Nagyvárad

Article on other languages:

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát.
Részletek a cikk vitalapján.

Koordináták: é. sz. 47° 4′ 0’’, k. h. 21° 55′ 60’’

Nagyvárad (Oradea)
A városháza a Sebes-Körös partján

Nagyvárad címere
Nagyvárad címere

Nagyvárad zászlaja
Nagyvárad zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Partium
Megye Bihar
Rang megyei jogú város
Polgármester Ilie Bolojan

(2008-tól)
Népesség
Népesség 203 988 fő +/-
Magyar lakosság 56 985
Földrajzi adatok
Terület 125,56 km²
Időzóna EET, UTC+2
Nagyvárad (Románia)
Nagyvárad
Nagyvárad
é. sz. 47° 4′ 0’’, k. h. 21° 55′ 60’’

Nagyvárad, (románul Oradea, németül Grosswardein, szlovákul Vel'ký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) municípium a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Az Osztrák-Magyar Monarchiában Bihar vármegye központja volt, jelenleg a romániai Bihar megye székhelye. A település a régió legnagyobb városa, a 2002-es népszámláláskor 206 614 lakosa volt, amiből 27%-a magyarnak vallotta magát, ami 56 985 lakost tesz ki.

Tartalomjegyzék

Fekvése

A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út(Bécs és a Fekete-tengert)köti össze, amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár (152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található.

Története

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdától különbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)

1390. május 20-án a királyi pár jelenlétében állították fel Szent László aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. Itt volt kanonok Janus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferenc és fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali, szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.

Nagyvárad éjszaka
Nagyvárad vára

1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd és Szapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a török eredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthori Gábor erdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá és augusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos ostromolta eredménytelenül. Közben 1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-ben Sigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.

Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.

A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, ekkor „Pece-parti Párizsnak” is nevezte.

Népessége

  • 1787-ben lakossága 9790 fő
  • 1830-ban 18 091 fő
  • 1850-ben 22 538 fő
  • 1857-ben 22 443 fő
  • 1869-ben 28 698 fő
  • 1880-ban a város lakossága 31 324 fő, ebből 86,4% magyar anyanyelvű, 6,6% oláh azaz román, 4% német; hitfelekezet szerint 31,8% római katolikus, 27% református, 26,1% izraelita, 6,7% görög katolikus, 5,9% ortodox volt
  • 1890-ben 38 557 fő, 88,8% magyar anyanyelvű, 6,6% román, 2,6% német; hitfelekezet szerint 31,2% római katolikus, 28,2% református, 26,2% izraelita, 6,5% görög katolikus, 5,8% ortodox volt
  • 1900-ban 47 018 fő, a katonasággal együtt 50 177; ebből 91,3% (44 750 fő) magyar anyanyelvű, 5,1% (3335 fő) román, 2,4% (1404 fő) német
  • 1910-ben 64 169 fő, 58 421 magyar anyanyelvű, 3604 román, 1416 német, 279 szlovák és 159 lengyel volt
  • 1992-ben 222 741 fő, ebből 144 244 román, 74 225 magyar, 2137 cigány, 959 német és 1176 egyéb nemzetiségű
  • 2002-ben, a 206527 főből (az előfalvakban élőkkel együtt) már csak 56 830 (27,5%) magyar, 145295 (70,4%) román lakosa volt, valamint cigány: 2466 (1,2%), német: 566 (0,3%), szlovák: 477 (0,2%), zsidó: 172, ukrán: 76, bolgár: 25, orosz: 25, szerb: 17, cseh: 9, török: 9.
A nagyváradi Állami színház

A magyarországi Nagyvárad polgármesterei

Erdély elcsatolását követő polgármesterek Nagyváradon

Egyházi személyek

  • Ipolyi Arnold (1823–1886) - besztercebányai majd nagyváradi püspök (1886)
  • Rómer Flóris (1815-1889) - nagyváradi kanonok (1877-1889)
  • dr. Schlauch Lőrincz – biboros, nagyváradi püspök (1882–1902)
  • dr. Hosszú László – Ordinárius-vicarius generalis (1912–1983)
  • dr. Ópalotai János (†1984) – apát, székesegyházi kanonok,Őssi Lisieuxi Szt. Teréz templom plébánosa
  • dr. Nemecsek József – ny.teológiai tanár, nagyprépost, székesegyházi kanonok
  • dr. Dászkál István (†2003) – ordinárius substitus sancta saede-apostoli protonotárius,nagyprépost ,székesegyházi kanonok

Nagyvárad híres építészei

Történeti kronológia

Nagyvárad. Sebes Körös a Szent László-híddal
Fájl:Nagyvarad. Szent Laszlo szobor, Tóth István alkotása, egykor a Szent László teret díszítette.JPG
200px

1020–1030 között Szent István király megalapítja a bihari püspökséget. 1092 után Szent László átteszi Nagyváradra a püspökséget, ahol már előbb társaskáptalant és prépostságot alapított. 1095-től valószínű, hogy Várad első püspöke a későbbi Könyves Kálmán volt. Írásos dokumentumaink erről nincsenek. Az első ismert püspök 1103-tól 1113-ig Sixtus.

1116-ban áthozzák Szent László hamvait Váradra, az általa épített Nagyboldogasszony székesegyházba, II. István idejében, akit halála után, 1131-ben ugyanide temetnek el, nagyapja mellé. 1130–1131: a premontrei rend telepszik meg Váradon. 1134-ben országos zsinatot tartanak Váradon. 1192-ben László királyt szentté avatják. III. Celesztin pápa a király – III. Béla – és a nép kérését figyelembe véve oltárra emeli a lovag királyt. 1196-ban Imre király Váradra látogat, és adományokkal látja el a lovag király egyházát.

