jött létre. A Német Szövetségi Köztársaság (NSZK, köznyelven: Nyugat-Németország) 12 német szövetségi tartományból az angol, amerikai és francia megszállási zónák területén, és a Német Demokratikus Köztársaság, (NDK, köznyelven: Kelet-Németország) öt német szövetségi tartományból a szovjet megszállási zóna területén.

1955. május 5-én mondta ki az állam a teljes függetlenséget, és 1955. május 9-én csatlakozott a NATO-hoz. Az 1961. augusztus 13-ától létesített Berlini Fal teljesen elszigetelte a két német államot.

A szocializmus európai bukása után, a Németországot megszállva tartó angol, francia, és szovjet csapatok kivonulása után, Németország önrendelkezési jogát visszakapta, és az 1945-ben a szovjetek által kihasított keleti országrész 1990-ben csatlakozott a Német Szövetségi Köztársasághoz.

1994. augusztus 31-én, csaknem 45 évi keletnémet tartózkodás után, elhagyta az utolsó orosz katona is az immár egyesült Németország területét. A kivonulás 337 800 katonát, 208 000 civilt, 677 000 tonna hadianyagot, 691 db repülőgépet, 600 db helikoptert, 4000 db harckocsit (az ezt megelőző években már kivontak 5000 db-ot), 8000 db harcjárművet és 3500 db tüzérségi eszközt érintett. A hátrahagyott katonai létesítményeket, laktanyákat részben tovább hasznosította a Bundeswehr, részben polgári célra értékesítették.^[2]

Ma Németország az Európai Unióban minél szorosabb politikai, védelmi és biztonsági együttműködés létrehozására törekszik.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Németország szövetségi köztársaság, politikai rendszerének alapja az 1949-es (bonni) német alkotmány (Grundgesetz, tulajdonképpen Alaptörvény). A kormányfő a parlament által választott szövetségi kancellár (Bundeskanzler).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

A német parlament alsóházának, a Bundestag-nak (Szövetségi Gyűlés) a tagjait négyévente közvetlenül választják, az egyéni választókerületi és a listás választás kombinációjával.

A 16 szövetségi állam képviselői a felsőházban, a Bundesrat-ban (Szövetségi Tanács) foglalnak helyet, amelynek komoly befolyása van a törvényhozás folyamatába.

Az államfő a szövetségi elnök (Bundespräsident), szerepe reprezentatív funkciókra korlátozódik.

Az igazságszolgáltatás szervei a bíróságok, az alkotmánybíróság (Bundesverfassungsgericht) pedig ellenőrző szerepet tölt be, az alkotmányellenesnek ítélt rendeleteket, törvényeket megsemmisítheti.

Közigazgatási felosztás

Bővebben: Németország tartományai

Németország tizenhat szövetségi tartományra (Land, tulajdonképpen ország) tagolódik, melyek közül három (Berlin, Hamburg és Bréma) városállam, bár az utóbbi tulajdonképpen két városból áll.

Tartomány	Német elnevezés	Főváros
Baden-Württemberg	Baden-Württemberg	Stuttgart
Bajorország	Freistaat Bayern	München
Berlin	Berlin	-
Brandenburg	Brandenburg	Potsdam
Bréma	Bremen	Bréma (Bremen)
Hamburg	Hamburg	-
Hessen	Hessen	Wiesbaden
Mecklenburg-Elő-Pomeránia	Mecklenburg-Vorpommern	Schwerin
Alsó-Szászország	Niedersachsen	Hannover
Észak-Rajna–Vesztfália	Nordrhein-Westfalen	Düsseldorf
Rajna-vidék–Pfalz	Rheinland–Pfalz	Mainz
Saar-vidék	Saarland	Saarbrücken
Szászország	Freistaat Sachsen	Drezda (Dresden)
Szász-Anhalt	Sachsen-Anhalt	Magdeburg
Schleswig-Holstein	Schleswig-Holstein	Kiel
Türingia	Freistaat Thüringen	Erfurt

A tartományok több mint 400 önkormányzattal rendelkező járásra (Kreis) oszlanak, melyek egy része csak 1-1 várost foglal magába. A közigazgatás legalsó szintjét mintegy 12 ezer község (Gemeinde) alkotja.

