Article on other languages:
 |
Ez a szócikk (vagy szakasz) nem tünteti fel a forrásokat, melyek segítségével készült. Ez az állítás önmagában nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása igaz. Segíts megbízható forrásokat találni, hogy alátámaszthassuk, ami a lapon olvasható! |
A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike. A másik nem a hímnem. A nőnemű lények nőivarsejteket termelnek, melyik nagyok és kevéssé mozgékonyak, szemben a hímivarsejtekkel, melyek kicsik és mozgékonyak. A kloroplasztiszt és a mitokondriumot (ezek viszonylag autonóm, endoszimbiotikus eredetű sejtszervecskék) mindig a nőivarsejtek adják át a következő generációba, a hímivarsejtekből ezek nem öröklődnek.
A nőnemű állatot nősténynek nevezik. A madarak nőstényét nevezik tojónak is. Egyes emlősöknél a nőstény neve tehén (lásd: kérődzők, vízilófélék, orrszarvúfélék, ormányosok, tengeri tehenek és úszólábúak), kanca (lófélék, tevefélék), szuka (kutyafélék), koca (disznófélék és pekarifélék), suta (őz).
A nőnemű ember elnevezése nő, illetve az ivarérettség elérése előtt lány.
A nőnemet jelölő piktogram: ♀
Lásd még
- Nőnem (nyelvészet)
 |
Ez a biológiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Biológiaportál összefoglaló, színes tartalomajánló lap