1208–1235 között a Váradi Regestrum – a váradi székeskáptalan első ismert jegyzőkönyve. 1235-ben II. András királyt , aki az Aranybullát kiadta, eltemetik Szent László sírja mellé Nagyváradon. 1241 a tatárpusztítás éve, amelyet részletesen leír a Carmen miserabile-ben (Siralmas ének) Rogerius váradi kanonok (ma róla van elnevezve a „Rogerius” negyed). 1268 után Lodomér püspök újjászervezi az egyházmegyét. 1276-ban IV. (Kun) László meglátogatja Váradon Szent László sírját. 1291. január 5-én az utolsó Árpád-házi király, III. András országgyűlést tart Váradon Bihar, Kraszna, Szolnok, Szatmár és Szabolcs megyék részvételével. Ugyanebből az évből való a váradi püspökség első tizedjegyzéke is.

1319-ben Luxemburgi Beatrixot, Károly Róbert feleségét ugyancsak a váradi székesegyházba temetik. 1320–ban Telegdi Csanád prépost felépíti a székesegyházzal szemben Szűz Mária kisebbik templomát (Praepositura Beatae Mariae Virginis de Castro Magno-Varadiensi), amely préposti cím ma is létezik. 1338-ban Báthory András püspök letelepíti Váradon a klarissza nővéreket. Várad-Velencén templomot épít nekik. 1342-ben és 1352-ben Nagy Lajos királyunk Váradon jár, és adományokkal halmozza el a különböző egyházakat. 1360–1370 között a Kolozsvári testvérek elkészítik Szent István, Szent László és Szent Imre herceg álló bronzszobrát, melyet a székesegyház előtt felállítanak. 1374-ben Imre olvasókanonok befejezi a káptalan legrégebbi statutumát, amelyben azt írja, amit Bunyitay Vince történész püspök is említ: „Mindenekelőtt illik tudni, hogy a mi váradi egyházunk alapítója Szent László néhai magyar király”. 1390. május 20-án állítják fel Szent László csatabárdos lovas ércszobrát. Ugyancsak a Kolozsvári testvérek alkotása. A törökök Várad elfoglalása után (1660) pusztítják el. 1395. május 17-én Mária (Anjou) királynét a székesegyházban temetik el.

1412-ben II. Ulászló lengyel király gyalog és mezitláb látogat el Szent László sírjához. 1422–ben Zsigmond király Váradon országgyűlést tartott. 1437-ben, 50 évi uralkodása után, meghalt Zsigmond király, aki a Sárkány rendet alapítja, és őt is a székesegyházba temetik. 1443. április 7-én a földrengés következtében leomlott a székesegyház két keleti tornya. 1445–1465 között Zrednai Vitéz János Várad püspöke. A humanizmus egyik központja volt Várad. A káptalan tagjai között találjuk Janus Pannoniust.

Városháza

1513–1526 között Perényi Ferenc a váradi püspök, aki a mohácsi csatában esett el. 1534-től Martinuzzi vagy Fráter György a váradi püspök. Itt kötik meg a váradi békét I. Ferdinánd király és Szapolyai János között. 1551-ben Martinuzzit kinevezi a pápa esztergomi érsekké és bíborossá kreálja, de Alvincen meggyilkolják, és csak 30 nap után temetik el a gyulafehérvári székesegyházban. Ma is ott vannak hamvai. Dr. Jakubinyi György érsek úr emlékművet állított neki. 1553-tól Zabardy Mátyás lett Várad püspöke, aki harcias egyéniségével akadályozta a protestantizmus terjedését Váradon. 1566. március 10-én a hírhedt tordai országgyűlésen megfosztják jogaitól a katolikus egyházat, és kincseit elkobozza Varkocs Tamás várkapitány az erdélyi kincstár javára. Akkor Szent László hermája is Gyulafehérvárra kerül. Innen viszi Naprághy Demeter erdélyi püspök magával Győrbe, amikor el kell hagynia Gyulafehérvárt. A Tordai országgyűlés viszont 1568-ban visszaállítja a katolikus egyházat kikiáltváan a vallásszabadságot. 1569-ben itt tartják meg magyar nyelven a Nagyvaradi Disputatiot János Zaigmond és sok külföldi küldött jelenlétében (például Liguori Szent Alfonz), Meliusz Péter kálvinista püspök és Dávid Ferencz vitája után 300 lakos tér át az unitárius vallásra. Ezen a hitvitán utasítja rendre János Zsigmond Meliusz Pétert, hogy aki türelmetlen más vallással szemben, az ma Erdély határán túl mehet. 1570-ben született Váradon Pázmány Péter, aki több, mint 30 nemesi családot hozott vissza a katolikus egyházba. 1579-ben Báthory István behozza a jezsuitákat Váradra, és ismét működik a katolikus egyház. Ekkor épül fel a Szent Egyed templom, körülbelül a mostani görög katolikus szeminárium helyén. 1588-ban száműzik a jezsuitákat Váradról.

1618-ban Bethlen Gábor fejedelem lebontja a székesegyházat, és köveit a váradi vár megerősítéséhez használja. 1660-ban a török elfoglalja Váradot, és elpusztítja a királyszobrokat, a Kolozsvári testvérek alkotásait. 1692. június 7-én Várad osztrák uralom alá kerül. A csapattal jön Várad püspöke is, Benkovich Ágoston. 1566 óta ő az első püspök, aki el is foglalhatja püspöki székét. 1693. november 24-én I. Lipót király visszaállítja a váradi püspökséget és káptalant. Ugyanebben az évben Benkovich püspök felépíti az első székesegyházat Szent Brigitta tiszteletére. A templom ma is áll, az ortodox egyház jogtalanul bitorolja.