Politikai pártok

A Reichstag, a német törvényhozás épülete

Bővebben: Németországi pártok listája

Pártok a Bundestagban

A német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba a 2005-ös választásokon öt párt jutott. A kisebb pártok együttvéve a szavazatok mindössze 2,7%-át szerezték meg.

A Bundestag pártjai a megszerzett szavazatok arányával és az elnyert képviselői helyekkel. A számok sorrendje: szavazati arány a választókerületekben, szavazati arány a pártlistán, elnyert mandátumok.

CDU/CSU (40,8%, 35,2%, 226; CDU: 32,6%, 27,8%, 180, CSU: 8,2%, 7,4%, 46)
SPD (38,4%, 34,2%, 222)
FDP (4,7%, 9,8%, 61)
Baloldali Párt (8,0%, 8,7%, 54)
Szövetség '90/Zöldek (5,4%, 8,1%, 51)

Védelmi rendszer

Bővebben: Németország hadereje

Népesség

Népsűrűség

Legnépesebb települések

Németországnak több nagyvárosa van, a történelmi decentralizáltság miatt többnek jelenős szerepe van, Berlin fővárosként a legjelentősebb. További jelentős nagy városok mindenekelőtt Hamburg és München. A leginkább városiasodott területek a Ruhr-vidék a Frankfurt és Stuttgart régió.

Németország 5 legnépesebb városa (2005. december):

Berlin (3 392 425 lakos)
Hamburg (1 751 000 lakos)
München (1 288 307 lakos)
Köln (975 907 lakos)
Frankfurt am Main (651 087 lakos)

Németország 5 legnépesebb agglomerációja (2005. január):

Rajna-Ruhr (11 785 196 lakos)
Rajna-Majna (5 822 383 lakos)
Berlin/Brandenburg (4 262 480 lakos)
Hannover-Braunschweig-Göttingen (3,9 millió lakos)
Sachsendreieck (3,5 millió lakos)

Lásd még: Németország nagyvárosainak listája, Németország városainak listája

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás

Bevándorlás

Körülbelül 7,3 millió külföldi állampolgár él Németországban, vendégmunkások (Gastarbeiter) és ezek családtagjai. Ezeknek az embereknek körülbelül kétharmada több mint 8 éve él az országban, 20%-uk Németországban született; ez a két feltétel külön-külön is állampolgárságot biztosít 7 év után a bevándorlási törvény (Zuwanderungsgesetz) szerint. Németország a vendégmunkások és a menekültek kedvelt célországa, bár számuk az utóbbi években némileg csökkent (2003: 50 000 fő).

A dán kisebbség, kb. 50 000 fő, a dán határ közelében él. Egy kisebb szláv népcsoport, a szorb (vend) nép Szászországban (40 000 fő) és Brandenburgban (20 000 fő) található. A fríz nyelv (amely az angol nyelvhez legközelebb álló beszélt (élő) nyelv, 12 000 ember anyanyelve, a többiek Hollandiában élnek. Észak-Németország vidéki tájain az alnémet nyelv (Plattdeutsch, Plattdüütsch) is elterjedt.

A vendégmunkások bevándorlása miatt jelentős török (1,9 millió), olasz (0,6 millió), szerb (0,6 millió), görög (0,4 millió), lengyel (0,3 millió), és horvát (0,2 millió) kisebbség jött létre (2002-es adatok). Egyre növekszik a harmadik világból betelepülők száma (indiaiak, kínaiak, afrikai feketék). Német felmérések szerint az európai betelepülők a törököknél jobban integrálódtak a társadalomba.

