Nürnberg

Poll without page-refresh

Article on other languages:

	del.icio.us
	Digg
	Furl
	Reddit
	Rojo
	Add to OnlyWire

Koordináták: é. sz. 49° 27′ k. h. 11° 5′

Nürnberg



Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Kormányzati kerület	Közép-Frankföld
Kerület	Szabad város
Alapítás éve	1050
Népesség	499 797 (2006)
Terület	186,38 km²
Népsűrűség	2 682/km²
Tengerszint feletti magasság	309 m
Koordináták	é. sz. 49° 27′ k. h. 11° 5′
Irányítószám	90001–90491
Rendszámtáblakód	N
Polgármester	Ulrich Maly (SPD)
Honlap	www.nuernberg.de

Nürnberg nagyváros Németországban, Bajorország szövetségi államban. Lakosainak száma közel 500 ezer fő (2006. május), ezzel München után Bajorország második legnépesebb városa. A szomszédos Fürth és Erlangen városokkal együtt Észak-Bajorország legfontosabb gazdasági és kulturális központja.

Tartalomjegyzék

1 Földrajzi fekvése
2 Története
3 Tudomány
4 Gazdaság
5 Nevezetességei
6 Média
7 Híres emberek
- 7.1 Itt születtek
- 7.2 Itt éltek/élnek
8 Testvérvárosai
9 Külső hivatkozások

Földrajzi fekvése

Nürnberg Közép-Frankföldön, a Pegnitz-folyó jobb és bal partján terül el. A várostól 80 km-re északkeletre eredő Pegnitz a városhatárt átlépve kelet-nyugati irányban 14 km hosszan folyik át a városon, majd a város területét elhagyva Fürth belvárosától néhány km-re északra a Rednitz-folyóval együtt a Regnitz-folyóba ömlik.

Története

Nürnberg legrégebbi nyomtatott látképe Schedel Világkrónikájában 1493

A nürnbergi vár udvara napjainkban

A Miasszonyunk templom Nürnberg főpiac terén

A kezdetek

A várost említő legkorábbi írásos emlék az 1050-ben III. Henrik német-római császár által kiállított ún. Sigena-okirat, amelyben Nuorenberc (sziklás hegy) néven szerepel. A nürnbergi vár nemsokkal ezután már fontos katonai támaszpontként szolgált. A vár alatti település valószínűleg ekkoriban kaphatott vásártartási jogot. A II. Frigyes német-római császár által 1219-ben kiállított „nagy szabadságlevél“ biztosítja Nürnbergnek a szabad birodalmi város jogait. Egészen 1427-ig várgrófok kormányozzák a várost, amikor is az utolsó várgróf, VI. Frigyes eladja címét „Nürnberg város tanácsának“. Ettől az időponttól egészen a város Bajorországhoz történő csatolásáig a városi tanács határozta meg a város politikai életét.

Virágkor

Sok német-római császár választotta Nürnberget tartózkodási helyéül, köztük IV. Károly is, aki 1356-ban Nürnbergben adta ki a Német Aranybullát. 1423-ban Luxemburgi Zsigmond a város gondjaira bízta a birodalmi koronázási jelvényeket, amelyeket egészen a XIX. század elejéig itt őriztek. Nagyjából az 1470-1530 közötti időszak számít a város virágkorának. A város gazdagságát kiváló kézművesiparának és a kereskedelem szempontjából kedvező fekvésének köszönhette. Ebben az időszakban Nürnberg Köln és Prága mellett a Német-római Birodalom egyik legnagyobb városának számított.

A harmincéves háború alatt Nürnberg környéke évekig hadszíntér volt. A várost ugyan nem foglalták el, viszont a közelben dúló harcok tartósan gyengítették gazdaságát. A háború után, 1649-ben Nürnbergben került sok az ún. „békevacsorára“ (Friedensmahl), amelynek során a korábban szembenálló felek többnapos vígasságok keretében ünnepelték meg a békekötést.

A XIX. és a korai XX. század

1796-1806 között drámai események zajlanak. A szomszédos Ansbach helyi porosz igazgatásának nyomására Nürnberg végül aláveti magát a porosz uralomnak, az erre vonatkozó szerződést azonban nem hajtják teljesen végre, mert a poroszokat elriasztja Nürnberg tetemes adósságállománya. Ezzel párhuzamosan folyamatosan nő a nürnbergi lakosság bizalmatlansága a város egyre korruptabbnak vélt, patrícius családokból álló vezetése ellen. A város így gyakorlatilag a gazdasági és politikai összeomlás szélére sodródik.