1702-től gróf Csáky Imre a váradi püspök. A káptalant 10 stallumra bővíti. 1716-ban VIII. Károly elismerte újra a katolikus püspökség és káptalan jogait. 1717-től gróf Csáky Imre felépíti a harmadik váradi székesegyházat, a mai Szent László templomot. Ugyan-ebben az évben bíborosi rangot kap, így 1721-ben részt vesz a pápa választáson. Ő az egyedüli váradi püspök, aki konklávén részt vett. (XIII. Ince lesz a pápa). 1728–32 között felépítteti a váradszőllősi templomot, amit 1732-ben már utódja szentel fel, Luznai és Regliczei báró Luzinszky István. Csáky építteti a debreceni Szent Anna templomot is, ahova el is temetik. 1737–1747 között gróf Csáky Miklós püspök felépítteti a mai városháza helyén a püspöki palotát és papnevelő intézetet. 1752. május 1-jén gróf Forgách Pál püspök leteszi a mai (negyedik) váradi székesegyház alapkövét. 1760-ban Gyöngyössy Károly kanonok behozza Váradra az Irgalmas Rend tagjait (Miseri), és felépítteti a rend- és kórházat.Bakó János nagyprépost megalapítja Debrecenben a piarista rendházat. 1760–1762 között Michael Haydn a mai Szent László templomban orgonista, Patachich udvarában. A zenekar vezetője pedig Dittersdorf. 1762-ben báró Patachich Ádám püspök elkezdi a püspöki palota építését. 1765-ben Szenczy István kanonok felépíti az Orsolya rendházat és iskolát, és behozza a nővéreket Váradra.Ez évben jelenik meg az első nyomtatott schematizmus (névtár). 1766 Alapy János kanonok felépíti az első kanonoki házat, ma a püspökség székháza (Kanonok sor, 7 számú ház). 1777–ben a görög katolikus püspökség megalapítása. A püspökség belényesi birtokait Mária Terézia nekik adományozza. 1778 tavaszán Salamon kanonok folytatja a székesegyház építését. 1780. június 23-án gróf Kollonitz László erdélyi püspök konszekrálja (felszenteli) az új székesegyházat. Ekkorra készültek el Schöpf Ádám bécsi festő kupola freskói is. 1780 után II. József megfosztja Várad püspökeit örökös főispáni rangjuktól.1799. november 5-én gróf Kornis Ferenc nagyprépost megáldja a székesegyház négy új harangját. 1799. december 8-án megáldja a székesegyházat.

Nagyvárad Székesegyház
Nagyvárad Székesegyház
Nagyvárad Székesegyház
Szent László a Székesegyházban

1801–ben I. Ferenc király a váradi székeskáptalan tagjait Szent László király zománcos képével, ékes mellkereszttel tünteti ki. 1807-ben Miklóssy Ferenc püspök 16-ra bővíti a kanonoki stallumokat. Ebből 6 irodalmi stallum. Ugyanő építteti az új papi szemináriumot, valamint a tenkei és hegyközcsatári templomokat. 1848. március 20-án Városi közgyűlés Nagyváradon, amely népgyűléssé válik s jelszava: "Szabadság, egyenlőség, testvériség, béke és rend" volt. A népgyűlés elfogadta a 12 pontot és elhatározta, hogy Beöthy Ödönt (1796-1854) küldjék az országgyűlésbe. 1848. május 2-án Beöthy Ödönt beiktatják a főispáni székbe. 1848. május 10. Kossuth rendelete, amellyel kinevezi Szacsvay Imrét a nagyváradi kincstári uradalom ügyészévé. 1848. június 24. Képviselőválasztás Nagyváradon. Szacsvay Imre került ki győztesen. 1848. december 5. Bem József Váradra érkezik és másnap két kiáltványt intéz a lakossághoz. 1848. december 31. Kossuth javaslatára az országgyűlés elhatározza, hogy a kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözik, a hadiüzemek és felszerelési intézmények pedig Nagyváradra. 1849. január 11. Lahner György Nagyváradra érkezik és elkezdi intézkedéseit a fegyvergyártás elindítása érdekében. 1849. augusztus 3. Szemere Bertalan miniszterelnök Nagyváradra érkezett a Szent Koronával együtt. 1849-ben báró Bémer László váradi püspök részt vett a debreceni Habsburg ház trónfosztását kimondó gyűlésen. Ezért a bécsi udvar halálra ítéli, amit 20 évi várfogságra változtatnak. 1850-ben amnesztiát kap. Lemond váradi püspöki székéről. Az ausztriai Lanzendorf-i kolostor lakója lesz. Tíz év múlva hazatér Ungvárra, itt is hal meg 1862. november 4-én. A váradi székesegyház kriptájába temetik. 1850-ben felső utasításra egyesítik Nagyvárad néven a közigazgatásilag különálló négy "várost":Várad-Újvárost, Várad-Olaszit, Várad-Váralját és Várad-Velencét. 1883-ban Lipovniczky István váradi püspök megbízásából Bunyitay Vince – későbbi kanonok és kinevezett püspök – három kötetben megírja az egyházmegye történetét. Ő az első püspök, akit az Olaszi temetőben temetnek el. 1872-ben rézzel fedik be a székesegyház tetőzetét és tornyait, amit az első világháborúban elvittek a harangokkal együtt. 1877-ben Rómer Flóris bencés szerzetest hívja Váradra a püspök. Kanonokká kinevezi és megbízza a székes-egyház kifestési munkálatainak vezetésével. 1878-ban Ifj. Stornó Ferenc soproni festőművész nekifog a festésnek és 1880-ban fejezi be. 1869. december 8-án megnyílt az I. Vatikáni zsinat, amelyen Lipovniczky István váradi püspök is jelen volt. 1880–ban Lipovniczky István püspököt Várad díszpolgárává választja. 1885. augusztus 12-én meghal Lipovniczky püspök. 1886. február 18-án Ipolyi-Stummer Arnoldot(volt törökszentmiklósi plébános, kinek a nevét máig is a törökszentmiklósi könyvtár őrzi.)- nevezi ki a pápa Várad püspökévé. Július 11-én tartja székfoglalóját, de ugyanazon év december 2-án meghal.A nagyváradi székesegyház kriptájába temetik. Szívét az előbbi püspöki székvárosára, Besztercebányára viszik, és ott temetik el a székesegyház Szent Borbála kápolnájába, amit ő restauráltatott nagy szakértelemmel. 1887. április 8-tól Várad püspöke dr. Schlauch Lőrinc, későbbi váradi bíboros. Szatmáron volt előbb püspök. 1890. szeptember 10-én Ferenc József császár és apostoli király meglátogatja a várost és a püspökséget. (Harmadszor jár Váradon). 1892-ben dr. Schlauch Lőrincz váradi püspök,késsöbbi bíboros, megrendelésére Link Fülöp budapesti ötvös elkészíti Szent László új hermáját (erekelyetartó) 1893. szeptember 10-én dr. Schlauch Lőrincz váradi püspök, későbbi bíboros, megáldja Szent László király bronzszobrát(Tóth István bp. szobrász alkotását), amely Trianonig a Szent László téren állt.(ma a székesegyház előtt áll). 1893. június 12-én XIII. Leó pápa bíborossá kreálja dr.Schlauch Lőrinc váradi püspököt. Ő Várad püspökei között a második, aki bíborosi méltóságot is kapott a pápától. Előbbi gróf Csáky Imre volt. 1896-ban Hoványi Ferenc kanonok Tóth István szobrász művészeti tervei alapján megrendeli Carrarraban a székesegyház új fehér márvány főoltárát. Triscornia faragta. Schlauch bíboros konszekrálja az új oltárt.A püspöki kertben felépítik Szaniszló Ferenc püspök bronzszobrát. Június 27-én nyitják meg a Bihar megyei és nagyváradi múzeumot. 1897. május 2-án tartja dr. Schlauch Lőrinc bíboros aranymiséjét. Ferenc József császár és apostoli király a Szent István Rend nagykeresztjét adományozza a Jubilánsnak. A pápa, XIII. Leó a káptalannak az ún. „Cappa maior”-t (uszályos hermelines palást) adományozta. dr. Schlauch Lőrincz bíborost ebben az évben Várad díszpolgárává választják. Előbb már megkapta Szatmár, Szilágysomlyó és Újarad díszpolgárságát. Augusztus 10-én dr.Schlauch Lőrincz-bíboros konszekrálja a védőszentje – Szent Lőrinc – tiszteletére épített Bihar-püspöki-i templomot. (mely ma is a Szent Lőrinc búcsúnak ad helyett)