Szintén nagyszámú német nemzetiségű bevándorló (Aussiedler, Spätaussiedler, Abkömmling) jött 1980–1999 között az országba a volt Szovjetunió területéről (1,7 millió), Lengyelországból (0,7 millió), és Romániából (0,3 millió). Ezeknek az embereknek nemzetiségükből adódóan egy hivatali eljárás és 2 év németországi tartózkodás után járt a német állampolgárság és ezért nem jelennek meg a hivatalos bevándorlási statisztikákban. A más nemzetiségű kisebbségektől eltérően egyenletesen elosztva települtek le (pontosabban telepítették le őket) az országban. Nagy részük beszéli korábbi hazája nyelvét is. Leszármazottaik szélsőséges politikai (főleg orosz soviniszta) nézetei komoly gondot jelentenek az országban – ezért 2005 januárjától ún. német integrációs kurzusokat indítottak, nemcsak az újonnan érkezők, hanem akár a németországi születésűek számára is.

Vallás

Németország alkotmánya biztosítja a vallásszabadságot, valamint kimondja, hogy nem szabad senkit hátrányosan megkülönböztetni hite vagy vallása miatt. Ettől függetlenül a nagyobb vallások kedvezményekben részesülnek, például hittant oktathatnak az iskolákban, és az egyházak részesülnek az adóbevételekből is.

A legelterjedtebb vallás a kereszténység. A népesség kétharmada keresztény vallású, a keresztények fele (a teljes népesség 33%-a, főként a délen és nyugaton élők) katolikus, fele (szintén a teljes népesség 33%-a, főként északon és keleten) protestáns. A legtöbb protestáns a Német Evangélikus Egyház tagja. Független gyülekezetek is léteznek minden nagy és sok kisebb városban is, de ezek többnyire kicsik.

A római katolicizmus volt a domináns vallás a 15. századig, de a reformáció néven ismert vallási mozgalom drasztikus változásokat hozott. 1517-ben Luther Márton szembeszállt ezzel a vallással, mert a hit elüzletiesedését látta benne. Ezzel megváltoztatta Európa és a világ történelmét, és megalapította a protestantizmust, Németország legnagyobb mai vallási irányzatát.

A II. világháború előtt a lakosság körülbelül kétharmada volt protestáns és egyharmada katolikus, a protestánsok főleg az észak-északkeleti területeken éltek. A háború után kettéosztott ország nyugati felében a katolikusok voltak enyhe többségben.

A korábbi Kelet-Németország kevésbé vallásos, elképzelhető, hogy a negyvenéves kommunista uralom miatt. Egy tanulmány szerint a lakosságnak csupán 5%-a jár hetente templomba, szemben a nyugati országrész 14%-ával – ez az érték az egyik legalacsonyabb a világon. Az egyházi esküvők, temetések, keresztelők száma szintén alacsonyabb, mint a nyugati országrészben.

A németek 30%-a nem kötődik egyetlen valláshoz sem (keleten ez a számadat magasabb).

Körülbelül 3 millió muszlim (legtöbbjük török származású) él Németországban. A legjelentősebb dzsámi német földön a berlini Sehitlik mecset. Az ortodox keresztények létszáma néhány százezer, az Új Apostoli Egyház 400 ezer hívet számlál, a zsidó vallásúak pedig a hivatalos statisztika szerint 160 ezren vannak.

Németország, különösképpen Berlin zsidó lakossága növekszik a leggyorsabban a világon. Százezres nagyságrendű számú, a korábbi szocialista blokkból származó zsidó telepedett le Németországban a berlini fal leomlása óta, többségük valamelyik volt szovjet tagköztársaságból érkezett. Ennek oka, hogy a német bevándorlási törvények rendkívül megkönnyítik a FÁK és a balti államokban élő zsidó származású személyek bevándorlását, valamint hogy a mai németek a politikai helyzet következtében jobban elfogadják a zsidókat, mint a volt Szovjetunió által dominált területek lakói. A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését megelőzően körülbelül 600 ezer zsidó élt Németországban, akik nagyrészt – a magyarországiakhoz hasonlóan – Galíciából vándoroltak be Németországba a 18.–19.–20. század folyamán.

Az 1990-es évek közepén a szcientológia kisebbfajta pánikot okozott Németországban. Az egyház a hiedelmek szerint a társadalom legfelsőbb köreibe való beszivárgásra törekedett. A sajtó, de maguk a szcientológus csoportok is eltúlozták mind követőik számát, mind azok befolyását. 2004-re a téma kikerült a köztudatból. A német belföldi hírszerzés szerint a szcientológusok száma 10 ezerre tehető.