1806-ban Napóleon francia csapatai előbb megszállják, majd végül szeptember 15-én átadják Nürnberget a Bajor Királyságnak, amely hamarosan polgári önkormányzatot létesít és beolvasztja a várost a királyság közigazgatási rendszerébe. A Bajor Királyság ezzel átvállalja Nürnberg horribilis adósságállományát is.

A XIX. század folyamán Nürnberg Bajorország egyik fontos ipari központjává fejlődik. 1835-ben a híres „Adler“ gőzmozdony nyitja meg az első német vasútvonalat Nürnberg és Fürth között.

Már az 1920-as évek során Nürnberg adott otthont a nemzetiszocialisták első pártgyűléseinek. Nürnbergben azonban az NSDAP mégsem tudta megnyerni a helyi választásokat. A várost ebben az időben elsősorban a liberális DDP kormányozza. Ezzel egyidőben Nürnberg iparvárosként a bajor szociáldemokrácia egyik központjává fejlődik.

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején

Nürnberg a nemzetiszocializmus idején az NSDAP gyűléseinek helyszínévé és a náci propaganda egyik legfontosabb helyszínévé válik. Megkezdődik egy gigantikus, a római Colosseumra emlékeztető pártközpont építése. A „nürnbergi törvények“ néven ismert rasszista rendelkezéseket a német törvényhozás 1935. szeptember 15-én, az NSDAP Nürnbergben tartott 7. pártgyűlésének napján fogadta el. Ezzel a nemzetiszocialisták jogi alapokra helyezték antiszemita ideológiájukat. A náci párt központja lévén Nürnberg a II. világháború során a szövetséges légierő kedvelt célpontja: 1945. január 2-án célzott légitámadással megsemmisítik a nürnbergi óvárost és igen súlyos károkat okoznak a város egész területén. A károk mértékét az is érzékelteti, hogy a háború után még a szétrombolt város máshol történő újjáépítését is fontolóra veszik a nürnbergi polgárok, akik végül az eredeti helyen történő újjáépítés mellett döntenek.

A 20. század második fele

A 20. században a város a náci háborús bűnösök 1945 és 1949 között lefolytatott pere, a nürnbergi per nyomán lett közismert. A város újjáépítése Heinz Schmeißner városi főépítész irányítása alatt zajlott. Ennek során az eredeti történelmi városszerkezet helyreállítása volt az elsődleges cél. Bár az eredeti épületek szinte teljesen megsemmisültek, a belváros tereit ennek ellenére a középkort és újkor hajnalát idéző épületegyüttesek uralják.

Tudomány

Európa egyik legfontosabb technológiai és tudományos központja.

Gazdaság

Nürnberg kézműipara és kereskedelme nagy múltra tekint vissza.

Ma a városban megtalálható legfontosabb iparágak: az információs és kommunikációs ipar, az energiaipar, az elektronikai ipar, valamint a közlekedési és logisztikai ipar. Nürnberg Hamburg után a második legjelentősebb német nyomdaipari központ, de a piackutatás területén is vezető szerepe van: minden harmadik német piackutató itt dolgozik. A város fekvése folytán komoly jelentőséggel bír az új EU-tagállomokkal történő kereskedelem lebonyolításásban is. 2000 júliusában Nürnbergben nyitotta meg európai irodáját Kína Shenzhen nevű városa.

Nevezetességei

Tornyos kapuk,
Lorenzer Platz (kedvelt találkahely),
Szent Lőrinc-templom, előtte az Erény kútja, szemben a Nassauer Haus;
Schöner Brunnen – Szép kút – (medencéjét finom vonalú reneszánsz rács veszi körül, a híres aranygyűrűvel; a néphit szerint, aki háromszor megforgatja, teljesül a kívánsága),
Albrecht Dürer háza
Főtér,
Kaiserburg,
Miasszonyunk temploma.

Média

Újságok

A legnagyobbik nürnbergi napilap a Nürnberger Nachrichten (NN), a Nürnberger Zeitung (NZ), Abendzeitung (Ausgabe Nürnberg) és a Bild-Zeitung Nürnberg.