1903-ban meghal Dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi biboros, kit a magyar akadémiai tagok is.a váradi és szatmári hivek is gyászolnak, hisz kitűnő szónok és prédikátor is egyben. Temetési szertartást a nagyváradi székesegyházban végzik, a szertartás után különvonat viszi a holtestet Temesvárra mely végakaratának megfelelően a temesvári családi Schlauch kriptában helyeznek örök nyugalomra. 1911–ben Sárvár és Felsővidéki gróf Széchenyi Miklós győri püspök lesz Várad 79. püspöke. 1915-ben létrehozza a székesegyházban a Jézus Szíve kápolnát a kanonokok téli zsolozsmázására. 1920–ban a trianoni békeszerződés szétszakítja a szentistváni nagy egyházmegyét. Nagyobbik fele Magyarországon marad. Itt a Szentszék létrehozza előbb a gyulai, később a debreceni apostoli kormányzóságot. A székváros a püspökkel Romániában marad. 1923. január 8-án bevonják a nagyváradi Premontrei Főgimnázium nyilvánossági jogát. December 6-án Budapesten meghal Széchenyi Miklós püspök. Orosházán, az általa építtetett templomban temetik el. Sírjára ezt írják: „Csak egy Miatyánkot”.

Nagyvárad főtere

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó tábori püspöke, aki váradi kanonok is volt, Bjelik Imre lesz az apostoli kormányzója a váradi püspökségnek. Megyéspüspökké nem nevezi ki a román kormány, mert nem tette le a hűségesküt, akárcsak elődje sem. 1926. január 31-én szenteli fel Bjelik püspök a székesegyház – általa rendelt – új harangjait. Összesen négyet, ebből a legkisebb 362 kg-osat a Székeskáptalan adományozta. Ez a lélekharang. Október 24-én szenteli fel Bjelik Imre püspök a monospetri templomot, melynek építésére Széchenyi püspök adományozott 100 000 lejt. 1927. május 9-én hirtelen elhunyt Bjelik Imre püspök, apostoli kormányzó. Az olaszi temetőben helyezik örök nyugalomra. Május 10-től az új apostoli kormányzó Mayer Antal kanonok. Két éves kormányzása alatt a püspöki palota II. emeletét berendezi és odaköltözteti a papi szemináriumot. Itt működik beszüntetéséig, 1948-ig. 1929–ben Románia konkordátumot köt a Szentszékkel. Ennek következménye a püspökség összevonása a szatmárival, egy püspök vezetése alatt. 1931-ben a temesvári Fiedler István lesz a Satu Mare-Oradeai megyéspüspök. Akkor csak így volt szabad nevezni a Szent László alapította püspökséget. Ez évben épül fel a Szent József telepi templom. 1932-ben elkészül a Tokai telepi Szent Antal kápolna. 1934. június 28-án szenteli fel Molnár Kálmán vikárius a Váradőssi Lisieux-i Szent Teréz tiszteletére épített templomot. 1935. december 8-án áldja meg Fiedler István püspök a Szent Katalin telepi templomot a Csodásérmű Boldogasszony tiszteletére. 1938 októberében tartják Nagyváradon a Satu Mare–Oradea-i egyesített egyházmegyék zsinatát. 1939. december 8-án politikai okokból lemondatják Fiedler István püspököt. Lemondása után Isten szolgája, Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspök lesz Várad apostoli kormányzója. 1940. szeptember 8-án a bécsi döntés után egyesül az egyházmegye a magyarországi résszel. A Dél-Erdélyben maradt plébániákat dr. Hauler Pál kormányzására bízza Márton Áron püspök. 1941. június 28-án a Szentszék szétválasztja a váradi püspök-séget a szatmáritól. 1942-től Várad apostoli kormányzója lesz Isten Szolgája, dr. Scheffler János szatmári megyéspüspök. Május 3–10 között Nagyváradon Szent László hetét rendezik meg. Május 3-án érkezik meg Váradra az Aranyvonattal Szent István király Jobbja. Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás a Szent László téren misét celebrál. 1944. március 28. Nagyvárad város közgyűlése – mint a város egész lakosságának képviselete – Kossuth Lajost a díszpolgárság kitűntető címével tisztelte meg. Elhatározták, hogy a háború befejezése után Kossuthnak szobrot állítanak Nagyváradon. 1948. április 9-én XII. Pius pápa újra egyesíti a püspökséget Szatmárral, de soha nem hajtják végre jogilag az egyesítést, mert a politikai helyzet nem teszi lehetővé. Államosítják a püspökség birtokait, iskoláit. Felosz-latják az összes szerzetesi intézményeket. Vagyonukat államosítják. Scheffler János püspök apostoli kormányzót előbb Körösbányára száműzik, majd a jilavai börtönben szenved vértanúhalált 1952. december 2-án. A rabtemetőbe temetik. Később földi maradványait Szatmárra szállítják, és a székesegyház kriptájában temetik el. Február 12-én titokban Ohara nuncius Bukarestben titkos püspökké szenteli Bogdánffy Szilárdot. Ez év április 9-én letartóztatják. Nagyváradon, Capul Midian és Nagyenyeden szenvedi a börtönéveket.