Szociális rendszer

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság

Bővebben: Németország gazdasága

Frankfurt am Main Németország pénzügyi központja.

Az Amerikai Egyesült Államok és Japán után Németországé a Föld harmadik legerősebb gazdasága, az ország belső piacára azonban jelentős teherként nehezedik a magas szociális juttatások rendszere. A munkanélküliség a szociális rendszer merevsége miatt hosszú távú problémává vált, a családtámogatási politika hiányosságai miatt az aktív kereső népesség egyre nehezebben képes a társadalombiztosítási rendszert eltartani.

A négy ún. új szövetségi állam (a volt Kelet-Németország) integrációja, gazdasági talpraállítása, a megfelelő infrastruktúra helyreállítása, a környezetvédelem feltételeinek korszerűsítése, a nyugdíjrendszer egységesítése stb. igen költséges, hosszú távú feladat Németország számára.

A közös európai pénz, az euró (német szlengben: teuro) bevezetése és az Európai Unió keleti bővítése a várakozások szerint nagy változásokat hoz a német gazdaságban a 21. században.

Az Európai Unió népességének mintegy 1/6-át tömörítő Németország adja az Európai Unió termelésének közel 1/3 részét.

Sokoldalú iparából a gépgyártás, a vegyipar és az elektrotechnika-elektronika emelkedik ki. Németország vegyipari nagyhatalom. A világ nagy vegyipari csoportulásainak sorában az első három helyet német cégek foglalják el. A német gazdaság vezető ága a gépipar. Tengerjáró hajókat, szerszámgépeket, ipari felszereléseket (tengeri fúróberendezéseket is), gépjárműveket gyárt. Európa legnagyobb termelője és exportálója az elektronikai berendezéseknek. A BASF (vegyipar), a Volkswagen (gépkocsi), a Zeiss (optika) es meg sok cége az egész világon ismert.

Kultúra

Bővebben: Németország kultúrája

Oktatási rendszer

Németországban a teljes oktatási rendszer állami felügyelet alatt áll. Tartománytól és állampolgárságától függetlenül minden hatodik életévét betöltött gyermek tankötelessé válik. A kötelező iskolai oktatás - tartománytól függően 10-12 évig - a 6. életévtől, a gyermek 18. életévéig tart. Az iskolakötelezettség teljesítéséhez a diákok 9 (néhol 10) évig nappali tagozaton tanulnak, majd (eredménytől függően) további tanulmányok, vagy részidős szakmai képzés következik.

Az iskolaév a nyári szünet után kezdődik, de pontos kezdete az adott tartománytól függ. A nyári szünet 6 hetes, az összes többi ünnepre (húsvét, pünkösd, őszi és téli szünet) hét hét áll rendelkezésre. Németországban az oktatás ingyenes, és az iskolai tankönyvekhez is ingyen juthatnak a tanulók. A jelenlegi kötelező oktatás iskola előtti, általános iskolai és középiskolai részre oszlik.

Tudomány

Jeles német tudósok: Werner Heisenberg, Einstein, Georg Simon Ohm, Born és Planck. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép).
1901 és 2008 között 79 német természettudóst tüntettek ki Nobel-díjjal, közülük 29-en kémiai, 28-an fizikai, 22-en pedig orvosi és fiziológiai Nobel-díjat kaptak. A kémiai Nobel-díjas német tudósok egyike Zsigmondy Richárd, a fizikai Nobel-díjasok egyike pedig Lénárd Fülöp, akiket a magyar Nobel-díjasok között is számon tartunk.

Kulturális intézmények

könyvtárak, múzeumok, színházak, zene és tánc intézményei

Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, mely specializálódott: a régi-új főváros, Berlin a szabados, míg München visszafogottabb művészetéről híres. Düsseldorf a divat fővárosa, Regensburg a katolikus egyházzenéé stb. Németország operaházairól világszerte ismert.

Kulturális világörökség

A világ kulturális örökségének része az UNESCO szerint:

Aacheni dóm - Nagy Károly építtette
Speyeri dóm - román stílusú katedrális
Würzburgi érseki palota - barokk kastély
Wieskirche - rokokó zarándoktemplom Bajorországban
A brühli Augustusburg és Falkenlust kastélyok
A hildesheimi Szent Mária-katedrális és a Szent Mihály-templom
Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom
Lübeck Hanza-város
A római limes
Potsdam és Berlin palotái és parkjai
Lorschi bencés apátság
Rammelsbergi bánya és Goslar óvárosa
Bamberg város
Maulbronni kolostoregyüttes
Quedlinburg
Völklingeni vasmű
Messel, ősrégészeti lelőhely
Bauhaus stílusú épületek Weimarban és Dessauban
Kölni dóm
Luther-emlékhelyek – szülőház Eislebenben és az emlékház Wittenbergben
A klasszikus Weimar
Wartburg vára
Berlini Múzeum-sziget
Dessau–wörlitzi kertbirodalom
Reichenau - kolostorsziget a Bodeni-tóban
Zollverein Szénbánya és kapcsolódó létesítmények Essenben
Stralsund és Wismar óvárosa
A Rajna-völgy felső szakasza
Városháza és a Roland-oszlop Bréma főterén
Muskaui park a Neisse folyó mindkét oldalán, Lengyelországgal közös
Regensburg óvárosa a Stadtamhoffal
Berlin modern stílusú lakótelepei

Művészetek

német művészet

Népművészet • Építészet • Festészet • Szobrászat • Iparművészet • Zene • Tánc • Irodalom • Színház • Fotóművészet • Filmművészet

A német területeket gyakran „a költők és gondolkodók földje”-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a német nép jelentős mértékben hozzájárult.

A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike.

Építészet

A leghíresebb német építészek: Dankmar Adler, Egon Eiermann, Walter Gropius, Helmut Jahn, Wassili Luckhardt, Ludwig Mies van der Rohe, Herman von Muthesius, Christoph Mäckler, Johann Neumann, Frei Otto, Nikolaus Pevsner, Hans Poelzig, Hans Scharoun, Karl Schinkel, Alex Schultes, Otto Steidle, Bruno Taut, Heinrich Tessenow, Konrad Wachsmann, valamint Albert Speer.

Képzőművészetek

A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész.

Irodalom

Német költők, írók: Goethe, Schiller és Heine; írók: Thomas Mann, Hesse és Grass. A filozófia képviselői: Kant, Hegel, Marx és Nietzsche. Teológus: Luther. Lásd még: Német irodalom, Német költők, írók listája

Filmművészet
Zene

A németek között számos híres zeneszerző akad, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner. A német kultúrában kiemelkedő szerepe volt Mozartnak, Kafkának és Kopernikusznak is.

Néhány jelentősebb popzenész, együttes: Nena, Modern Talking, Herbert Grönemeyer, Die Prinzen, Scooter Echt Néhány jelentősebb rockzenei formáció: Die Toten Hosen, Die Ärzte, Scorpions, Rammstein, Cinema Bizarre.

Sportélet

Bővebben: Németország sportélete

Az Allianz Arena a Bayern München otthona, valamint a 2006-os labdarúgó-világbajnokság helyszíne is volt