1953. október 2-án a nagyenyedi börtönben meghal Bogdánffy Szilárd püspök. 1948–1990-ig ordináriusok vezetik a váradi püspökséget, akiket az állam csak főespereseknek ismer el. 1950-ben megszüntetik a váradi püspökséget a kommunista diktatúra emberei. 1950–1951 között összeszedik az egyházmegye plébániai Anya-könyveit és Irattárát. 1953-ban elviszik "megőrzésre" Benczúr Gyula: dr. Schlauch Lőrincz bíboros (portré) és Koroknyai Ottó: Mátyás Bécs előtt című remekművű festményeit a múzeumba. 1955–ben lebontják a Kálvária templomot. 1957. október 23-án meghal Fiedler István nyugalmazott szatmár–nagyváradi megyéspüspök. Földi maradványait (1981) kriptába helyezik. 1960. március 2-án meghal dr. Pop József szentjobbi apát, káptalani helynök. Utódja Bélteki Ferenc lesz, aki a káptalan tanácsára elfogadja dr. Czumbel Lajos szatmári ordinárius szubtitutus jurisdikcióját. 1962-ben elviszik az egész püspöki és káptalani levéltárat a városi levéltárba. 1963-ban a város átveszi a Püspöki Palota használati jogát. A tulajdonjog továbbra is a püspökségé marad. 1968. szeptember 6-án meghal Bélteki Ferenc vikárius. Utódja Msgr.dr. Hosszú László ordinárius,vicarius generalis ,messzesmenti c.apát,biharpüspöki plébános lesz, aki ugyancsak elfogadja Sípos Ferenc szatmári ordinárius joghatóságát Várad felett is. 1974-ben elveszik a plébániák még megmaradt irattárát. 1975-ben „használatra” átveszik az egész Kanonok sort is. 1978-ban elviszik a Püspöki könyvtár „ősnyomtatványait”. Összesen 21 darabot ún. incunabulumokat. 1981. június 10-én Msgr. Luiggi Poggi érsek, vatikáni nuncius Nagyváradra érkezik. Ünnepélyes Úrnapi körmenetett rendeznek a nagyváradi székesegyházban, melyre meghivják: Msgr. Luiggi Poggi éreseket, vatikáni nunciust, vele koncelebrál: Msgr. dr. Hosszú László nagyváradi ordinárius és az egyházmegye összes papsága,melyen közreműködött a székesegyház ének és zenekara. 1982. június 27-én Msgr. dr. Hosszú László ordinárius nyugdíjba vonul.(1983. Március 6-án visszaadja lelkét a Teremtőjének.Temetési szertartást 1983. március 10. délelőtt 11 órakor a székesegyházban:Bagi István esztergomi,Udvardy József szegedi,Bálint Lajos gyulafehérvári püspökök,ordiáriusok és a papság celebrálják.A szentbeszédet Dr.Dászkál István nagyv.ordinarius ad nutum végzi. Akaratának megfelelően a gyásszertartás után, holtestét a biharpüspöki Szent Lőrincz templom, Jézusszive oltára alá helyezik örök nyugalomra, a feltámadás reményében .)Már halála előtt,(1982-ben) Ordináriusi minőségben átadja – Róma tudtával – a joghatóságot vikáriusának, dr. Dászkál Istvánnak, aki 1990. március 14-ig vezeti ordinárius ad nutum Sanctae Sedis címen a püspökséget. Október 18-án kelt pápai leiratta szétválasztják újra a Szatmár–Nagyvárad-i egyházmegyét, amit csak 1983. május 31-én hajtanak végre. A kihirdetés Gyulafehérváron volt. 1987-ben a megmaradt kanonoki kerteket is elveszi az állam, amit peres úton öt évi pereskedés, huza-vona után sikerült megnyerni. 1989. december 25-én megbukik a kommunista rendszer. 1990 januárjában a Szentszék követe – akkor még csak a Vatikáni államtitkárság titkára, John Bukovszky megbeszélést folytat püspökök kinevezéséről. Március 14-én kinevezik Tempfli József váradolaszi apát-plébánost váradi megyéspüspökké. Az utolsó megyés-püspök gróf Széchenyi Miklós volt, aki 1923-ban halt meg. Közben apostoli kormányzók, helynökök ,ordináriusok vezették az egyházmegyét. Április 26-án a nagyváradi székes-egyházban dr. Paskai László bíboros, esztergomi érsek, Magyarország prímása, Gyulai Endre szeged–csanádi és Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspökökkel püspökké szenteli Tempfli Józsefet, az egyházmegye 81. főpásztorát. 1990 őszén megindul a hittantanár-képzés Nagyváradon és Margittán. Újraindulnak a szerzetesrendek, bár ingó és ingatlan javaikat nem kapták vissza, még csak a kolostoraikat sem. 1991-ben az egyház visszakapja a Vártemplomot, amelyet restauráltat Tempfli József váradi püspök.