A sport lényeges része Németország életének. 27 millió német tagja valamely sportegyesületnek, és további 12 millió űz egyéni sportot.^[3] A labdarúgás a legnépszerűbb sportág. Több mint 6.3 millió aktív taggal a Német Labdarúgó-szövetség (Deutscher Fußball-Bund) a legnagyobb sportszervezet a világon ebben a válfajban.^[3] A Bundesliga a világ második legnagyobb átlagnézőszámmal rendelkező hivatásos sportbajnoksága. A német labdarúgó-válogatott megnyerte az 1954-es, az 1974-es és az 1990-es labdarúgó-világbajnokságot, valamint az 1972-es, az 1980-as és az 1996-os labdarúgó Európa-bajnokságot is. A legsikeresebb és leghíresebb labdarúgók közé tartozik Franz Beckenbauer, Gerd Müller, Jürgen Klinsmann, Lothar Matthäus és Oliver Kahn. A férfiak mellett a német női labdarúgó-válogatott is a világ élcsapatai közé tartozik. Kétszer (2003, 2007) nyerték meg a női labdarúgó-világbajnokságot. A női világbajnokságok történetében Birgit Prinz a legeredményesebb játékos, ő négy vb-n vett részt, és ezeken 14 találatig jutott. A következő női világbajnokság házigazdája Németország lesz. Az ország eddig már négy nagy labdarúgó tornának adott otthont: az 1974-es labdarúgó-világbajnokságnak (Nyugat-Németországként), az 1988-as Európa-bajnokságnak (Nyugat-Németországként), a 2005-ös Konföderációs Kupának és a 2006-os labdarúgó-világbajnokságnak. Egyéb népszerű sportágak az országban a kézilabda, a röplabda, a kosárlabda, a jégkorong és a tenisz.^[3]

Férfi kézilabda-világbajnokságnak ötször volt a rendezője (1938 – Németország, 1958 – NDK, 1961 – NSZK, 1974 – NDK, 1982 – NSZK, 2007 – Németország), és háromszor nyert Németország néven, valamint ugyancsak három világbajnoki címet gyűjtött be NDK-ként. Női vb otthonául kétszer szolgált (1965 – NSZK, 1997 – Németország), nyernie NDK néven háromszor, Németországként egyszer sikerült.

Németország a világ egyik vezető országa a motorsportokat tekintve. Futamgyőztes autói, csapatai és versenyzői vannak a németeknek. A történelem legsikeresebb Formula–1-es versenyzője Michael Schumacher, aki felállította a legkiemelkedőbb motorsport-rekordot azzal, hogy a pályafutása alatt több Formula–1-es világbajnokságot és futamgyőzelmet szerzett, mint bárki más a Formula–1 1950-es létrehozása óta. A legjobban kereső sportolók közé tartozik, és ezáltal milliárdossá vált.^[4] A BMW és a Mercedes a motorsport vezető csapatai közé tartozik. A Porsche 16 alkalommal nyerte meg a tekintélyes Le Mans-i 24 órás autóversenyt, amit minden évben megtartanak Franciaországban. A Deutsche Tourenwagen Masters Németország népszerű versenysorozata.

A német sportolók az Olimpiai játékok történetének legsikeresebb versenyzői közé tartoznak, amivel az Olimpia összetett éremtáblázatának a harmadik helyét foglalják el, ahol összevonva szerepel Kelet- és Nyugat-Németország éremeredményei. a 2004. évi nyári olimpiai játékokon Németország a hatodik helyen zárta az összesített éremtáblázatot,^[5] míg a 2006. évi téli olimpiai játékokon az első helyen végeztek.^[6] Németország kétszer volt a házigazdája a Nyári Olimpiai játékoknak, 1936-ban Berlin, 1972-ben pedig München volt a rendező. A Téli Olimpiát egyszer rendezték meg, 1936-ban.

Hagyományok

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gasztronómia

Bővebben: Német konyha

A tipikus német konyha virsli- és kolbászfélékben változatos és csípős ízvilágú, a húsételeket általában szósszal eszik. Kedvelik az ún. "Eintopfgerichte" (egytál-) ételeket. Ezenkívül kedveltek még a különböző tésztaételek is, mint például a nokedli, a nudlifélék és gombócok. A német konyhában rengeteg süteményféle van, például gyümölcstorta és túróslepény.

Tipikus német specialitások:

az összes halféle
disznócsülök
vadhúsok
fehérvirsli édes szósszal
rákleves
„Hefeklöße”
sós sültoldalas savanyúkáposztával

Ünnepek

Az ünnepnapokat a nemzeti ünnepek kivételével a szövetségi államok határozzák meg.