Ebben az évben indul el a Szent László gimnázium két osztállyal. Humán képzés folyik. Néhány év múlva a reál képzést is engedélyezik. 1992 májusában újra megrendezik Váradon a Szent László hetet, Varadinum 1992 címen. Szent László halála 900-ik, Várad török alóli felszabadulása 300-ik évfordulójára emlékeztek vallási, tudományos, művészeti, irodalmi, történelmi programokkal. Habsburg Ottó felesége is jelen volt. Azóta minden évben megrendezik a Festum Varadinum keretében Szent László egyházmegyei ünnepe. December 16. óta a váradi székesegyház Basilica Minor címet kapott a Szentszéktől. 1992 márciusában a káptalan kérésére Tempfli József megyéspüspök elindítja Bogdánffy Szilárd boldoggáavatási ügyét. A Szentszék elfogadja és engedélyezi az „Isten szolgája” cím használatát. 1995 Szent László szentté avatásának 800-ik évfordulója. Sikerült visszaperelni a román államtól az egész Kanonok sort. Szent László ünnepére ellátogatott dr. Habsburg Ottó Főherceg Őfelsége és Habsburg Mihály Főherceg, feleségével együtt.

Híres emeberek

Itt születtek

Itt haltak meg

Itt éltek

Templomok

Bővebben: Nagyvárad templomai

A nagyváradi zsidóság

Zsidók már Árpád házi királyaink ideje óta tartózkodnak hazánkban. Különböző uralkodók hol szigorúbban, hol nagylelkűen bánnak velük, ám ha bizonyos megszorítások mellett is, mindvégig megtűrik őket, sőt időnként fontos pozíciókat töltenek be leginkább a pénzügyek berkeiben. A nagyurakkal annyira jól kijönnek, hogy többnek van „házi zsidója”, aki lehetett ispán, ügynök, kocsmáros, vagy bankár. 1785-ben már mintegy 78 ezer a létszámuk.

Magyar sajátosság, hogy a zsidók eleinte nem a városokban, hanem a földesurak oltalma alatt telepedtek meg. Királyi városokban kevés zsidó lakott, a bányavárosokba egyáltalán nem engedték be őket. Csak a 19. század közepén jelentek meg itt nagyobb számban. Nagyvárad későbbi Váralja kerülete eleinte külön "zsidó város" volt.

A két világháború között Nagyvárad húszezer izraelitája valamennyi vallási irányzatot képviseli. A helybéli zsidóság alig egynegyedét felölelő neológ hitközség élén továbbra is a nagytudású Kecskeméti Lipót áll. Különösen magyarság iránti hűségével tűnik ki. A román hatóságok által bezáratott állami főreáliskolai tanári karból és diákságból 1929 őszén létrehozza a zsidó gimnáziumot. Ez öt évig magyar tannyelvvel működik, akkor megvonják nyilvánossági jogát. Kénytelenek áttérni román tannyelvre és Kecskeméti gyűjtésének köszönhetően az épületet emelettel bővítik így újból nyilvánossági jogot kapnak. Az intézet 1930-ban felveszi jótevője nevét: Kecskeméti Lipót Izraelita Líceum. Az ortodox hitközség hívja meg Fuchs Benjámint apja helyébe. Ő klasszikus német nyelven prédikál, de magyar műveltséggel is rendelkezik. Az ortodoxia felvilágosultabb szárnyát képviseli. Mellette az első világháború forgatagából 1915-ben ide menekült wizsnici rebbe, Jiszráel Hager is Váradon tevékenykedett hászid udvartarással. A sors játéka folytán mindhárom vezető 1936-ban gyors egymásutánban elhalálozott. Egyiknek sem akadt méltó utóda. A zsidó kórház tovább működött, 1926-ban szülészettel bővült, 1929-ben épületét nagyobbították.(Kulcsár A. Sándor)

Nagyvárad történelmi városrészei

Forgalmas utcarészlet a Szent László templommal

Várad régen közigazgatásilag négy városból állt: Várad-Újváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja és Várad-Velence. (Elnevezésük eredete szempontjából Újváros és Váralja beszélő neveket visel, viszont Olaszi és Velence a XII. század folyamán az ott nagy számban megtelepedett vallon lakosság után kapta nevét.) Mind a négy városnak külön közigazgatási hatósága és külön földesura volt. Például Várad-Újvároson a földesúri hatóság jogait a káptalan, Várad-Olasziban pedig a magyar királyi kamarai kincstár gyakorolta. A forrásokban már a XIII. század folyamán említett települések azonban lényegében előzőleg is egy várost alkottak, csupán a török kiűzése után erőszakkal szétszakították őket. Hogy e helyzetet megszüntessék (és a választó kerületeket megállapítsák), a "négy Várad" közössége 1848 áprilisában kérelemmel fordult a népképviseleti országgyűléshez, mamelyben "kérik magukat elöbbeni egységükbe s a megyei hatóságoktól független önállásukba visszahelyeztetni." Ekkorra tehető hazánk többi, úgynevezett központi városának egyesülése is. Nagyvárad összevonását jogilag mégis sokáig nem sikerült elismertetni, végül az 1872-ben létrejövő korszerű közigazgatási rendszer tett pontot az ügyre.(dr.Fleisz János)

Kultúra

Egy kis sajtótörténet

  • 1862 szeptemberében megjelent az első, modern értelemben vett nagyváradi újság, a Bihar. 1863. október 30-án megszűnt, majd újra megjelent 1867-1884 között. A lap tulajdonosa Hügel Ottó, szerkesztője Gyõrffy Gyula.
  • 1868-ban mejelenik a Nagyváradi Lapok, a nagyváradi hivatásos újságírás kezdete. Hügel Ottó adta ki, Sipos Ádám szerkesztésében. 1870-ben szűnt meg.
  • 1870. július 3-án megjelent a Nagyvárad című napilap. Főszerkesztő Hügel Ottó. Szerkesztését 1891-ben Iványi Ödön (1854-1893) újságíró vette át.
  • 1871. júniusa és decembere között megjelenik a Biharmegyei Közlöny.
  • 1874. június 17-én megjelent a Szabadság című napilap. Tulajdonosa és kiadója Laszky Ármin, elsõ szerkesztõje Dus László.1895 szeptembere és 1896 májusa között Nagyváradon tartózkodik és a lapnál újságíróskodik Krúdy Gyula. 1900. január 1-jén Ady Endre megérkezik Debrecenből és a lapnál dolgozik 1903 októberéig.
  • 1880. Napvilágot lát a Biharmegyei Lapok, de csak néhány lapszámig jut el.
  • 1892. Megjelent Nagyváradon a Kataszteri Közlöny, az első magyar földmérési folyóirat.
  • 1895. Megjelent a Tiszántúl című napilap.
  • 1898. október 1-jén megjelent a Nagyváradi Napló. 1901. december 10-től Ady Endre ide jött át a Szabadságtól segédszerkesztőnek. Utolsó száma 1934. január 4-én jelent meg. Sosem kötött kompromisszumot a román hatalommal, mégis 15 esztendeig állta a Trianon utáni megváltozott helyzetben a sarat s szolgálta olvasóit.
  • 1898-ban a Tiszántúl kéthetente, majd hetente megjelenõ lapból napilappá válik, amely "a korszak legjobb katolikus sajtójának színvonalára emelkedik".

Szintén 1898 õszén Fehér Dezsõ lemond a Nagyvárad fõszerkesztõségérõl, és pár nap múlva, 1898. október elsején - új lapot ad ki, a Nagyváradi Naplót. Liberalizmus felé mutató hangját Lovassy Andor szerkesztõ teszi következetessé. "Várad tekintélyes számú zsidósága - a gazdasági erõt képviselõ vállalkozói réteg - hamar magáénak tekintette az új kiadványt, elfogadta és igényelte is a szerkesztõség enyhén radikális tónusát, az egyházellenes pozíciót se kifogásolta, lelkiismeretes olvasója, elõfizetõje - de szûkkeblû támogatója - lett a Nagyváradi Naplónak" - olvassuk az említett tanulmányban.

  • 1900. Megjelenik a Színházi Újság.
  • 1901. Megjelenik a rövid ideig jelentkezõ Nagyváradi Magyar Színpad.
  • 1902. Megjelenik a Nagyváradi Színpad.
  • 1902-ben megjelent a Nagyváradi Friss Újság.

Említésre méltó egykori nagyváradi publicisták: Rádl Ödön, Ritoók Zsigmond, Márkus László, Hlatky Endre, Fehér Dezső, Hegedűs Nándor, Várady Zsigmond. A nagyváradi redakciók egyszersmind az új magyar irodalomnak is műhelyei voltak, korábban Iványi Ödön és Thury Zoltán, később Ady Endre, Balázs Béla, Bíró Lajos, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Nagy Endre, Somlyó Zoltán neve minősítette a város irodalmi életét.

TRIANON UTÁN

1919. június 22-én indult elsõ váradi lap, a Tavasz az elsõ irodalmi folyóirata is Nagyváradnak. Rá három napra, június 25-én, másik irodalmi lap is megjelent, a Magyar Szó. Tabéry Géza adta ki. Az impériumváltás csaknem megfojtja a kisebbségi újságírást. A cenzúra miatt gyakran jelennek meg fehér foltok, sõt fehér oldalak is a lapban. Új közlési módot kell tanulni, a cenzúrát kijátszót. A szakma gyakorlását biztosító jogok megszûnnek a magyar nyelven írók számára. Sok lap hamar eltûnik. Mégsem marad lap nélkül Várad. Az Új Nagyvárad helyét 1919 decemberében a Nagyváradi Estilap veszi át. 1931-ig megjelenik a bulvárlapként számon tartott Nagyváradi Friss Újság is. Helyette alapítják 1932-ben az Erdélyi Magyarságot. 1929 és 1932 között jelent meg a Magyar Szó. Irodalmi, mûvészeti és társadalmi lap volt. Szerkesztõi 1933-ban az Erdélyi Magyar Szó címû lapot, majd helyette 1933-tól 1935-ig a Magyar Hírlapot szerkesztik. A legjelentõsebb napilap az 1932-ben megjelent Erdélyi Lapok volt. Kiadója Erdélyi Néplap címen 1934 és 1940 között "Egy lejes lapot" is nyom. 1929-ben néhányszor megjelenik az illegális Kommunista Párt lapja, az Alkalmazott is. 1938-tól 1941. június végéig a Bihari Hírlap hetente jelenik meg. És lenyûgözõ a nehézségek ellenére megjelenõ, majd eltûnõ lapok és (köztük a román-magyar nyelven megjelenõk) periodikák száma Trianontól a II. világháború végéig. Dr. Indig Ottó tanulmányából idézünk: "A jelzett alig több mint negyed évszázadnyi korszakban Váradnak összesen 81 újsága, napi- vagy hetilapja, kéthetenként avagy havonta megjelenõ sajtókiadványa volt! Gyakoriak voltak az új lapalapítások, és csaknem hasonló gyakoriságúak a megszûnések. Sok kezdeményezés élettartama csak egy mutatványszámra korlátozódott (!), más kísérletek egy-két hónapig húzódtak, s annak, amelyik egy-két évet is kibírt, esélye volt a hosszabb fennmaradásra is. A legtöbb új lapot 1933-ban hozták létre (13), majd 1929 (9) és 1931 (8) volt sajtótekintetben a legjobb év. Akadtak olyan esztendõk is, amikor egyetlen új lapot sem indítottak Váradon. Ilyen volt 1925, 1937, 1939 és 1940. Csak egyetlen lapindítás történt 1919, 1922, 1926, 1928, 1935, 1936, 1938-ban. 1930-ban és 1932-ben öt-öt újságot, 1921-ben hatot, 1920-ban hetet indítottak Váradon. Érdekes és szinte érthetetlen, hogy a bécsi döntés után mindössze három új magyar lap kezdte meg mûködését A Holnap városában, de még olyanok is megszûntek, amelyek korábban gyökeret eresztettek Várad sajtótalajában. A váradi sajtó történetének 1868-1944 közti 76 esztendeje, harmadfél százada az úgynevezett felszabadulással zárult, a hatalomra tornázott vörös gárdák elhallgattatták Várad régi lapjait, és kezdetét vette az a mélyrepülés - a kommunista sajtó 1989-ig folytatódó negyvenöt éve -, amely sem színvonalában, sem értékben és változatosságban nem tudta megközelíteni az újságírás korábbi nívóját."