Dátum	Magyar név	Német név	Megjegyzés
Január 1.	Újév	Neujahr
Január 6.	Vízkereszt	Hl. Drei Könige	Bajorországban, Baden-Württembergben, Szász-Anhaltban
–	Nagypéntek	Karfreitag	dátum változó
–	Húsvéthétfő	Ostermontag	dátum változó
Május 1.	A munka ünnepe	Tag der Arbeit
–	Áldozócsütörtök	Christi Himmelfahrt	dátum változó
–	Pünkösdhétfő	Pfingstmontag	dátum változó
–	Úrnapja	Fronleichnam	Bajorországban, Baden-Württembergben, Hessenben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban, a Saar-vidéken, valamint Szászország és Türingia egyes közösségeiben, dátum változó
Augusztus 8.	Békefesztivál	Friedensfest	csak Augsburg városában
Augusztus 15.	Nagyboldogasszony napja	Mariä Himmelfahrt	a Saar-vidéken és Bajorország katolikusok lakta területein
Október 3.	A német egység napja	Tag der Deutschen Einheit	1953 óta létező ünnep, 1953-tól 1990-ig június 17-én tartották az 1953-as keletnémet munkásfelkelés emlékére Nyugat-Németországban, az egyesítés után az egységes Németország ünnepe lett
Október 31.	A reformáció napja	Reformationstag	Szászországban, Szász-Anhaltban, Türingiában, Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Brandenburgban
November 1.	Mindenszentek	Allerheiligen	Bajorországban, Baden-Württembergben, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Rajna-vidék–Pfalzban és a Saar-vidéken. Az 1990-es, függetlenségről tartott népszavazás eredményhirdetésének emléknapja.
–	A vezeklés napja	Buß- und Bettag	Szászországban, 1994-ig az egész országban, dátum változó
December 25. és 26.	Karácsony	Weihnachtsfeiertag	.

Jegyzetek

^ hivatalos nyelv
^ Lásd Gál József: Viszlát, Németország. In: Top Gun 1994/12, 2. o.
^ ^a ^b ^c Germany Info: Culture & Life: Sports Germany Embassy in Washington, D.C. Retrieved 2006, 12-28.
^ What we will miss about Michael Schumacher, Guardian Unlimited, Retrieved 2007, October 19
^ Athens 2004 Medal Table International Olympic Committee. Retrieved 2006, 12-28.
^ Turin 2006 Medal Table International Olympic Committee. Retrieved 2006, 12-28.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Németország témájú médiaállományokat.

Deutschland.de – Hivatalos német portál (németül)
Németország hójelentése és sícentrumai magyarul – Hójelentés.hu
Statistikportal.de – Hivatalos statisztikai adatok (németül)
Bundesregierung Deutschland – A német szövetségi kormány honlapja (németül)
Bundespräsident – A német elnök honlapja
Bundestag – A német parlament honlapja
Németország térkép – Németország általános térképe
Térképkalauz – praktikus térképgyűjtemény Németországról, városok, települések tartományonként
Németország.lap.hu - linkgyűjtemény
Nemtország oktatása (magyarul)

m • v • sz A Balti-tenger térsége

Országok	Dánia · Svédország · Finnország · Oroszország · Észtország · Lettország · Litvánia · Lengyelország · Németország

Szigetek	Rügen · Bornholm · Öland · Gotland · Saaremaa · Hiiumaa · Åland · Sjælland · Fyn

Öblök	Botteni-öböl · Finn-öböl · Rigai-öböl · Gdanski-öböl · Hanö-öböl · Pomorzei-öböl · Mecklenburgi-öböl · Kieli-öböl

Szorosok	Kattegat · Øresund · Kalmarsund · Irbeni-szoros · Déli-Kvarken

m • v • sz Az euró és az országok viszonya

Az Eurózóna országai	Ausztria · Belgium · Ciprus · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Írország · Luxemburg · Málta · Németország · Olaszország · Portugália · Spanyolország · Szlovákia · Szlovénia

Eurót használó nem EU-tagországok	Andorra¹ · Koszovó^2,3 · Monaco¹ · Montenegró² · San Marino¹ · Vatikán¹

Az euró bevezetését tervező EU-tagországok	Bulgária · Csehország · Dánia · Észtország · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Magyarország · Románia

Az euró bevezetését egyelőre nem tervező EU-tagországok	Egyesült Királyság · Svédország

Országok, amelyek valutájukat az euróhoz rögzítették	Bosznia-Hercegovina, Comore-szigetek, Marokkó és a Zöld-foki Köztársaság, továbbá az afrikai valutaközösségi frankot (CFA) és a csendes-óceáni valutaközösségi frankot (CFP) használó országok

¹ Az Európai Központi Bank hozzájárulásával ² Az Európai Központi Bank hallgatólagos beleegyezésével ³ Státusza vitatott

m • v • sz Európai országok

Dél-Európa	Andorra · Málta¹ · Olaszország¹ · Portugália^1,2 · Spanyolország^1,2 · San Marino · Vatikán

Délkelet-Európa	Albánia · Bosznia-Hercegovina · Bulgária¹ · Ciprus³ · Görögország¹ · Horvátország · Macedónia⁶ · Montenegró · Szerbia · Törökország⁴

Észak-Európa	Dánia^1,2 · Észtország¹ · Finnország¹ · Izland · Lettország¹ · Litvánia¹ · Norvégia² · Svédország¹

Kelet-Európa	Azerbajdzsán⁴ · Fehéroroszország · Grúzia⁴ · Kazahsztán⁴ · Moldova · Oroszország⁴ · Örményország⁵ · Ukrajna

Közép-Európa	Ausztria¹ · Csehország¹ · Lengyelország¹ · Liechtenstein · Magyarország¹ · Németország¹ · Románia¹ · Svájc · Szlovákia¹ · Szlovénia¹

Nyugat-Európa	Belgium¹ · Egyesült Királyság^1,2 · Franciaország^1,2 · Hollandia^1,2 · Írország¹ · Luxemburg¹ · Monaco

Függő területek	Akrotíri és Dekélia⁵ · Feröer · Gibraltár¹ · Guernsey · Jersey · Man sziget

Vitatott státusú területek	Abházia · Dél-Oszétia · Dnyeszter-menti Köztársaság · Észak-Ciprus⁵ · Hegyi-Karabah⁵ · Koszovó · Máltai lovagrend · Székelyföld

¹ Az Európai Unió tagja ² Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik ³ Földrajzilag Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja ⁴ Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik ⁵ Földrajzilag Nyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. ⁶ Görögország vitatja az ország elnevezését

Szövetségesek

m • v • sz Az Európai Unió

Ausztria · Belgium · Bulgária · Csehország · Ciprus · Dánia¹ · Egyesült Királyság · Észtország · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Írország · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Málta · Németország · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Svédország · Szlovákia · Szlovénia

¹Kivéve Grönlandot és Feröert

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD)

Amerikai Egyesült Államok · Ausztrália · Ausztria · Belgium · Csehország · Dánia · Dél-Korea · Egyesült Királyság · Finnország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Izland · Írország · Japán · Kanada · Lengyelország · Luxemburg · Magyarország · Mexikó · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Spanyolország · Svájc · Svédország · Szlovákia · Törökország · Új-Zéland

NATO (North Atlantic Treaty Organisation)

Albánia · Amerikai Egyesült Államok · Belgium · Bulgária · Csehország · Dánia · Egyesült Királyság · Észtország · Franciaország · Görögország · Hollandia · Horvátország · Izland · Kanada · Lengyelország · Lettország · Litvánia · Luxemburg · Magyarország · Németország · Norvégia · Olaszország · Portugália · Románia · Spanyolország · Szlovákia · Szlovénia · Törökország

Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

Koordináták: é. sz. 51° 00′ k. h. 9° 00′51, 9

A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9metorsz%C3%A1g”

Kategória: Németország

Rejtett kategóriák: Szakaszcsonkok | Csonkok 2004 áprilisából

Questions for article: németország kultúrája, 1866 északnémet szövetség, amerikai anarchista pogo párt, az alpok növény és állatvilága, „deutsche volkspartei �?, bajorország mai címere, berlin domborzata, elba vízrajza, erfurt földrajza, gazdasága frankfurt wikipédia, germán-alföld

This article is from Wikipedia. All text is available under the terms of the GNU Free Documentation License.

IHS Europe: Infrared Heating Systems for Home and Business.