Közlekedés

Tömegközlekedés

Nagyváradon 1906. április 5-én indult be a villamosközlekedés. Ezidőtájt jelennek meg az első villamos mozdonyok is. Nagy István nagyváradi tanár gyermekkora óta megszállottja a nagyváradon valaha közlekedett ilyen járműveknek (www.eminescu.rdsor.ro/istvan/fo.htm). A tömegközlekedési hálózatot a helyi közlekedési vállalat irányítja. Öt villamos (piros 1-es és 3-as, fekete 1-es és 3-as, illetve 2-es) és számos autóbusz vonal (10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 16(Metro), 17, 18) van.

Kis vasúttörténet

Ilyen vonatok is közlekednek Nagyváradon
  • 1858. április 24-én adták át a Nagyvárad-Püspökladány vasútvonalat, s ezzel a város bekapcsolódott a vasúti közlekedésbe.
  • 1870. szeptember 7-én avatták fel a Nagyvárad-Kolozsvár közötti 152 km hosszú vasúti pályát.
  • Az Altöld-Fiumei Vasúttársaság (AFVT) 393 km hosszú Nagyvárad-Eszék-Villány vonalának

szintén csak egy rövid, a Nagyvárad-Nagyszalonta közötti, alig több mint 50 km-es szakasza jutott a mai Erdély területére. Az 1869. és 1871. évek között hat részletben üzembe helyezett vasútvonal utolsó részeként 1871. szeptember 14-én megnyílik az Alföld-Fiumei Vasút Nagyvárad-Csaba közötti vonala. Hossza 87 km.

  • 1882. augusztus 28. Megnyílik Magyarország első közúti vasútja Nagyváradon, melyet 1896. június 27-ig kizárólag teherszállításra használnak.
  • 1885. május 14. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Váradvelence-Püspökfürdő közötti vonala. Hossza: 2 km.
  • 1886. június 16. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Rontó-Drágcséke közötti vonala. Hossza: 25 km.
  • 1887. augusztus 19. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Drágcséke-Belényes közötti vonala. Hossza: 54 km.
  • 1887. november 14. Megnyílik a Nagyvárad-Belényes-Vaskohi HÉV Belényes-Vakoh (hossza: 27 km) és Szombatság-Rogoz-Dobrest (hossza: 10 km) közötti vonala.
  • 1887-ben a Bihari HÉV építette a Nagyvárad (Őssipuszta) - Körösszeg - Körösnagyharsány - Kótpuszta vasutat. Sorsát Trianon pecsételte meg, nyomvonala - néhol még a rozsdásodó vágányok is - a határ magyar oldalán megszemlélhető.
  • Debrecen–Nagykereki–Nagyvárad vasútvonal

1883-ban Nagyvárad állomáson a vágányok hossza meghaladta a 17,7 km-t, két átmenő fővágánya, 5 mege1őző-, 14 kezelő-, 17 csonka vágánya és hat vágányos vontatási telepe volt. A vágányokat 96 kitérő és két fordító korong kapcsolta össze. A felvételi épületen kívül két nagy áruraktár, egy gabonaszín, 18 állásos mozdonyszín és több kisebb épület segítette az üzemvitelt. A Tiszavidéki Vasút teljes vonalhálózatát, beleértve a nagyváradi és aradi csatlakozó állomásokat is, 1880. január 1-jével az ugyanez évi XXXVIII. törvénycikk alapján államosította a magyar kormány. A Tiszavidéki Vasút 1858-ban megnyílt nagyváradi vonalszakaszán Biharpüspöki, az aradin Kürtös állomáson volt a Tiszavidéki Vasútnak igazán szép felvételi állomásépülete. A TVV felvételi épületeinek tervcsaládjából a legnagyobb (városi) épületalakzatot építették fel Aradon és Nagyváradon. Mindegyik előtt a TVV fából ácsolt, három vágányt fedő facsarnoka is állt. A XX. század fordulója idején, amikor a MÁV minden magyar városban új, a városi középületek sorába jól illő, reprezentatív és a historizmus stílusarchitektúrájában fogant új állomásépületet telepített, akkor Nagyváradon viszont helyi építész közreműködésével a régi állomásépületet építették át. Nagyáradon az épület ugyanúgy a reneszánsz architektúrát tükrözi, mégis eltérő jellegű, mint azt a MÁV saját tervezésű alkotásainál ismerjük.

Vasútállomások

A városnak négy vasútállomása van: Központi pu., Keleti (Velencei) pu., Nyugati (Őssi) pu., Biharpüspöki pu., ez utóbbi egyben határátkelő is.

Vasúti nemzetközi menetrend-Nagyvárad Központi pu.

Érvényes 2007. december 08-2008. december 06. között

ÉRKEZŐ NEMZETKÖZI VONATOK

  • 406.sz.Corona Nemz. Gyorsvonat Brassó-Budapest Keleti pu.: 04:47
  • 364.sz.Ady EndreIC Kolozsvár-Budapest Keleti pu.: 08:19
  • 365.sz.Corona Nemzetközi Gyorsvonat Budapest Keleti pu.-Kolozsvár: 18:40
  • 407.sz.Ady Endre IC Budapest Keleti pu.-Brassó 22:43

INDULÓ NEMZETKÖZI VONATOK

  • 406.sz.Corona Nemz. Gyors Brassó-Budapest Keleti pu.: 04:50
  • 364.sz.Ady Endre IC Kolozsvár-Budapest Keleti pu.: 08:22
  • 365.sz.-||-||- Budapest Keleti pu.-Kolozsvár 18:43
  • 407.sz.Corona Nemz. Gyors Budapest Keleti pu.-Brassó 22:46

Repülőtér

A város szélén, az Arad felé vezető út mellett található a Nagyváradi repülőtér.

Építészeti remekek, műemlékek

A püspöki palota
A Fekete Sas Palota
  • Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570-1596 között épült Várad új vára az olasz későreneszánsz szellemében. 1613-1629 között, Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
  • Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrandt, kivitelezője Neumann. Főbejáratával szemben található a Tóth István (Tóth Árpád költő édesapja) által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrinc bíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
  • Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760-1875 között.
  • Fekete Sas palota, 1907-1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület 1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez epületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”
  • Városháza.
  • Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899-1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra,